Dél-Alföld

Dél-Alföld

Szeged - Hat évvel a koldusrendelet bevezetése után sem sikerült kitiltani Szeged belvárosából a kéregetőket. Ma is lépten-nyomon felbukkannak a koldulók, bár a sétálóutcát már elkerülik.

– Én nem koldulok, jósolok – szólított meg a Tisza Lajos körút klinikai oldalán ücsörgő asszony. – Aki jön, jön, aki nem, nem. Szegeden az emberek jó szívvel adnak aprót, ha tudnak. De sajnos szegények az emberek itt is – mondja a hétgyermekes anya. Nem zaklat senkit, őt se bántották még. Évek óta ezen a környéken próbál egy kis pénzhez jutni: az apróért cserébe a jövőről jósol. Ha végez az alamizsnagyűjtéssel, oda megy aludni, ahova épp beengedik ismerősei.

Koldulás miatt idén eddig 1093 feljelentés érkezett a szegedi városházára. 993 alkalommal zaklató módon, 100 esetben némán követtek el a szabálysértést. 15–20 kéregető járja állandóan Szegedet, de alkalmi koldusokba is botlik az ember. Naponta kétszer-háromszor is megbüntetnek egy-egy alamizsnáért esdeklőt. Mert miután az egyik járőr lefülelte, néhány óra múlva újra „munkába" kezd – tudtuk meg Czobor Anitától, a szegedi önkormányzat szabálysértési csoportjának vezetőjétől.

25–30 ezer forint a bírság

Országosan érvényes a törvény, amely szerint tilos a zaklató koldulás. Szegeden létezik a néma koldulás, amikor csak kinyújtott tenyerükkel jelzik a rászorulók, hogy pénzre lenne szükségük. A járókelők ilyenkor szabadon dönthetnek, megállnak-e pénzt dobni a kalapba. Ha a kéregető tilos övezetben fogadja az alamizsnát, 25 ezer forintig büntethetik. A zaklató kéregetők, akik megállítják, illetve irányváltoztatásra kényszerítik a járókelőket, 30 ezer forint bírságra számíthatnak. Ám a bírságot behajtani szinte lehetetlen a többnyire hajléktalan és jövedelem nélküli koldulóktól. Ráadásul Szegeden nincs mód arra sem, hogy közérdekű munkával törlesszék a büntetést.

Nyáron a turistákkal együtt a kéregetők száma is megnövekszik. Más országokból és településekről is érkeznek. Idén – nem helyi lévén – 28 koldulót adtak át a lakcím szerint illetékes más önkormányzatnak.

– Romániából jöttem Szegedre nyolc éve. Nem szólok senkihez. Mégis gyakran csúfolnak és kinevetnek az emberek – panaszkodik sírós hangon az idős, fekete kendős asszony, aki maga is beteg. Ezért is választotta törzshelyül a sebészeti klinikához vezető rövid Pécsi utcát. Egy pohár fölé hajolva billeg, és kezét kinyújtva, imát mormolva kéreget. Péntek reggeltől 10 óráig pohárkájában 105 forint koppant.

– Szegeden a belvárosban jellemző a koldulás. Esetenként a különböző nagyáruházak parkolójában is találkozhatunk még ilyen emberekkel. Úgy érzem, hogy az agresszív és idegen kéregetőket sikerült visszaszorítanunk, de a probléma ma is jelen van városunkban – osztotta meg velünk véleményét Hekáné Szondi Ildikó, az úgynevezett koldusrendelet egyik kezdeményezőjeként is ismert szegedi önkormányzati képviselő.

– Bújócskát játszanak a közterület-felügyelőkkel és a rendőrökkel a koldulók. Mihelyt meglátják az egyenruhásokat, elmenekülnek, sokszor egymásnak is jeleznek. A mi hatáskörünk, hogy ellenőrizzük a közterületeket. Ahol tiltott tevékenység folyik, ott igazoltatunk, majd átadjuk a szabálysértőket az eljáró hatóságnak – vázolta lehetőségeiket Kéri József. A közterület-felügyelet osztályvezetője örülne annak, ha a jövőben civil ruhában is felelősségre vonhatnák a tilosban koldulókat, meg persze a kukázókat, közterületen italozókat, engedély nélküli árusokat.


Dél-Alföld

Anyagi okok miatt már nem tudnak megfelelni az előírt törvényi kötelességeiknek, ezért a jövőben hajléktalanszálló helyett csak nappali melegedőt üzemeltethet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kalocsán.

A jogszabályok szerint a jelenleginél jóval nagyobb apparátussal kellene üzemeltetnünk a szállót, erre azonban nincs pénzünk – avat be a részletekbe Miklós Györgyné, vezető-helyettes.

Az 1991 óta létező menhely a várostól átvállalva a feladatokat azért jött létre, hogy a hajléktalanoknak, a menekülteknek és a családi körülményeik miatt átmeneti segítségre szorulóknak legyen hová menni. Innentől az üzemeltetésért járó normatív támogatást is a szeretetszolgálat kapta. Bár mint kiderült mindenre az sem elég.

– Jelenleg tízen vannak nálunk. Krízisidőszakban, vagyis télen a hidegben előfordul, hogy néhány napon át 12-15 ember is itt éjszakázik. De mivel mi csak tíz hajléktalant láthatunk el, a többieknek ilyenkor gyorsan helyet keresünk más megyei intézményekben. A bent élőknek amellett, hogy fedelet adunk a fejük fölé, tisztálkodó szereket, ruhákat, fürdési lehetőséget biztosítunk. Ettől függetlenül az étkezést már maguknak kell megoldaniuk, erre ugyanis nem futja a fejkvótából.

A szeretetszolgálat a jelenlegi helyzetben annyit tudott tenni, hogy bár a hajléktalan szállásról, mint funkcióról lemondott, de azonnal kérelmezte, hogy ugyanitt nappali melegedőt tarthasson fenn. Ez már csak azért is célszerű volna, mert tavaly, egy pályázaton pénzt nyertek közösségi tér kialakítására, ami lassacskán elkészül. Az jól szolgálhatna melegedőként is.

A kalocsai Betánia Átmeneti Szállót egyébként nem könnyű megtalálni. A város szélén, egy Nefelejcs utcai, kívülről teljesen átlagosnak látszó családi ház ad otthont annak a 10 férfinek, aki között felsőfokú végzettségű is akad. Miklósné azt mondja nem feltétlenül végzettségfüggő a lecsúszás. Egyébként az itt élő férfiak többsége dolgozik. Ki a közmunka programba, ki alkalmi munkásként. Van aki 5, van aki 2 éve oszlopos tagja a csapatnak. Nem könnyű kitörni.

Sok jó kis helyen is elfér. Nagy Attila Mihály negyedmagával osztozik egy szobán.Sok jó kis helyen is elfér. Nagy Attila Mihály negyedmagával osztozik egy szobán.

A bent élők se örülnek a változásnak. Többségük kalocsai, nemigen akaródzik más településre „költözni”, pedig elvileg nincs más lehetőség. A szabályok szerint ilyen esetben az ellátottakat át kell helyezni egy másik megyei intézménybe. Ha nem akarják elhagyni Kalocsát, akkor albérleti szerződést köthetünk velük. Vagyis ingyenesen beköltözhetnek egy erre kijelölt házba, de csak akkor, ha van állandó, bejelentett állásuk – mondja a vezető-helyettes asszony. Majd hozzáteszi most a jelenlegi szálló lett ideiglenesen albérletnek kinevezve, így az ott élők egy ideig még biztosan maradhatnak.

A Nefelejcs utcai ház egyénként a kalocsai iskolanővérek tulajdona. Ők adták át 50 éves használatra térítésmentesen a máltaiaknak az épületet, mely egyelőre új hajléktalan nem fogadhat. De a szálló vezetői már most azon vannak, hogy megtalálják azokat a pályázati lehetőségeket, melyek segítségével, legalább a téli hónapokban ismét hatékonyan segíthetik a rászorulókat.

Az eredeti cikk itt található

Dél-Alföld

Belépőkártyája van a bécsi Vinzi Port hajléktalanszállóra Pásztor Györgynek. A borospincéből kialakított szállón közép-kelet európaiak laknak, naponta egy eurót kell fizetni, ezért ételt, tiszta ágyneműt is kapnak. A 70 ágyas intézményben hatkor van ébresztő, és innen mennek az emberek munkába vagy munkát keresni. Este 18-22 óra között kell elfoglalni a szállást, a részegeket viszont kiszűrik. Az élet perifériájára szorult emberek élnek itt, a napi megélhetés az egyetlen céljuk.

— Jól beszélem a német nyelvet, 2007-ben dolgoztam is már Bajorországban egy tehenészeti telepen — magyarázta Pásztor György. — Havi hétszáz eurót fizettek egy hónapra, de amikor elvállaltam a munkát, nem mondták, hogy harmincból harminc napot kell dolgozni, és hajnali háromnegyed négytől este kilencig tart a munkaidő. Az erdő közepén egy lakókonténerben éltünk. Ha nem fejtünk, javítottuk a gépeket, etettük a jószágokat, trágyáztunk alóluk. Az egyetlen örömünk lényegében az volt, hogy naponta kaptunk a gazdától egy üveg sört. 

Pásztor György hazajött, de itthon nem talált munkát, ezért Ausztriát szemelte ki. Regisztrálta magát az osztrák munkaügyi központ honlapján, európai mintájú önéletrajzot készített, és feltüntette azt is, hol, milyen munkát vállalna. Elsősorban gondokként ténykedne szállodában. 

— Volt, hogy egy hetet dolgoztam egy hotelben, elégedettek voltak velem, kifizettek, azt mondták, majd értesítenek — ecsetelte az eredeti szakmáját tekintve rádió- és tévéműszerész. — Udvariasan elutasítottak, mert jelentkezett egy osztrák is, és ő elsőbbséget élvezett. Máshol is jártam ugyanígy, annyi különbséggel, hogy a próbaidőt ki sem fizették. Ott álltam három euróval a zsebemben, még jó, hogy ráakadtam a hajléktalanszállóra. 

Az utazás nem akadály számára, ha nincs elég pénze tömegközlekedésre, gyalogol. Hatvan kilométer futással vegyített gyaloglás egyhuzamban meg sem kottyan neki. 

— A gerincműtétem után, ötvenéves koromban kezdtem el futni, az orvos azt mondta, erősítsek — hangsúlyozta a magát magányos, makacs maratonistának nevező férfi. — A füvön kocogtam, és jólesett mezítláb futkorászni, talpmasszőrre sem kellett költeni. Annyira beleszerettem a futásba, hogy háromszor teljesítettem a félmaratont, majd négyszer mezítláb, aszfalton a maratoni távot. 

Miként a maratont, úgy az álláskeresést sem adja fel Pásztor György. Optimista, mert Ausztriában rengeteg álláslehetőség van, valamelyik majd csak bejön. Ezer, ezerkétszáz eurós fizetéseket kínálnak, idén május elsejétől már foglalkoztatási engedély nélkül is munkát vállalhat bárki a „sógoróknál”, azaz az osztrákoknál, valamint Németországban.

Mint megtudtuk, legkönnyebben megyénkből szakácsok, hentesek, felszolgálók, konyhai kisegítők, autószerelők és épületgépészeti szakmunkások, ápolónők helyezkednek el Ausztriában és Németországban. A magyarok mellett hét ország — Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia — állampolgárai előtt nyílt meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. A felmérések szerint mindkét országban a magyarokat látják a legszívesebben. 

Németország és Ausztria az Európai Unió 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerő-piaci nyitásra, és ez 2011. május 1-jével járt le. Ausztriában 18 százalék tette a magyar munkavállalókat az első helyre, majd a szlovének következnek 17 és a horvátok 15 százalékkal. A németeknél 27 százalékot kaptak honfitársaink, illetve a lengyelek. A magyarokban a sokoldalúságot, a megbízhatóságot, a megoldókészséget szeretik leginkább.

Dél-Alföld

Átvenné a megyei Vöröskereszt a Hajléktalan Segítő Központ feladatait, hangzott el a hétfői szentesi testületi ülésen. A képviselőket megosztotta az ügy, többen fel is tették a kérdést: származik-e ebből a városnak valamilyen előnye. Például az, hogy a világ minden táján jelen lévő szervezetnek több forrás áll a rendelkezésére, mutatott rá Szirbik Imre polgármester. A hajléktalanellátás nem egyszerű ellátási forma, fogadjuk el a segítő kezet, érvelt Szabó Zoltán Ferenc. Móra József azt hangoztatta: ne fogadják el a Vöröskereszt felajánlását, nem érdemes kockáztatni az ellátás színvonalát.

A központot a város hozta létre, de kistérségi feladatot lát el, így a döntést annak ellenére sem hozhatja meg egyedül Szentes önkormányzata, hogy a városatyák végül elfogadták az előterjesztést. A karitatív szervezet abban az esetben dolgozhat az intézményben, ha a kistérség mind a 8 települése igennel szavaz. A testületi ülésen elhangzott: a kérdés egyelőre csak Nagytőkén került napirendre. A község nemet mondott azzal a kitétellel, hogy amennyiben rajtuk kívül minden település rábólint az átvételre, ők is újratárgyalják.

A központ körül utoljára az év elején alakult ki hasonló vita, akkor a testület pénzügyi anomáliák miatt a központ vezetőjének megbízását azonnali hatállyal visszavonta. Feljelentést tettek a Szentesi Rendőrkapitányságon, amely elfogultságot jelentett be, ezért a megyei kapitány Hódmezővásárhelyt jelölte ki az eljárás lefolytatására. A vezetői feladatokat azóta – megbízottként – Kocsyné Takács Ildikó látja el. Időközben – bár a város nem írt ki ilyen tárgyú pályázatot civilszervezetek számára – a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezete azzal kereste meg az önkormányzatot: átvállalná a Hajléktalan Segítő Központ feladatait. Az önkormányzat a vezetői poszt betöltésére eddig nem hirdetett meg pályázatot, a folytatással kapcsolatban egyelőre a kistérség döntésére vár.

Még nyomoznak a korábbi vezető ellen

Szenti Szabolcs, a rendőrség sajtószóvivője arról tájékoztatott: a korábbi vezetőt gyanúsítottként hallgatták ki sikkasztás bűntett és magánokirat-hamisítás vétség megalapozott gyanúja miatt. Az ügyben a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat nyomozást. A tényállás szerint a gyanúsított által vezetett intézmény 2008-ban sikeresen pályázott egy lakhatási program működtetésére, a pályázati pénzzel azonban nem számolt el, annak egy részével sajátjaként rendelkezett.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com