Dél-Alföld

Véget ért a krízisidőszak, egy hajléktalan sem fagyott meg Szegeden az idei télen, köszönhetően az ellátó és segítő szervezeteknek, illetve az enyhébb időjárásnak. Számukat továbbra is 5-600 környékére becsülik, ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent, hogy 87 százalékuk nem veszi igénybe a szállókat, így ténylegesen az utcán vagy egyéb más helyeken élnek. Sokan még az egyébként jogosan járó nyugdíj-jellegű járandóságukat sem veszik fel.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa a Rádió 88-nak elmondta: legfrissebb felmérésükhöz átmeneti szálláson 47, éjjeli menedékhelyen 83, az utcán 113 hajléktalan adatait tudták felvenni Szegeden. Az alapítvány kutatássorozatának tizenötödik adatfelvétele idén február 13-án készült, ezen országszerte közel 9800 hajléktalan-ellátást igénybe vevő személyt kérdeztek meg. “Nincsenek pontos adataink, mert nem tudjuk, hogy az intézményes ellátáson kívül hányan lehetnek” – tette hozzá a szakember.

A fedél nélküliekkel foglalkozó szervezetek szerint a magyar városok többségében nőtt az utcán élők száma az utóbbi években, az összkép tehát nem javul. Gurály Zoltán hangsúlyozta: még a budapestinél is nagyobb problémát jelent a hajléktalanság a vidéki nagyvárosokban, hiszen míg a fővárosban „csak” a fedél nélküliek egyharmada él közterületeken, addig például Szegeden ez az arány 87 százalék, Debrecenben 85, Szolnokon pedig 123 százalék.

A Menhely Alapítvány kutatásából az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben 32 ezer fedél nélkülivel kerültek kapcsolatba, de azt mondják, ez a szám nagyjából 70 százalékos. Magyarán szerintük hozzávetőleg 48 ezer hajléktalan lehet az utcákon, és legalább ugyanennyien vannak azok, akik közvetve, de valamilyen formában – például rokonok révén – érintettek.

Kinn, padon

A szegedi ellátóintézmények 5-600 (egyesek 800) körül becsülik a helyi hajléktalanok számát, ennek ellenére a szállóhelyek nem működnek teljes kihasználtsággal – mondta Király Endréné a Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézményének egységvezetője. Hozzátette: a fedél nélküliek többsége a szabad ég alatt, erdőben, padon, sátorban vagy lépcsőházakban húzza meg magát.

Szegeden jelenleg három helyen, a Bajai út 9., az Indóház tér 3. és a Moszkvai körúti szállón fogadják a rászorulókat, így a krízisidőszaknak nevezett novembertől márciusig tartó öt hónap alatt közel 100 embert tudnak elhelyezni, nem beszélve az átmeneti szállásokról, amelyek akár egy évig is igénybe vehetők. Király Endréné elmondta: tavaly kiugróan sokan voltak azok, akik jogosultak lettek volna valamilyen nyugdíj-jellegű ellátásra, de azt saját vagy önhibájukon kívül nem vették, nem vehették igénybe. „Amikor ezek az emberek bekerülnek az ellátórendszerbe, a szociális munkások próbálnak segíteni: elkísérik őket például a nyugdíjfolyósítóba, hogy megkapják járandóságaikat” – tette hozzá.

A szegedi hajléktalanok többsége tehát folyamatosan az utcán, erdőkben sátrakban, hidak vagy különböző lépcsőházakban él. A szakember szerint sokuknak már az is elég lenne, ha valamilyen olcsó szálláshoz jutna, mert valamennyi jövedelme révén, segítséggel, de képes lenne ellátni magát.


Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com