Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Bottal támadtak rá egy hajléktalan férfira Tatabányán, a Ságvári úton. Két fiatal- és két gyermekkorú elkövető esett neki az 56 éves hajléktalannak. A középkorú áldozatnak eltört a keze. A sértettől a nála lévő készpénzt is elvették. A tatabányai rendőrkapitányság most rablás és kifosztás bűntett miatt folytat eljárást a fiatalok ellen.

Közép-Dunántúl

A teremben szerény, mégis sokatmondó díszlet. Egy hajléktalan mden vagyona. Egy napilap - éppen a gyászhirdetéseknél kinyitva - egy üres üveg, néhány csikk, és télre szóló vastag kabátok. Kezdődik a műsor: az átmeneti szálló néhány bátor és vállalkozó kedvű lakója vereseket szaval, miközben Hobo és Deák Bill Gyula számai szólnak cédéről.

 

 


Előkerül egy piciny torta is, egy szál gyertyával a tetején, a szereplők közösen fújják el a műsor végén.

Mi pedig beszélgetni indulunk, és akaratlanul is beletolakodunk mások magánéletébe - szerencsére akadnak olyanok, akik vállalják történetüket:

- Ha munkát keresek, elég kimondani a címet - Papírgyári út -, és máris mondják: á, nagyszerű, majd később visszahívjuk és értesítjük. Ebből persze egy szó sem igaz, senki nem akar olyan melóst, aki a hajléktalanszállóról jár be nap mint nap dolgozni. A hivatalokban, vagy például az orvosnál sem nagyon vesznek emberszámba bennünket - mondja Györök János, aki egy hónapja költözött a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány átmeneti szállójára.

- Tíz évet húztam le a vasműben, de külsős cég alkalmazottjaként egyszer csak az utcán találtam magam, elfogyott a munka. Nem volt mit tennem, ide kellett jönni - hangsúlyozza a férfi.

Kirschner János 2008 decembere óta élt albérletben, a lakhatását a munkahelye támogatta.

- Amikor elvesztettem az állásomat, egyúttal elvesztettem a fedelet is a fejem fölül - mondja a kifogástalan megjelenésű férfi, aki az átmeneti szállón is mos és vasal magára, és ha nem éppen itt találkoztunk volna vele, hát meg nem mondanánk, hogy ilyen problémái vannak:

- A szabadidőmben verset írok, a szakmám szerint mezőgazdaságigép-szerelő vagyok, de az utolsó tíz évet vasbetonszereléssel töltöttem. Négy évem van a nyugdíjig, jelenleg azonban nincs munkám, az álláskeresési járadékot kapom - meséli a férfi.

- Én csak azt mondhatom, hogy nagy-nagy köszönettel tartozunk azoknak, akik létrehozták ezt a szállót, különben az utcán ténferegnénk. Én is az utcán éltem, egy utolsó moslék voltam, de segítettek rajtam - mondja Kaszás Attila, és mi kérdezzük, nem túl erős-e az előbbi fogalmazás, mire azt válaszolja: Uram, akkor maga még nem hallott engem igazán csúnyán beszélni! - mire nem forszírozzuk tovább az ügyet.

Napi hírekkel ostromoljuk a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány általános igazgatóját. Kérdezzük, mit szólnak ahhoz, hogy a koldusokat és a hajléktalanokat kipaterolnák a főváros forgalmas helyszíneiről. És Szegeden már működő gyakorlat, hogy a belvárosban nem tartózkodhatnak hajléktalanok:

- Az állampolgárok részéről teljesen jogos az az igény, hogy mindenki tartsa be az alapvető együttélési szabályokat. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom, hogy valakit az egyik nyomorúságból egy másikba taszítsanak. Dunaújvárosban az Utcai Szociális Szolgálat folyamatosan figyeli, hogy gyermekintézmények, iskolák, óvodák mellett ne alakuljanak ki hajléktalan-tanyák. Az a baj, hogy - nem ok nélkül - ezek az emberek úgy érzik, hátat fordított nekik és kitaszította őket a társadalom. Úgy gondolják, kirekesztettként rájuk akkor nem vonatkoznak a társadalmi szabályok - hangsúlyozza Oláh János.

Kérdezzük, mekkora az alapítványi szálló kihasználtsága. Amikor ugyanis ötletként felmerült a létrehozása, többen hevesen támadták. Az ellenzők sorai közül elhangzott: az új létesítmény megnyitásával Dunaújváros a hajléktalanok centrumává válik a környékbeli települések között, s az ország különböző tájairól özönlenek majd a nincstelenek, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat:

- Csak dunaújvárosi és városkörnyéki lakóink vannak. Nyilvánvaló, hogy ha valaki mondjuk Nagykarácsonyban, vagy Kulcson hajléktalanná válik, nem a kistelepülésen veri majd fel a sátrát. Székesfehérvárról, vagy más távolabbi településről azonban egy beköltözésünk sem volt - szögezi le Pribill Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Oláh János azt mondja: a szálló segítségével sikerült elérniük, hogy jelenleg százhatvan hajléktalannal kevesebb él Dunaújváros utcáin:

- Mi azonban nem egyszerűen szállást, ha nem reményt is adunk. Bizakodást, hogy egy ilyen nehéz életszakaszból is van kiút, és létezik visszatérés. Jó néhányan vannak, akiknek ez már sikerült.

 

Közép-Dunántúl

A fehérvári hajléktalanszálló csütörtökön indult oktatási programja lehetőséget teremt arra, hogy a városban élő 400 hajléktalan közel tíz százalékának javuljon az életminősége. A TÁMFALAK (támogatott foglalkoztatás, lakhatás és képzés hajléktalanoknak) program két évig tart. Tavasszal választották ki azokat az embereket a családok átmeneti otthonából, az utcáról és a kríziskezelőből, akik rész tudnak venni azokon az oktatásokon, mellyel esélyük lesz a saját lábukra állni.

Július 1-én, csütörtökön kezdődött az első képzési modul, mely egy 120 órás motivációs tréning. A programban résztvevő 30 ember közül 15-en vesznek részt ezen a képzésen, ami nem más, mint egy előképzés a könnyebb beilleszkedés érdekében. Alap-kompetencia képzésről van szó, ahol írást, olvasást, számolást tanulnak. A képzés ideje alatt megélhetési támogatást kapnak és az ebéd sem a hajléktalanszállón, hanem a Kodolányi éttermében van minden munkanapon. Ez a tanfolyamrész arra jó, hogy ha munkaügyi központ képzésein szeretnének részt venni, akkor arra alkalmasak lesznek.

 
 A csoportból 16-an motoros fűrész tanfolyamon is részt vehetnek, ami OKJ-s tanfolyam és várhatóan december végén tudnak majd levizsgázni. A képzések után pedig arra is van lehetőség, hogy a munkaügyi központ támogatott képzésein vegyenek részt.
 
 A program másik eleme az ún. foglalkoztatási rész: aki elvégzi a motorfűrész kezelő tanfolyamot, azok közül a Városgondnokság nyolc embert tud majd foglalkoztatni, ami minimum 10 hónapnyi munkát jelent majd. Van egy kertész vállalkozó, aki egy embert foglalkoztatna és az állatmenhelyre is mehetne egy ember dolgozni.
 
Óriási kihívás lesz, hogy 19 embernek egyedileg segítsék az elhelyezkedését – mondta Zsabka Attila. Megfelelő munkát kell találni nekik. „Feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a munkáltatókat, akik foglalkoztatják a képzésben részt vett embereket.” A program lakhatási támogatás része: annak adnak támogatást, akinek van rendszeres havi jövedelme: 6 és 12 hónapos támogatást adhatnak maximum 30 ezer forintot. Színház, foci és jégkorong bérleteket is vásárolnak, amiket felváltva használhatnak majd a programban résztvevők.
 
Zsabka Attila kiemelte, hogy több olyan program is volt a közelmúltben, amivel a lakhatást segítik. Az elmúlt 3 évben mintegy 110 embert „léptettek” ki a hajléktalanszállóról.

Közép-Dunántúl

A Papírgyári úti önkormányzati szállóról a Kandó térre, egy vadonatúj, korszerű ellátást nyújtó épületbe költözhetnek ez év végén a hajléktalanok. Az építési munkákat a FEJÉRDUNA-ÉP Építőipari Kft. végzi - ők nyerték el ugyanis a munkát a másodszorra kiírt közbeszerzési eljárás során. Az átépítés határideje szeptember 30. - mondta el Kissné Fekete Éva.

Az Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője hozzátette: az építési munkák befejezése után még időt vesz igénybe az ingatlan felszerelése, bebútorozása - éppen ezért a pályázati program határideje november 30. Decemberben azonban már beköltözhetnek az épületbe a hajléktalanok.

Az Útkeresés Segítő Szolgálat sikeresen pályázott a Hajléktalan Ellátó Centrumba tervezett ellátások működtetéséhez szükséges eszközökre is - tudtuk meg Kissné Fekete Évától. A Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatán ugyanis 1 millió 945 ezer forint támogatást nyert az intézmény. Ezt az összeget bútorokra, ágyakra és mosógépre költik.

A pályázaton elnyert pénzkeret szűkösnek bizonyult, éppen ezért a városnak 15,5 millió forinttal meg kellett toldania a rendelkezésre álló összeget. A közgyűlés nemrégiben döntött, biztosították az átépítéshez szükséges plusz forrást.

A Kandó téri épületben 45 férőhelyes éjjeli menedékhely, 29 fős átmeneti otthon és 30 fős nappali melegedő kap helyet. A cél az, hogy a hajléktalanok szükségleteihez és problémáihoz igazodó, korszerű és hatékony szociális szolgáltató centrum jöjjön létre - fogalmazott a szolgálat vezetője.

Közép-Dunántúl

Egy huszonkilenc éves fiatalasszony két gyermekkel, egy harminchat éves egyedülálló férfi és egy ötvenhat éves asszony. Mi a közös a bennük? Mindannyian a társadalom peremére kerültek, hajléktalanok, és kilátástalan a helyzetük. Közben a Menhely Alapítvány felmérése szerint megyénkben Esztergomban és Tatabányán drasztikusan megnőtt a hajléktalanok száma. Ágnes 56 évesen a TTKT ESZI Füzes úti átmeneti hajléktalan szállóján, az alagsorban él tavaly július óta. A nehézségek három évvel ezelőtt kezdődtek.

Harmincnyolc év munkaviszony után kilátástalan a helyzet

– Addig a párommal a Balaton partján éltünk, én szakácsként dolgoztam, nem volt gondunk. De a párom meghalt, én meg rákényszerültem, hogy visszaköltözzek Tatabányára. Albérletbe kerültem, és gyárban dolgoztam. Kettőben is, de mindkét helyről kirúgtak. A főbérlőm pedig, ahogy munkanélküli lettem, azonnal utcára tett. Szó szerint hajléktalanná váltam. Két hétig az utcán éltem, utána vettek fel ide. Holott addig folyamatosan, mindig időre kifizettem mindent. Előbb rendeztem a lakást, és ami maradt, abból éltem – mesélte az asszony.

Közben beteg is lett, most május elején fekszik be a kórházba csípőprotézis műtétre. Kilátástalannak látja a helyzetét, hiszen havi 25 650 forint segélyből kell megélnie. Ennyi pedig egyetlen albérletre sem elég, szóba sem állnak vele a főbérlők, hiszen még kenyérre is alig jut belőle.

– Itt megkapok mindent. Van fürdő, konyha, mosni tudok, és bármiben segítenek, ha kell. Most azt próbálom elintézni, hogy leszázalékoljanak, mert akkor nyugdíjhoz jutok. Talán harmincnyolc év munkaviszony után megkapom. A lakáspályázatot is beadtam. Hátha fordul a kocka – beszélt nehéz sorsáról Ágnes.

„Gyerekkel nem fogadnak be sehová”

A Füzes úti intézmény első emeletén már a családok átmeneti szállása van. A 29 éves Fülöp Enikő ötéves lányával és féléves kisfiával él az intézményben. Igaz, már csak néhány napig. Mert letelik az egy év, és menniük kell. Az albérleti hirdetések telefonszámai ott jártunkkor is ott feküdtek az asztalán. Másfél hónapja próbálkozik, de amikor meghallják, hogy két gyermeke van, nem akarják beengedni.

– Pesten éltem korábban. Aztán terhes lettem a fiammal, és nem kellettünk senkinek. Akkor jöttem ide. A gyerekek teljes ellátást kapnak, így csak zöldséget, gyümölcsöt kell vennem. Mióta megszületett a pici, azóta kicsit jobb a helyzet. Addig havi 13 000 forintot kaptam, most 55 000-et. Az elmúlt fél évben már félreraktam 70 000 forintot, hogy kifizethessem a kauciót.

Enikő azt is elmondta, várja, hogy a pici betöltse az egy évet, mert akkor bölcsődébe adhatja, ő pedig kereshet magának egy hatórás munkát vagy valamilyen képzést a munkaügyi központtól.

A fiatal férfinek már otthona a hajléktalan szálló

Ha még feljebb megyünk, a férfiak szobáihoz érünk. István az idén a 36. életévét tölti, mint mondja, ő már törzsvendég a szállón. Intézetben nőtt fel, ha nem lakhatna a Füzes úton, az utcán élne. Még két hónapig a közmunka programban dolgozik, de bizakodó, már tudja, utána hol vállal munkát.

– Albérletbe nem mehetek, onnan egyik percről a másikra kitehetnek. Meg hiába lenne olcsó, a kauciót akkor sem tudnám kifizetni. Én itt vagyok otthon.

A szakember szerint albérletből kerültek utcára az emberek

A Menhely Alapítvány friss felmérése szerint Tatabányán – az egyik legkirívóbb negatív példaként – az elmúlt évben megduplázódott a hajléktalanok száma. Az állításról megkérdeztük Szmrtyka Imrénét, a hajléktalan-ellátásért is felelős Szent Márton Központ intézményvezetőjét is, aki szerint ennél árnyaltabb a helyzet. Tudni kell ugyanis, hogy a felmérés önkéntes volt, így sem most, sem korábban nem vett részt benne minden érintett. A hajléktalanok számát amúgyis rendkívül nehéz még megsaccolni is.

– Mindamellett vannak olyan adatok, amelyek tényleg azt mutatják, megnőtt a hajléktalanok száma. Ami biztos, hogy még most is teljes kihasználtsággal működik az éjjeli menedék (23 ágy), az átmeneti szálló (48 ágy), a hajléktalanok otthona (40 ágy) és az utcai segítők zsilipszobája (14 hely) is.

Szmrtyka Imréné kiemelte, a tatabányaihoz hasonló intézmény egyedülálló az országban. Egy helyen van ugyanis a hajléktalan átmeneti szálló és otthon, a családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona.

– Ez hatalmas lehetőséget ad. Gondolja el, bajban egy család, de a családok átmeneti otthonában nincs hely. Akkor is lehetőség van arra, hogy a gyerek a gyerek átmeneti otthonba kerüljön, a szülők pedig mondjuk a hajléktalanokhoz. Tavaly óta pedig kétágyas szobákban párokat is elhelyezhetünk. Így a gyerekektől csak pár emelet választja el őket – magyarázta Szmrtyka Imréné.

Megtudtuk azt is, hogy elsősorban azok kerültek utcára, akik alacsony iskolázottságúak, kisvállalkozásoknál, alkalmi munkából éltek, a válságban megszűnt a munkahelyük, és nem tudták fizetni az albérletet. Az alkalmi munkavállalói könyv, kék könyv megszűnése is sokakat érintett negatívan. Tapasztalatai szerint a jelen gazdasági helyzetben a főbérlők toleranciája is csökkent, amíg 2008-ban haladékot adtak a krízisben lévőknek, most azonnal kiteszik őket, ha elmaradnak. Elmondta, a devizahitelesek még nem jelentek meg a rendszerben.

Esztergomban nem tapasztalják a növekedést

Esztergomi illetékesek szerint az országos hírekkel ellentétben nem érezhető az emelkedés. A téli melegedőt és éjszakai menhelyet fenntartó Máltai Segélyszolgálat szakemberei elmondták, körülbelül ugyanazzal a 30-40 fővel találkoztak idén, mint korábban. Tájékoztatásuk szerint elképzelhető, hogy vannak olyanok, akik nem kerültek a szolgálat látókörébe, de ez nem lehet több egy-két főnél. Úgy tapasztalták, az épphogy elmúlt keményebb tél és a párhuzamos gazdasági romlás jelei ezen a téren nem mutatkoznak.
Ugyanakkor névtelenségét kérő, gazdasági területen dolgozó informátorunk elmondta, ez esetleg annak köszönhető, hogy a nagy gyári leépítések elsősorban nem a helyieket érintették.

Közép-Dunántúl

Székesfehérvár, annak ellenére, hogy már magánbefektető is virágoztatja hajléktalanszállóját a megyeszékhelyen, fejleszti krízisközpontját. Nagy változások várhatók - a hajléktalanok életében legalábbis.

Minden ellenállás ellenére megkezdte működését a Ráchegy Szálló, illetve benne a hajléktalan-ellátás Székesfehérváron. A Kéznyújtás a Rászorultakért Alapítvány hozta létre  a szolgáltatást, amelyért havi 10 ezer forintot kér a munkaképes lakóktól. A hajléktalan-ellátásért járó állami normatíva 150 főig jár a hasonló szolgáltatást működtetőknek, ám azt nem ellenőrzik, valójában hányan veszik igénybe azt. Jelenleg, tudomásunk szerint néhány tíz fő él a szállóban. Az egyik tulajdonos szerint  50 fő körül, a bent élők egyike úgy véli, nincsenek többen harmincnál, a város jegyzőjének legutolsó információi szerint azonban csak páran élnek a Ráchegyben. A Köfém lakótelepiek nyugalma érdekében kamerát is felszereltek az épületre, s leszámítva egy közeli üzletben történt incidenst, a helyi képviselő, Dienesné Fluck Györgyi sem hallott más konfliktusról.


Nagyon ügyelnek a környék rendjére, hiszen így is meglehetősen kényes az egyensúly a város lakói, az önkormányzat, illetve az üzemeltető között. Hosszú hónapok tárgyalássorozata után sikerült csak megállapodást aláírnia az üzemeltetőnek és az önkormányzatnak. A kérdés csak az, hogy az üzemeltető miért ment bele a szerződés aláírásába, amikor engedélyre nem volt szüksége a várostól. Nyilván azért, mert a jegyző megmutatta, hogy ha megakadályozni nem is, de késleltetni a nyitást, megnehezíteni a működést igenis van jogi lehetősége  például azzal, hogy  a szociális és gyámhivatal még nem jogerős elvi  engedélye ellen fellebbezést nyújtott be. A "csomókeresést" azonban a szálló tulajdonosa szerint továbbra sem fejezte be a város:
- Egyértelműen nyilvánvalóvá tették számunkra, hogy addig keresik a hibát, amíg nem találnak egyet. Ezt helyi lakossági fórumokon is kifejtették a város részéről  - állította lapunknak Feitinger Sándor. A szálló megnyitása óta mégis egyre többen érkeznek a kedvező díjú helyre. Feitinger szerint egyetemisták is, akik másként nem tudták megoldani lakhatásukat. Mi a Rév Szállóból átköltözött lakóval beszéltünk:
- Nők is vannak, férfiak is, úgy harmincan. Tudtommal kérnek munkáltatóit, egyébként nincs semmi különös - mondta szűkszavúan a férfi. Rajta kívül azonban akadnak olyanok is, akik a Kríziskezelő Központ hajléktalanszállójáról költöztek át.  
- Szájról szájra jár a szálló híre - mondta a tulajdonos, ám erről más véleménye van Zsabka Attilának, a krízisközpont vezetőjének:
- Engedély nélkül hozták be a szórólapjaikat a krízisközpont területére, amit nem tartok túl tisztességes megoldásnak - mondta a vezető, akinek egyébként a két fél megállapodása szerint joga lesz időnként betekinteni a szálló működésébe. A viszony köztük azonban meglehetősen feszült, Feitinger szerint  a központ vezetője retorziókat vezetne be azokkal szemben, akik elköltöztek az önkormányzati intézményből. Zsabka ezt határozottan cáfolta lapunknak, s azt hangsúlyozta: szerinte a Ráchegy Szálló működtetőit nem érdekli az ott lakók szociális ellátása. Magyarán: azokat is az önkormányzatnak kell majd etetni, orvosi ellátásban részesíteni, akik ott szállnak meg.

A megyeszékhely szélén, a Herosz Takarodó úti állatmenhelye mellett épül fel az önkormányzat nappali melegedője, konyhája (Látványterv: Krízisközpont)

Közben a város hamarosan felépíti új, nappali ellátó centrumát és meleg konyháját a Takarodó úton (közvetlenül a Herosz állatmenhelye mellett). Ezután 150 helyett 160 ételt tudnak majd naponta kiosztani, s a nappali melegedőben sem 50, hanem 55 főt tudnak fogadni. Az 57 milliós  beruházásra 49 millió forint támogatást nyert  az önkormányzat,  így az nem kerül túl sokba. Viszont mindenképpen megéri, mert jelenleg a Székom tulajdonában lévő épületben működik a melegedő, amely azonban túl sokba került az önkormányzatnak  árulta el Bóka Viktor, a város jegyzője.  Aki azt sem titkolta, hogy ha későbbi fejlesztésre kerül sor, akkor azt már inkább a Takarodó úton tennék meg. A hajléktalanoknak azonban meglehetősen messze lesz az új helyszín, a városközpontban lévő éjjeli szállásoktól ugyanis jelenleg még nincs közvetlen buszjárat. Zsabka több megoldást lát erre: a Volánnal kíván tárgyalásokat folytatni, de az is megfordult a fejében, hogy kerékpáradományokat kér, s azokat adja majd a hajléktalan embereknek. Az új melegedő átadásának határideje 2011. év vége.


Csökkent az ellátottak száma


2008-ban a menhelyen összesen 146 ellátottal foglalkoztak. A krízisközpont statisztikai elemzésében valamennyi  - a menhely szolgáltatását  igénybe vevő - ellátott szerepel. A menedékhely férőhelyeinek kihasználtsága 2003-2005-ig még emelkedő tendenciát mutatott, amíg a 2006-ban az igénybevevők száma éves átlagban 54 fő az engedélyezett férőhelyszámhoz közelített. 2008-ban ismét csökkent az ellátottak száma, éves átlagban 48-főre.

Közép-Dunántúl

Alig kezdte meg működését a Ráchegy Szálló Székesfehérváron, a környéken élők szerint máris tarthatatlanná vált a helyzet. A Köfém lakótelepről egyre többen szeretnének elköltözni a hajléktalanok miatt. A város beleegyezése nélkül jött létre az új hajléktalanszálló, 3 ezer ember tiltakozása ellenére. Az emberek nem érzik biztonságban magukat, zaklatják őket a hajléktalanok, kéregetnek, a napokban hárman a gyógyszertárban is loptak. Olyanok is szeretnének elköltözni a telepről, akik a kezdetektől ott élnek, ám még áron alul sem tudnak a lakásoktól megszabadulni - mondta a Független Hírügynökségnek Dienesné Fluck Györgyi, a Köfém lakótelep önkormányzati képviselője.

Azt mondja a képviselő: tudomása szerint nem laknak még sokan a szállóban, de volt már rá példa, hogy ingyenes ebédosztáskor sok hajléktalan özönlötte el a telepet.

A Ráchegy Szálló épületét úgy adta el az önkormányzat, hogy szociális intézmény nem működhet benne, mégis 150 férőhelyes hajléktalan átmeneti szállást alakított ki benne egy budapesti alapítvány. A városban a hajléktalanok ellátása megoldott, 60 millió forintból nappali melegedő és szociális konyha épül meg ebben az évben. A város többször fellebbezett a működési engedély ellen az illetékes hatóságnál, de végül megállapodás született az üzemeltető és az önkormányzat között, február 28-án. A környéken nem árulnak alkoholt, a szállóban beléptetőrendszert építettek ki, és csak olyanok lakhatnak ott, akik havi 10 ezer forintot ki tudnak fizetni. Ezután nyitották meg a szállót.

A környéken élők most azt szeretnék elérni, hogy erősítse meg a város a közvilágítást, és legyen 24 órás járőrszolgálat a lakótelepen.

Közép-Dunántúl

Most már biztos, hogy lesz munkásszálló a Köfém lakótelepen, azt azonban még nem lehet tudni, hogyan működik majd az intézmény. Az önkormányzat és a beruházó között nemrégiben elkezdődött egy tárgyalássorozat, amelynek során a felek megállapodtak abban, hogy mindenki számára elfogadható megoldás születik. A város Szociális és Családvédelmi Bizottsága egy együttműködési megállapodásról tárgyalt, amely bizonyos keretek közé szoríthatja a Ráchegy Szálló üzemeltetését. A szálló, ha a közgyűlés elfogadja az együttműködési megállapodást, elsősorban munkaviszonnyal rendelkező otthontalan embereket fogad, és 24 órás portaszolgálat vigyáz majd a biztonságra. A szálló létrehozását azért nem támogatja a város önkormányzata, mert Székesfehérváron a Kríziskezelő Központ teljes mértékben ellátja a térségben élő hajléktalanokat. Zsabka Attila az intézmény vezetője szerint félő, hogy a szálló Székesfehérvárra vonzza majd a térségben élő hajléktalan embereket. Így veszélybe kerülhet az itteni ellátási rendszer. A Ráchegy szálló tulajdonosa egyébként sem az önkormányzatot sem szociális intézmény vezetőjét nem értesítette szándékáról.

Közép-Dunántúl

A hajléktalanok is sokfélék lehetnek, mint az emberek általában: vannak közöttük notórius utcán élők, visszaesők, körülményeik folytán a sors üldözöttjeinek nevezhetők. S bizony vannak olyanok is, akiket egy végrehajtási eljárás kényszerít egykor volt otthonukból a szabad ég alá. A segítség egyénre szabott lehet, de egy biztos: mindenkinek járna, jól jönne.

Hol aludt/lakott tegnap éjszaka, hol aludt/lakott tavaly ilyenkor? - e két kérdéssel kezdődik az a regisztrációs ív, amellyel - egy országos akció keretében - február 3-án próbálták megkeresni a helyi hajléktalanokat a szociális munkások. A múlt héten szerdán összesen 336 fedél nélkül embert sikerült elérniük a felmérés készítőinek. A számok szinte sokkolták a helyi szakembereket: tavaly ilyenkor 139, két éve pedig 178 otthontalant regisztráltak a február eleji adatgyűjtéskor.

- A fővárosi központú Február Harmadika Munkacsoport a Menhely Alapítvánnyal karöltve 1999 óta szervezi és végzi a hajlék nélkül élők regisztrációját. Mi először - akkor még önállóan - 2004-ben készítettünk egy ilyen jellegű pillanatfelvételt, majd az utóbbi három évben már mi is csatlakoztunk a munkacsoport által szervezett országos akcióhoz. A felmérés vizsgálja, hogy minden évben, ugyanazon a napon (február 3-án) hány hajléktalant tudunk elérni, állapotukat, aktuális helyzetüket felmérjük - fogalmaz a regisztráció hátteréről Kissné Fekete Éva, az Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője.

- A kollégák összesen 336 főt értek el, ebből 186-an a rendelkezésre álló négy szálláshelyen töltötték az éjszakát, 150-en pedig az utcán vészelték át a rendkívül hideg éjszakákat. A tavalyi adatokhoz képest ez körülbelül kétszáz főnyi növekedést jelent, és rendkívül sok az utcán éjszakázók száma is.

- Természetesen a számokat, az adatokat mindig megelőzi, kiváltja valami. Az igaz ugyan, hogy idén a felmérés napján nagyon kemény hideg volt, így sokan mentek be a szállókra, de pusztán az időjárással nem lehet megmagyarázni a számok által is mutatott jelenséget: egyre több a hajlék nélküli a városban. Jelzés értékű, hogy például a 180 ezres Pécsett tavaly körülbelül 350-en hajléktalant regisztráltak.

- Pontos, szakmailag is megalapozott válaszokat a kérdésre csak a kérdőívek feldolgozása után kapunk. Idén összesen 41 kérdést tettünk fel. A kérdések nagy része a munkára és a munkához való viszonyra irányult, valamint az érintettek anyagi helyzetét és eseti vagy rendszeresen érkező jövedelmét próbálta felmérni. Mindezek mellett elmondható - az utóbbi évek tapasztalatai szerint -, egyre több nő válik hajléktalanná, főként amiatt, hogy párjával, élettársával együtt kerülnek az utcára, szállóra. Jelzés értékű, hogy a fedél nélküliek közel egyötöde már tíz éve hajléktalan, és a tavalyi felmérés is bizonyítja: csökken a rendszeres jövedelemmel rendelkezők száma - tette hozzá a húsz éve a hajléktalanellátásban dolgozó szakember.

- Igen, a munkalehetőség, a munkahely a lényeg - hangsúlyozta Kissnétől függetlenül, de a megállapításokkal egyetértve Pribil Sándor, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány vezetője, kissé asszociálva a ne halat adj, halászni taníts intelemre.

A Papírgyári úton található épületnek immár kétharmadát birtokba vevő alapítványnál egy merőben szokatlan, de a kialakult helyzetre tekintettel rendkívül hasznos kezdeményezéssel álltak elő. Az elmúlt két hónap alatt magánerőből, 4 millió forintból az épület második emeletén fél szintet átépítettek.

- Tizennégy szükséglakást alakítottunk ki, közösségi szobával, közös konyhával, valamint fürdőhelyiséggel - vezet körbe minket a még festékszagú, egyelőre üres helyiségeken Pribil Sándor, valamint Sárosi Ákosné Erika.

- Dunaújvárosban ilyen lehetőség nincs. A jelenlegi társadalmi viszonyok között azonban egyre többen vannak, akik - mert például nem tudják fenntartani a lakásukat, az albérletüket - az utcára kerülnek. A szükséglakások révén viszont csökkenhetne a hajléktalanként nyilvántartottak száma. Nem feltétel a munkahely, de aki ide beköltözik, annak fizetnie kell. Persze figyelembe vesszük mindenki teherbíró képességét - éppen ezért nem fix árakat szabunk meg. Tíz-húszezer forinttal azonban mindenkinek hozzá kell járulni, ha szükséglakást szeretne az alapítványnál - részletezi Pribil Sándor.

A huszonkét négyzetméteres szobák között van üres, kettő- és négyágyas - igénytől függően. Családokat is tudnak fogadni.

- A szállón most is lakik egy család, egy szülőpár a tizenkilenc esztendős fiukkal. Tavaly szeptemberben, egy végrehajtás során elveszítették az otthonukat. Ők lehetnek az első fecskék itt - mondja Erika.

- A cél az, hogy integrálódjanak a társadalomba az önálló életvitelre képes emberek, családok - akik így kikerülhetnének a szociális ellátásból, nem is segélyeken élnének - összegez az alapítvány elnöke.

Közép-Dunántúl

Az elmúlt 10 évben a Kríziskezelő Központban a hajléktalanok részére több sikeres lakhatási, foglalkoztatási, képzési projektet valósítottak meg. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a hajléktalan emberek társadalmi integrációja, re-integrációja sikeresen csak komplex, a célcsoport sajátosságait figyelembe vevő, jól előkészített, valós igényeken alapuló projektekkel lehetséges.



A TÁMOP. 5.3.3 program lehetőséget teremt arra, hogy olyan széleskörű szolgáltatásokat kínáljanak, amely a városban élő 400 hajléktalan közel tíz százalékának lehetőséget teremt életminőségük javítására, társadalmi integrációjuk elősegítésére.

A projekt célja a Székesfehérváron élő hajléktalanok társadalmi integrációjának elősegítése, a képzés, foglalkoztatás, lakhatás egymásra épülő komplex támogatásával. A hajléktalan emberek társadalmi megítélésének javítása és kirekesztettségük csökkentése. A projekt hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon városunkban a hajléktalanság fokozatos visszaszorításához, csökkentéséhez:

A munka világába való integráció támogatásának szükségességét támasztja alá az a felmérés, mely szerint a megkérdezettek 73%-a venne részt munkába állását segítő programban. A foglalkoztatás eredményessége érdekében felkeresték azokat a potenciális munkáltatókat, akik hajléktalanok foglalkoztatását vállalják, igényeiket pedig figyelembe vették a tervezésnél. A hajléktalanok az önálló lakhatás hiányát tekintik a legnagyobb problémának. A felmérésben 73 százalékuk ennek megteremtéséhez kért segítséget. A projektben 35 fő számára készítenek egyéni fejlesztési tervet. Lakhatási és képzési támogatásban 18-18 fő, foglalkoztatási támogatásban pedig 11 ember részesül. A program teljes időtartama 2 év az elnyert támogatási összeg pedig mintegy 66 millió Forint.

Zsabka Attila a Kríziskezelő Központ vezetője nagy lehetőségnek tartja az új programot, ugyanis egyre szélesedik azok, köre, akik az utcára kerülnek. Van úgy, hogy gyermekes családok maradnak fedél nélkül. Ez a program nekik is nyújthat segítséget, hiszen még gyermekfelügyeletet is biztosítanak. De lesz rendszeres jogi tanácsadás, készségfejlesztő, szociális tréning, pszichológushoz fordulhatnak a rászorulók, és tanácsadó szakember segít majd az álláskeresésben.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com