Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Ma ne menj haza! – szólított fel a Hajléktalanok Éjszakája rendezvény plakátja. A Vértes Center mögötti parkolóban tartott eseményen hajléktalanok, szociális munkások, és a városvezetők egy része is megjelent. Azok is, akiknek, van hova hazamenniük, ám úgy gondolták legalább egy estére szolidaritást, vállalnak azokkal, akiknek nincs fedél a fejük felett.

Bereznai Csaba alpolgármester, mindamellett, hogy az állampolgároktól azt kérte, hogy forduljunk oda a fedél nélküliek felé és segítsük őket a rendelkezésünkre álló eszközökkel, a hajléktalanokat arra kérte, ne vegyék zaklatásnak, ha a tél folyamán nem hagynak senkit az utcán. Megtesznek mindent azért, hogy senki ne fagyjon meg és ezért megkérte őket, hogy ne bújjanak el, hagyják, hogy elvigyék őket azokra a helyekre, ahol átvészelhetik a sokmínuszos éjszakákat. Hiszen a rendeletet, hogy nem aludhat senki az utcákon, azért született, mert nagyon veszélyes kint tölteni az éjszakát a szab ég alatt.

A rendezvény üzenete: emberség és szeretet! Vállaljunk szolidaritást a hajléktalanokkal, hívjuk fel a figyelmet erre a problémára. Balatoni Ágnes, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének vezetője azt hangsúlyozta: ha bárki találkozik az utcán egy hajléktalannal, legyen hozzá egy jó szava, hogy legalább a lelkében ne legyen hontalan. A rendezvény keretén belül Flashmob akcióval kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a problémát együtt kell megoldanunk.  Mindenkinek meg van a saját szerepe ebben, és ezt fel kell vállalnunk. A Flashmob akcióba négy külön oszlopban sorakoztak a döntéshozók, az állampolgárok, a szociális munkások és a hajléktalanok. Mindenkinek tábla volt a kezében, melyen a saját szerepköréhez tartozó üzenet volt olvasható. Ezt a menetet egy dobos vezette a vasútállomáson át a Vértes Center bejáratáig, majd vissza a rendezvény helyszínére. Ezt követően megnézhettek az odalátogatók egy színdarabot, melyet a hajléktalanok önsegítő köre adott elő, „Egyszer fent, gyorsan lent” címmel. Utána bemutatták, hogy egy nap alatt mennyit és mit lehet összekukázni és azt, hogyan tudják hasznosítani a rászorulók. Az esemény végén gyertyát gyújtottak a jelenleg városunkban regisztrált 458 hajléktalanért.

Közép-Dunántúl

Bereznai Csaba alpolgármester a téli krízisellátás indulása alkalmából szervezett sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy idén télen is tucatnyi közösség fog össze a Tatabányán fedél nélkül élő emberek megsegítésére. A hajléktalan-ellátásban évtizedek óta tevékenykedő karitatív szervezetek, szociális szakemberek munkája mellett jelentős segítséget nyújtanak a különböző felekezetek is. Az önkormányzat intézményein keresztül és pénzügyi források biztosításával segíti a hajléktalanokat.


Az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke idén télen is üzemelteti teajáratát- mondta Balatoni Ágnes, a szervezet elnöke. A szociális szakemberek és az önkéntesek minden nap 17 órakor indulnak körjáratukra, átlagosan 100 adagnyi szendvicset és 50 liter forró teát osztanak szét a város 10 helyszínen, többek között a TESCO parkolóban, Shell-kút mögött, Dózsakertben és a régi autóbusz-állomás környékén. Szintén életveszélyt hárít el az Egyesület krízisautója. A két szociális munkással üzemelő gépkocsi a nap 24 órájában, lakossági bejelentés alapján siet a helyszínre.

Kérik az állampolgárokat, hogy ha valaki bajba jutott, hajléktalan embert lát, hívja az 511-028 telefonszámot, illetve téli ruházat, (sapka, sál, kesztyű) takaró, és tartós élelmiszer (cukor, citromlé, konzerv) adományozásával is segíti a szervezet munkáját. A felajánlásokat a Gál. Ltp. 405. alatti irodában csütörtök délelőttönként várják.

A városban három nappali melegedő várja reggeltől estig a rászorulókat: Maklári Éva, a Komárom-Esztergom Megyei Vöröskereszt munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a Posta utcai intézményükben reggelente konzervet osztanak. Az Egyesített Szociális Intézmények Hegy utcai telephelyén 100 adagnyi meleg ebédet főznek, míg az USZSE a Táncsics úti konténerében forró teát és vajas kenyeret kaphatnak a hajléktalan emberek.

A kistérségi társulás által fenntartott Szent Erzsébet Központ éjjeli menedékhelye 38 főt tud befogadni, míg az Utcai Szociális Segítők Egyesületének zsilipszobájában tizennégyen találhatnak szállást éjszakánként.

Szmrtyka Imréné, az ESZI Szent Márton Központjának vezetője ismertette, hogy a fenti szálláshelyeken túl a Füzes utcai telephelyükön további 130 ember átmeneti lakhatásáról tudnak gondoskodni: Gyermekek Átmeneti Otthona 12 fő, Családok Átmeneti Otthona 30 fő, Hajléktalanok Otthona 40 fő, Hajléktalanok Átmeneti Otthona 48 fő.

Az összefogás eredményeként bíznak az együttműködők abban, hogy Tatabányán egyetlen egy ember sem marad ellátatlan a tél folyamán.

Közép-Dunántúl

Sikeres a hajléktalanok munkába állítását, az átmeneti szállásokon kívüli elhelyezését segítő program Székesfehérváron. A kríziskezelő központ 35 fedél nélkülit vont be az Európai Unió támogatásával megvalósult projektbe.

 Zsabka Attila igazgató elmondta, hogy a program segítségével 19 - jövedelemmel rendelkező - hajléktalant "kiléptetettek" az átmeneti szállásokról és munkásszállón, illetve albérletben helyezték el őket. Lakhatásuk költségeinek kétharmadát a program pályázatán nyert forrásból finanszírozzák, egyharmadát az érintettek fizetik.

 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett munkahely-támogatási projekt keretében 9 hajléktalan kapott állást, heten pedig saját maguk helyezkedtek el. A szociális munkások azt követően is tartják a kapcsolatot velük, hogy kikerültek a központ átmeneti szállásáról, és segítenek mindennapi problémáik megoldásában.

 A székesfehérvári kríziskezelő központ szálláshelyein - a férfi és női átmeneti szállón, az anyaotthonban, valamint az éjjeli menedékhelyen -127 otthontalan talál átmeneti fedelet.

 Szükség esetén a nappali melegedő átrendezésével további húsz ember töltheti el meleg helyen az éjszakákat, a krízisközpont udvarán levő, fűthető lakókonténerben pedig nyolcan találnak menedéket a hideg elől.

 Azzal a 120 hajléktalannal, akik a városszéli erdőkben "felépített" viskókban húzzák meg magukat, a krízisközpont utcai szociális szolgálata tartja a kapcsolatot. A szociális munkások rendszeresen felkeresik őket, s ha kell, segítenek megoldani a problémáikat.

 A hideg hónapok átvészelésében segíti őket a november elsején elinduló, úgynevezett teajárat, amely március végéig hétköznaponként 80 rászorulónak visz forró teát, szendvicset, takarót, meleg ruhát és szükség esetén gyógyszert.

 A hétvégeken pedig a krízisjárat munkatársai járják éjjel az utcákat, kutatnak a közterületeken, parkokban, kapualjakban a kihűléstől veszélyeztetett alvók után, és igyekeznek rábeszélni őket - több-kevesebb sikerrel - arra, hogy térjenek be az éjjeli menedékhelyre.

Közép-Dunántúl

Hajléktalanszállónak kia...– Én is ismerem magát! Már tíz éve az utcán él. Tudom, hogy Máriónak hívják, és hogy évek óta ezekben a bokrokban lakik – mondja az alpolgármester.

– Akkor adhatna egy kis aprót!

– Tudja, hogy soha nem adok pénzt, de mondja meg, mit enne.

– Párizsit kifl ivel. Meg tejet. Meg csípőspaprikát.

Bereznai Csaba tíz perc alatt megfordul a boltból. A dülöngélő férfi szúrós szemmel vizsgálgatja a nejlonszatyor tartalmát.

– Biztos, hogy ez erős paprika?

– Méregerős. Aztán hallotta-e, hogy januártól tilos lesz kukázni és a közterületen aludni?

– Hallottam. De nem tudom, mi lesz velem. Én nem megyek a szállóra, mert ott lopnak. Ha meg nem kukázhatok, éhen fogok halni.

– Nem lesz semmi gond,majdmeglátja – mondja az alpolgármester. Ennél konkrétabb ígéretre jelenleg nem futja.

Bereznai Csaba láthatóan otthonosan mozog az utcákon, név szerint előre megmondja, hogy a belváros egyes pontjain kiket találni a padokon, a buszmegállókban, a mozi mögött, a parkok bokraiban. A helyismeret nem véletlen: a pedagógus végzettségű politikus korábban éveken át utcai szociális munkásként dolgozott a megyeszékhelyen, de ma is gyakran vállal önkéntes feladatokat.

Így aztán különösen meglepő, hogy a legutóbbi tatabányai közgyűlésen éppen ő volt az előterjesztője annak a helyi rendeletmódosításnak, amelynek értelmében jövő januártól szabálysértésnek minősül (egyúttal 3 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható), ha valaki „életvitelszerű lakhatásra használja a közterületet”, illetve a hulladékgyűjtőkből szemetet vesz ki.

A rendeletmódosítással a városatyák hadat üzentek a tatabányai hajléktalanoknak – állítják a szakemberek. Az előterjesztést megszavazó kormánypárti politikusok nem így érzik.

– A változtatásnak két oka volt: egyrészt a tatabányaiak többségét érthetően zavarja, hogy nem használhatják rendeltetésszerűen azokat a közösségi tereket, amelyeket a fedél nélkü liek egyszerűen elfoglaltak előlük. Buszmegállók, játszóterek, parkok padjai vesztek el a polgárok számára, miután a otthontalanok valósággal kisajátították ezeket. A kukázással az a fő gond, hogy veszélyezteti a hajléktalanok egészségét, a szétdobált, szétszórt szemét pedig akár járványt is okozhat – érvel Bereznai Csaba. Tatabányán sokféle szempont alapján veszik lajstromba a hajléktalanokat, ám abban egyetértenek a szakemberek, hogy folyamatosan emelkedik a létszámuk, jelenleg ténylegesen 100-120 ember él otthontalanként a közterületeken. A városban az utcai szociális munkát, valamint a hajléktalanok téli krízisellátását több mint egy évtizede az Utcai Szociális Segítők Egyesülete (USZSE) látja el. Vezetőjük, Balatoni Ágnes megdöbbent a rendeletmódosításon.

– Az önkormányzat előzetesen javaslatokat kért tőlünk az ügyben, ám ezeket nem vették figyelembe, ugyanakkor nem tájékoztattak minket arról, hogy ilyen súlyos szigorítás készül –mondja Balatoni Ágnes. – Mi azt kértük, hogy a közterületek védelme érdekében alakítsanak ki egy ingyenes nyilvános illemhelyet, illetve létesüljön a hajléktalanok számára egy csomagmegőrző, hogy a napi vándorlásuk során ne kelljen mindig magukkal cipelniük a cókmókjukat.

Bereznai Csaba szerint csupán kommunikációs hiba történt, hiszen az USZSE javaslatait nem a közterület-használatról szóló rendeletbe kívánták beépíteni, hanem a készülő hajléktalanellátási akcióterv kidolgozásakor használják majd fel. Az alpolgármester úgy érzi, az elfogadott szigorítás az otthontalanok érdekeit is szolgálja.

– Eddig nem volt jogalapunk arra, hogy egy hajléktalant eltávolítsunk a közterületről, holott a fagyos téli éjszakákon ez akár életmentő is lehet – mondja. – Nem az a célunk, hogy pénzbírsággal sújtsuk a fedél nélkülieket, ennek amúgy sem lenne sok értelme, hanem az, hogy jogszerűen beterelhessük őket a hajléktalanellátó intézményeinkbe.

A tervek szerint a megnövekedett feladatok miatt a következő hónapokban új embereket vesznek fel a tatabányai közterület-felügyelethez, a munkatársakat pedig – az USZSE segítségével – megismertetik majd a szociális munka alapjaival is. Eleinte a felügyelők és a szociális munkások együtt fognak járőrözni.

– A felügyelők minden esetben el fogják mondani a hajléktalanoknak, hogy a kukázás vagy a közterületen lakás szabálysértés, és felszólítják majd őket, hogy menjenek valamelyik intézménybe – mondja Bereznai Csaba. – Ha nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor a felügyelők rendőröket hívhatnak, akik előállíthatják a szabálysértőket. Bízom benne, hogy ilyesmire nem kerül majd sor.

Az alpolgármester reményeit erősítheti, hogy Tatabányán az idén januártól egy országosan egyedülálló intézmény is működik, az úgynevezett „zsilipszoba”. A Nyugat-Európában már jól ismert szolgáltatás lényege, hogy az éjjeli menedékhelyekkel vagy hajléktalanszállókkal szemben a zsilipszobákban (téliesített, fixen telepített konténerekben) ittasan és tüdőszűrő-igazolás nélkül is befogadják az otthontalanokat. Sőt, akár hajléktalan párok is együtt tölthetik az éjszakát az este hattól reggel nyolcig nyitva tartó konténerekben. Az egyetlen gondot a férőhelyhiány jelenti: Tatabányán egyszerre csupán 14 otthontalant tudnak elhelyezni a zsilipszobákban, holott ennél jóval többre lenne igény. Az alpolgármestertőlmegtudtuk, már benyújtottak egy pályázatot, hogy minél előbb megduplázhassák a konténerek számát.

Balatoni Ágnes szerint a kukázás megtiltása januártól szintén súlyos konfliktusokhoz vezethet.

– Felméréseink szerint a hajléktalanok egyharmada jelenleg a kukázásból él, ha megfosztják őket ettől a lehetőségtől, el fognak menni Tatabányáról egy másik városba – véli az USZSE vezetője. – És persze viszik magukkal a problémát is.

Eredeti cikk: http://nol.hu/lap/mo/20110903-bezsilipelnek_a_fedel_nelkulieket
Fotó: Hajléktalanszállónak kialakított lakókonténer Tatabányán
MTI - MANEK ATTILA

Közép-Dunántúl

Konténervárost építenek a hajléktalanoknak Tatabányán. 56 fedél nélkül élő elszállásolását tudnák biztosítani így. A városban január elsejétől büntetik a közterület-felügyelők azokat, akik az utcán élnek, illetve guberálás közben szétszórják a szemetet. A Komárom-esztergomi megyeszékhelyen 458 hajléktalant tartanak nyilván, közülük jelenleg 141 ember éjszakai elhelyezése biztosított.

A konténerváros abban is különbözik a menhelytől, hogy hajléktalan párok is igénybe vehetik, és a házirend sem olyan szigorú. A zsilipszobákat pályázati pénzből, 11 millió forintból hozták létre.

Balatoni Ágnes, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke elmondta: 14 férőhelyes zsilipszoba működik most az egyesületük fenntartásában, és döntés született a hajléktalanfórumon, hogy legalább 2-3 ilyen blokkot alakítanak még ki a városban. Ehhez az önkormányzattól is támogatást kapnak.

Tatabánya alpolgármestere, Bereznai Csaba szerint tarthatatlan, hogy kétszáz hajléktalan lépcsőházakat, padokat és más közösségi helyeket használ pihenőhelyként. 

A megyeszékhelyen januártól nem csak az életvitelszerűen utcán élőket büntethetik majd meg, de azokat is, akik a kukákban guberálnak és szétszórják a szemetet.

Bereznai Csaba alpolgármester ennek kapcsán azt mondta: a szemét másodlagos nyersanyag, amely a szemétszállító cég tulajdona. Hozzátette azt is: a guberálással betegségek, járványok alakulhatnak ki.

Tatabányán szeretnék megelőzni a csepelihez hasonló, erdőkben, kolóniákban élő hajléktalanok elterjedését is, ezért növelnék a fűtött ellátóhelyek számát. A városban tavaly óta ötvennel többen élnek a közterületeken, ők az utcai segítők szerint a keleti országrészből, és a fővárosból érkeztek Tatabányára. (pr)

hírTV

Közép-Dunántúl

A csütörtöki tatabányai közgyűlés egyik legvitatottabb pontja a közterületek használatáról szóló rendelet módosítása volt. Eszerint 2012. január elseje után szabálysértés lesz, ha valaki életvitelszerűen a közterületeken él, illetve ha a kukákból bármit kivesz, vagy felborítja a hulladéktárolót. A szabálysértésért 3 000-50 000 forint bírságot szabhatnak ki.

A jobbikos Boda Bánk László arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ezzel éppen azokat a társadalmi rétegeket szankcionálják, akik amúgyis a legnehezebb helyzetben vannak.

- A kukázók közül sokan élelmet vesznek ki. Nem volna szabad pénzbírsággal sújtani őket. A hajléktalankérdést sem lehet a közterület felügyelőkkel, rendészeti szabályokkal megoldani. A szociális munkások érthetnek velük szót, a munka világába kell visszajuttatnunk őket - hangsúlyozta.

Kilián Géza (MSZP) szerint ezt az összetett szociális problémát nem lehet önkormányzati szinten megoldani, kormányzati segítségre lenne szükség. A szeméttárolók kérdéséhez két alapkérdést vetett fel. Szerinte a közterület felügyelet eszköz, és humánállományát is fejleszteni kellene, és a régi módszer szerint, a hulladéktárolókat zárt helyen kellene tartani.

A szocialista Lukács Zoltán arról beszélt, hogy rossz iránynak tartja a rendeletet, amely véleménye szerint "gumiszabályokat" tartalmaz, ami betarthatatlanná teszi a szabályt.

Bereznai Csaba alpolgármester, előterjesztő zárszavában arról szólt, hogy a rendeletmódosítás nem a hajléktalanokról vagy a kukázásról szól, hanem a közterületek használatáról.

- Hosszú időn keresztül dolgoztam az utcán élő hajléktalanokkal. Ha mínusz húsz fokban, félig megfagyva találtuk meg valamelyiküket, de azt mondta, hogy nem jön a hajléktalanszállóra, akkor nem tehettünk semmit. Most ez a rendelet arra is jogalapot ad, hogy a szerencsétlen embert beszállítsuk. Ha pedig megvalósul a hulladéktárolók körbekerítése vagy lezárása, akkor a kukázásról szóló rendeletrész aktualitását veszti - mondta az alpolgármester. Végül a rendeletmódosítást a képviselők megszavazták.

A testület további döntéseiről a 24 Óra pénteki számában olvashatnak.


Közép-Dunántúl

Rendhagyó kezdeményezésként az új Hajléktalan Ellátó Centrumban rendeztek kis vendéglátással körített majálist a napokban: az ellátásért felelős csapat a szórakozás, játékok mellett harapnivalóról is gondoskodott a hagyományteremtőnek szánt akció során.

Csipetnyi öröm a gondok közepette: hajléktalan majálist rendezett a napokban az ellátásért felelős "csapat" Katona Péter vezetésével az új Hajléktalan Ellátó Centrumban. A jeles kezdeményezés jeles napján többek között csocsóverseny, célbarúgás, asztalitenisz- és csokievő verseny, meg még egy sor játékos foglalkozás színesített a mintegy 70 fő benntlakó egyébként nem annyira szép napjait.
Az ebéd sűrű gulyásleves volt, amelyet Kismoni László önkormányzati képviselő ajándékozott a hajléktalanoknak és gondozóiknak - a városatya három segítsége (Terike, Marika és Annuska) főzte meg a finom levest; az ellátmányt Pochner László ex-képviselő egy tálca süteménnyel egészített ki.
"Hadd legyen nekik is majális!" – akár ez is lehetett volna a kezdeményezés mottója; a bevallottan/deklaráltan hagyományteremtőnek szánt akció a visszajelzések szerint szép sikert aratott – minden résztvevő és közreműködő örömére.

Közép-Dunántúl

A Magyar Mentőszolgálat Alapítvány dunaújvárosi átmeneti otthona kilencvenöt százalékos kihasználtsággal működött az elmúlt hónapokban. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló száz férőhelyből kilencvenöt foglalt volt.

A többek között fürdést, mosási lehetőséget biztosító, és az ügyintézésben is segédkező nappali szolgálat százszázalékos kihasználtságú volt a krízisidőszakban.

A fedett és fűtött szállást nyújtó éjjeli menedékhely pedig hetvenöt-nyolcvan százalékban volt feltöltve:

- A tegnapi adatok szerint 582 olyan regisztrált hajlékatalan van Dunaújvárosban, akivel az utcai szociális szolgálat találkozott. Közülük mintegy nyolcvan-száz fő tölti éjszakáit az utcákon. Meghatározó többségük dunaújvárosi. Mellettük akadnak még olyanok, akik vidékről bejárva Dunaújvárosban vállalnak munkát, aztán, amikor elvesztik az állásukat, itt maradnak fedél nélkül - jegyezte meg a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány elnöke.

Pribil Sándor hozzátette: regisztrált hajléktalannak tekintenek minden olyan személyt, aki lakhatási válsághelyzetben van, nincs biztos szálláshelye. Éppen ezért már most végiggondolják, milyen következményekkel jár, ha júniusban valóban lejár a kilakoltatási moratórium:

- A szobabérlők házában a keresőképes embereknek biztosítunk alacsony fokozatú, de privát lakóhelyet. A mostani tizennégy szobát szeretnénk a duplájára bővíteni. Újabb komoly probléma, hogy a Magyar Államkincstár idén januártól megszüntette az ötvenezer lakosúnál kisebb településeken működő utcai szociális szolgálatok normatív támogatását. Ez az alapítvány számára nagyon komoly elvonást jelent - hangsúlyozta Pribil.

Az önkormányzati tulajdonban lévő hajléktalanellátó intézményeket működtető dunaújvárosi Útkeresés Segítő Szolgálatnál azt mondták: nyolc év után az idei volt az első, amikor nem kellett plusz férőhelyeket igényelniük a téli krízisidőszakra:

- 2003 óta ez volt az első év, amikor nem volt szükség pótágyakra az éjjeli menedékhelyen, köszönhetően a Magyar Mentőszolgálat által működtetett intézményeknek - húzta alá Kissné Fekete Éva.

Mint ismert, az önkormányzati nappali melegedő, éjjeli menedékhely, valamint a korábban a Kenyérgyári úton helyet kapó átmeneti otthon is a vasútállomás mellett lévő, Kandó Kálmán-téri felújított épületbe költözött:

- A kliensek többsége követte a szolgáltatást a Papírgyári útról az új helyre. Az általunk üzemeltetett éjjeli menedékhely kilencven, az átmeneti otthon és a nappali melegedő százszázalékos kihasználtságú volt - mondta el lapunknak Kissné Fekete Éva, a szolgálat vezetője.

Közép-Dunántúl

Veszprém - A Haszkovó utca 18. a lakótelep szíve, a hajléktalanok mégis megkeserítik az ott élők mindennapjait. A körzet képviselői azt javasolják, ne féljünk a rendőrséget hívni.

Elkeseredett lakosok keresték meg szerkesztőségünket, akik állítják, évek óta küzdenek a hajléktalanok ellen a Haszkovó utca 18. lépcsőháznál és annak környezetében. Sok bosszúságot okoznak: nemcsak az ingatlanok árait nyomják le folyamatos jelenlétükkel az utcán élők, hanem rendszeresen hangoskodnak, részegen és józanul egyaránt.

- Csoportokba vergődve táboroznak a boltok előtt, akad köztük olyan, aki úgy 20 éve látott utoljára szappant és borotvát - érzékelteti a kialakult helyzet keserűségeit egy ott lakó, hangsúlyozván, sokszor hangos tőlük a környék. A háztömbök kapuiba állnak négyen-öten, így a lépcsőházba csak rajtuk keresztül lehet bejutni. A helyzetet fokozza, hogy a hűvösebb napokon - főleg a téli időszakban - be-betérnek a lépcsőházba melegedni a hajléktalanok. Ha rájuk jön a szükség, akkor a pincesorban vagy a liftben végzik el dolgukat: bűz és undorító látvány fogadja az arra járókat.

- Némethné Károlyi Jolán és Stigelmaier Józsefné a Haszkovó- és a Jutasi-lakótelep önkormányzati képviselői saját maguk is tapasztalják az ott élők problémáit: állítják a közterület-felügyelet és a rendőrség folyamatosan ellenőrzi a közterületeket, mindent megtesznek, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot.

- Jogos a lakók felháborodása - mondta Stigelmaier Józsefné, hangsúlyozván, több olyan hajléktalan is tanyázik a környéken, akik nem hajlandóak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított ellátásban részt venni.

- Közbotrányt okoznak a viselkedésükkel, ivászatukkal, szemetelésükkel, hangoskodásukkal - mesélték a képviselők, akik azt javasolják, ne féljünk a rendőrséget hívni. Tény, hogy a szeretetszolgálat kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, és ezzel többen vissza is élnek.

Közép-Dunántúl

Májustól megszűnhet a hajléktalanok utcai ellátása Dunaújvárosban. Egy jogszabály-módosítás szerint január elsejétől az ötvenezernél kisebb lélekszámú településeken dolgozó szolgáltatóknak már nem jár állami támogatás.

A szolgálat amúgy is szűkös keretéből április végéig még biztosítja a 60-70 utcán élő embernek az ellátást, hogy utána mi lesz, az még kérdés - tudta meg a Független Hírügynökség Pribil Sándortól, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány elnökétől.

A jogszabály miatt megszűnik az utcai szolgálatot üzemeltető két ember állása április 30-án, addig innen-onnan próbálják a költségeket kiszorítani. Daruszentmiklóssal tárgyalnak arról, hogy ellátási szerződést kötnek, ám ez csak segítség lehet, végleges megoldás nem - hangsúlyozta Pribil Sándor. Hozzátette: a hajléktalan ellátás alapja az utcai szolgálat, mert alakul ki közvetlen kapcsolat az utcára szorult emberekkel. A városban a 270 férőhelyes szálló 110 százalékon működik, a most krízishelyzetbe kerülőknek nem jutna hely. 60-70 ember él az utcákon, de körülbelül 350-400 olyan rászoruló van a városban, aki nem lakáscélú helyiségben él.

Az alapítványi elnök figyelmeztet: a jogszabály-módosítás ellentétes az 1993-as törvénnyel, amely kimondja, hogy a megyei jogú városokban kötelező feladat az utcai szociális szolgálat, igaz, az önkormányzatokat a mulasztásért nem lehet szankcionálni - mint mondta.

A Magyar Mentőszolgálat Alapítvány az utcai szolgálatot a krízisidőszakban havonta 375 ezer forintból működteti. Ettől a támogatástól esik el januártól.

- Független Hírügynökség -

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com