Közép-Magyarország

Közép-Magyarország

Pintér Sándor megduplázná a helyeket a hajléktalanszállókon, de aluljárót a télen sem nyitnak meg erre a célra. A belügyminiszter az MTI-nek adott interjúban azt mondta: ha szükség van, a mostani tízezer helyett még egyszer ennyi helyet adnának télre a fedél nélkülieknek. A helyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság méri fel. Pintér azt mondta: a legutóbbi tél leghidegebb hetében az országban mintegy 10 ezer embert kellett elhelyezni, de a hajléktalanok nem igazodnak a szálláshelyekhez.

A belügyminiszter szavai szerint a civil szervezeteknek nem érdemes "számháborúba kezdeniük" arról, hogy 10 ezer vagy 11 ezer 300 hajléktalan van-e az országban, annyi hely lesz, amennyi az igény. A belügyminiszter azt mondta, a hajléktalanokat is be lehet vonni közmunkára. Erre a három új fővárosi szálló építésekor volt is már példa, igaz, ebben nem mindaneki akart részt venni.

Közép-Magyarország

A főpolgármester több fővárosi helyszínt végiglátogatott, ahol hajléktalanok élnek
Fotó: budapest.hu
2013. november 12.

A következő télen minden hajléktalannak fogunk tudni elhelyezést találni. A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön tárgyalja a rendelettervezetet, amely meghatározza, mely területeken nem lehet életvitelszerűen élni, a tiltott területek között a járdák nem fognak szerepelni – mondta keddi sajtótájékoztatóján Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

Emlékeztetett rá: vannak nehéz sorsú emberek, akiknek lakhatási problémájára évtizedek óta, országosan sem sikerült megoldást találni. Budapest ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben van. A hajléktalanok pontos számát nem lehet megbecsülni, mert számuk állandóan változik, és sok köztük a rejtőzködő. – Amikor 2010 őszén munkába állt az új városvezetés, kemény fába vágtuk a fejszénket – fogalmazott Tarlós. – Ellenzéki barátaink, akiknek 20 évig a feladatuk volt, hogy a hajléktalanellátás problémáját megoldják, szeretnek számokkal dobálózni – jegyezte meg a főpolgármester, nyomatékosítva, hogy 2010 óta közel ezerrel bővül a férőhelyek száma, hajléktalankórház épült, a főváros pedig szakmai konzorciumot hozott létre a hajléktalanügy kezelésére. A legfontosabb eredménye az elmúlt 3 évnek, hogy a töredékére csökkentettük a közterületen kihűlés miatt életüket vesztettek számát – hangsúlyozta a főpolgármester.

– A következő télen mindenkit el fogunk tudni helyezni. A meglévő lehetőségeken túl a Hungexpo területén akár 10 ezer embernek is tudunk kulturált elhelyezést biztosítani – mondta Tarlós István. Jelenleg összesen 6900 férőhely áll rendelkezésre, a nappali melegedőkben 3600 férőhely van, ezenkívül ellátást tudnak nyújtani az utcai gondozó szolgálat, a rehabilitációs szállók és az anyaotthonok keretében. Hét orvosi rendelő áll rendelkezésre, 3 mobil egészségügyi ellátó egység működik (ebből egy tüdőszűrő), 3 helyen pedig egészségügyi krízisosztály üzemel. Ha a szállásigénylő otthontalanok száma nagymértékben megnőne, további férőhelyeket is ki lehet alakítani: krízisférőhelyeket, lábadozó helyeket, tudnak beköltözési csomagot biztosítani a hajléktalanoknak, valamint egy speciális mentőautót is be tudnak vetni. A Belügyminisztérium e célra további 80 millió Ft-os támogatást tud biztosítani – sorolta a főpolgármester.

– Az utóbbi napok nyilatkozatai alapján kénytelen vagyok azt mondani, az ellenzék időnként gátlástalanul hazudik. Gyurcsány és Demszky pojácája, Horváth Csaba asszisztált ahhoz, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet bezárják, emiatt több száz ember került az utcára, egyiküket sem helyezték el, pedig közülük 300-an ön- és közveszélyesek voltak. Róluk is gondoskodunk kell – hívta fel a figyelmet Tarlós.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a sajtótájékoztatón,
mellette dr. Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott, bal szélen Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke


Kitért a Fővárosi Közgyűlés által csütörtökön megtárgyalandó rendelettervezetre, amely meghatározza, mely közterületeken tilos az életvitelszerű ott-tartózkodás. A főpolgármester hangsúlyozta: a rendelet nem a hajléktalanok ellen készül. Közölte, hogy a tervezetben a járdák nem fognak szerepelni. – Nem volna életszerű egy ilyen passzus betartatása, hiszen nem lehet minden utcába szociális munkást vagy rendőrt állítani – jegyezte meg. A főváros a kiemelt 29 aluljáróra akar koncentrálni, a tilalom ezenkívül ki fog terjedni a játszóterekre, az oktatási és a gyermekintézményekre. A kerületek javaslatai – amelyeket a szabálysértési törvény szerint a fővárosnak kötelező figyelembe venni – külön mellékletben fognak szerepelni, „meg lehet majd különböztetni, melyik a főváros és melyik a kerület döntése”.
A kormányhivatal a Belügyminisztériummal, a Fővárosi Önkormányzattal és a karitatív szervekkel együttműködve testvéri szellemben, az emberi méltóságot szem előtt tartva garantálja, hogy senkinek ne kelljen az utcán életvitelszerűen élnie, hiszen mindenkinek biztosítjuk  az életben maradáshoz szükséges feltételeket: férőhelyet, tisztálkodási lehetőséget és orvosi ellátást egyaránt – mondta a sajtótájékoztatón Pesti Imre, Budapest Főváros kormánymegbízottja. Hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy idén télen senki se haljon meg a hideg miatt, a főváros készülő rendelete pedig éppen a hajléktalanok érdekében születik.
Mindenkit el tudunk majd helyezni, aki a segítségünkre szorul. Nem történhet meg, hogy valaki férőhelyhiány miatt kényszerüljön utcán maradni – jelentette ki Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Megjegyezte: nehéz úgy dolgozniuk, ha a címlapokon azt olvasni, hogy a hajléktalanellátás rendszere megbukott. – Mi nem tapasztalunk ilyesmit. 26 gondozó szolgálat küzd azért minden nap, hogy megtaláljuk a fedél nélkülieket. Ebben segítenek azok is, akik a szolgálat diszpécserközpontjában jelentik a 06 1 338 4186-as telefonszámon, ha hajléktalan embereket találnak – tette hozzá. Vecsei szerint ez is azt bizonyítja, hogy van szolidaritás az emberek között. Az első teajáratuk hétfő este indult, és már első nap „ötvenen jöttek hozzánk.”

Vecsei Miklós szerint a fővárosi hajléktalanellátás európai színvonalú, „Kelet-Európában még csak hasonló sincs”. Naponta 3600 főt tudnak nappali melegedőkben elhelyezni, ahol lehetőség van mosásra, szárításra, jogi tanácsadásra, álláskeresésre, programokat is kínálnak, köztük filmklubot. Havonta 700 emberen tudnak tüdőszűrést végezni, ismét elindult a fertőtlenítő fürdő, öt egészségügyi centrum is igénybe vehető. Az éjjeli menedékhelyeken 2400 embert tudnak elszállásolni, „ezek nem embertelen helyek, zárható szekrények vannak, és telt ház, ami azt mutatja, hogy az intézmények jól működnek, bejönnek a hajléktalan emberek”. Az átmeneti szállókon 3000 embernek, a rehabilitációs szállókon 700 embernek van hely. A tavaly átadott Szabolcs utcai hajléktalankórházban 150 férőhely van az egészségügyi krízisosztályon. Vecsei Miklós nagy segítségnek nevezte a közmunkaprogramokat is.

A szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta: önmagában az ellátórendszer azonban nem oldja meg a hajléktalan emberek integrálását. – Nem a szociális munkás és nem az intézmény rehabilitál ugyanis, hanem a társadalom – jelentette ki.


Tarlós István beszámolt arról is, hogy hétfő este a szakemberekkel együtt végiglátogatott több fővárosi helyszínt, ahol hajléktalanok élnek, Kelenföldet, a Blaha Lujza teret, a Batthyány teret és a Nyugati teret.

Közép-Magyarország

Az 50 éves, hajléktalan férfi halálát kihűlés okozta, a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja a történteket.

Közép-Magyarország

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat IX. kerület Albert Flórián úton működő Fertőtlenítő Fürdetőjének nyitva tartása módosul. 2013. november 4-től intézményünk hétköznaponként reggel 8 órától este 20 óráig fogadja a rászoruló embereket, ahol 19 óráig fürdési, valamint fertőtlenítési lehetőséget tudunk biztosítani számukra. A Fertőtlenítő Fürdetőben várjuk az utcai gondozó szolgálatok munkatársai által "behozott" hajléktalan embereket, valamint a hajléktalanellátó intézményekből delegált ügyfeleket is.
Kérdés esetén munkatársaitok a következő telefonszámon érdeklődhetnek: 061/2100303

Közép-Magyarország

Sok év óta először érkezett meg határidőre a hajléktalanellátó intézményekhez a téli ellátást biztosító állami támogatás. A férőhelyek száma nőtt, de a főváros hajléktalanmentesítési akciója újabb feladatok elé állítja az ellátórendszert.

Fotó: Rosta Tibor, MTI

Tavaly a szükséges forrásokra a tél közepéig kellett várni, tehát jócskán a krízisidőszakban érkeztek meg, most viszont időben rendelkezésre áll az állami normatíva, amely az alapintézmények működését fedezi. Azonban az idei tél is tartogat komoly bizonytalansági faktort: az október 15-én életbe lépett szabálysértési törvény módosításával az önkormányzatok által meghatározott közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértés, ami pénzbírsággal, súlyosabb esetben elzárással is büntethető, ezért az utcán élők kénytelenek a „hajléktalanmentessé nyilvánított övezeteket” elhagyni.

„Egyre nő a férőhelyek száma, Budapesten például 700-zal van több most, mint az elmúlt években, de minden hely hamar megtelik” – mondta lapunknak Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője. Budapesten 1000- 1200 ember él állandó jelleggel közterületen, vidéken pedig körülbelül 1800-an, így összesen minimum 3 ezren élnek az utcán Magyarországon, de számuk ennek akár kétszerese is lehet. „Férőhelyhiány vagy túlzsúfoltság miatt nem fog egy ember sem meghalni, ugyanis krízisidőszakban mindenkit be kell engedni” – állítja a szakember, aki a szabálysértési törvény életbe lépéséről úgy vélekedik: megváltoznak a hajléktalan emberek életviszonyai, máshova kényszerülnek, nehezebb lesz őket segíteni. „Az utcai szolgálatot teljesítők egy része majd próbálja a tiltott helyről máshova terelgetni őket, holott az sosem véletlen, hogy hol élnek. Elüldözni őket a beszerzési helyükről, ahol gyakran a környezet is segíti őket, rengeteg veszéllyel járhat” – véli Győri Péter, aki szerint a rendelet miatt többen keresik majd fel a szállókat.

A téli műszak november 1-jétől áprilisig tart. A kormány idén 8 milliárd forintot fordít a férőhelyek fenntartására. Ebben nincs benne az ételosztás, a vitaminok, a gyógyszerek, a kibővített nyitva tartással működő helyiségek, vagy éppen a krízisautók költségei. Ezekre pályázati úton lehet pénzt kapni, emellett magánemberek és cégek támogatásaiból tudnak az ellátók működni.

A nyáron bevezetett KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartórendszer a Szolgáltatást Igénybevevőkről) is nehezíti az ellátást. A nappali melegedőkbe betérőket regisztrálni kell, ám egy ember egy nap a szabály szerint csak egy nappali melegedőt és annak szolgáltatásait veheti igénybe, ugyanis ennyit finanszíroz az állam. A másodiknál az illető neve „bepirosodik”: a rendszer jelzi, hogy már vett igénybe aznap valamilyen szolgáltatást. Sok helyre be sem engedik a „pirosakat”, holott az ellátás kötelező. „A rendszer több adminisztratív munkát jelent, és félelmet is kelt a hajléktalan emberekben, sokan emiatt napközben inkább az utcán ténferegnek. Ezért érezhetik egyesek, hogy több a fedél nélküli, pedig a számuk valójában nem nő” – magyarázza a szakember.

Közép-Magyarország

Összesen több mint 20 millió forint tűnt el a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) két telephelyéről. A magyarnarancs.hu értesülését a BMSZKI vezetése is megerősítette.

A BMSZKI a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, kétszáznál több szociális munkásként és szociális asszisztensként dolgozó munkatársat foglalkoztat, évi több ezer rászorulót lát el, átmeneti szállásokat, éjjeli menedékhelyeket és munkásszállókat üzemeltet telephelyein, továbbá szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez (www.bmszki.hu).

Idén júliusban derült fény arra, hogy két telephelyen is vagyon elleni bűncselekményeket követtek el egyes alkalmazottak. A Külső Mester utcai átmeneti szállóban a gondnok tett zsebre 1 millió 200 ezer forintot a beszedett szállódíjakból. Ezt a sikkasztást gyorsan felfedezték, az ügyben a BMSZKI büntetőfeljelentést tett, elbocsátotta megtévedt, beismerő vallomást tévő dolgozóját, és a pénz visszafizetéséről is sikerült megállapodni.

A másik, súlyosabb eset a Kocsis utcai munkásszállóban történt (mivel ez nem hajléktalanszálló, a szállódíjak, és így a bevétel is nagyobb). Hónapokig folyt a sikkasztás, ami végül összesen 19 millió 400 ezer forintra rúgott, mivel „bankon keresztül is, pénztáron keresztül is érkezett bevétel, továbbá konkrét, közvetlen vezetői ellenőrzési hiányosságok miatt hónapokon keresztül nem derült fény arra, hogy nem folyik be a központi bankszámlára a helyszínen beszedett teljes munkásszállódíj egy-egy tetemes tétele” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Győri Péter, a BMSZKI szakmai vezetője. A lebukást követően – a fenntartó Fővárosi Önkormányzat tájékoztatásával párhuzamosan – feljelentést tett és belső vizsgálatot folytatott le a BMSZKI vezetése, és ebben az esetben is sor került elbocsátásra. Beismerő vallomás viszont nincs, a rendőrségi nyomozás jelenleg is zajlik, bár forrásaink szerint az elkövető kiléte nagy biztonsággal azonosítható az ügy dokumentumaiból.

Azoknak, akik a belső vizsgálat eredménye szerint mulasztást követtek el az ellenőrzés során, szintén távozniuk kellett a BMSZKI-től, a szállóvezető megbízatását visszavonták, a gazdasági igazgató és a gondnok nyugdíjba kényszerül, más dolgozók pedig fegyelmi büntetésben részesültek. Az eset óta a pénzkezelési folyamatok ellenőrzési rendszerét szigorították. Győri Péter szerint „bár a körültekintő belső vizsgálat arról győzött meg minket, hogy igen-igen alaposak a pénzmozgási nyilvántartások, minden forint útját nyomon tudjuk követni, egy ideig mégis ki lehetett játszani a rendszert, ezért minden telephely pénzbeszedésére egy mozgó pénztárellenőrt alkalmaztunk”.

Az összesen 20,6 millió forintból eddig 2 millió 300 ezer került elő, de a BMSZKI-nél abban reménykednek, hogy az eljárás során a maradék összegből is viszontláthatnak remélhetőleg minél többet, legkésőbb a büntetőeljárás lezárultával. Annál is inkább, mert az intézmény 2 milliárd forint feletti költségvetésének a hiányzó pénz nem elhanyagolható része.

Közép-Magyarország

Egyeztetéseket kezdeményezett a hajléktalanellátó-rendszer téli hónapokra történő felkészítése érdekében Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára - közölte a tárca kedden az MTI-vel. "A hidegekre való tekintettel a hatékony koordinációnak kiemelt jelentősége van az életveszélyes helyzetek elkerülésében" - írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A megbeszélésen Soltész Miklós , a tárca szociális és családügyért felelős államtitkára és Szentes Tamás főpolgármester-helyettes mellett jelen voltak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a Menhely Alapítvány képviselői.

A részvevők áttekintették az ellátórendszer jelenlegi helyzetét és az előttük álló feladatokat. "A jelenleg kedvező időjárás ellenére valamennyien egyetértettek abban, hogy a fedél nélküli honfitársainkra nézve a következő időszak a legnagyobb veszélyforrás, aminek elhárítása idén is összehangolt, jól szervezett munkát kíván" - írták.

A közlemény szerint a rendszer minél hatékonyabb működésének előkészítése érdekében a tél beköszöntéig további egyeztetéseket tartanak.

Szerző: MTI

Közép-Magyarország


Tisztelt Munkatársak, Kedves Kollégák!

Szeretettel meghívunk a Tizek következő rendes ülésére, melyre 2013. október 14-én, hétfőn, 14 órai kezdettel a BMSZKI

Dózsa György út 152. szám alatti épületében kerül sor.


Tervezett napirendi pontok:

1, szabálysértési törvény - hol tartunk, mi történt, mi várható, mit tudunk tenni?
2, átmeneti szállók, levél
3, HKA 2013. évi pályázatok hol tartunk?
4, téli krízis programok, felkészülés
5, tüdőszűrés - fel kellene venni a fonalat
6, egyebek

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tizek” Tanácsa

Közép-Magyarország

A főváros állítja, hajléktalanellátással foglalkozó szakmai szervezetekkel is egyeztet majd a hajléktalanmentes zónák kialakításához, erről azonban a szervezetek nem tudnak. A szakemberek szerint a hajléktalanságot bizonyos területeken szabálysértéssé minősítő törvény nem oldja meg a hajléktalan-problémát, csak fizikailag odébb helyezi és a korábbinál eltérő területeken teszi még látványosabbá. Aluljárók és terek helyett például kapualjakban.

Hétfőn kora este a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken az utcán él. Az MSZP és az LMP elutasította, a Jobbik – három nemmel szavazó képviselőjén kívül – tartózkodott, így kizárólag Fidesz-támogatással sikerült átvinni a törvényt. Ennek értelmében az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy körzeteket jelöljenek ki, amelyekben tilos életvitelszerűen az utcán élni.

Ez a két szervezet 2011 óta a hajléktalan-ellátó szervezetek közül egyedüliként áll közvetlen kapcsolatban (konzorciumi működésben) a főpolgármesteri hivatallal, a Menhely a pesti, a Máltai Szeretetszolgálat a budai oldal ellátásáért felel, és a támogatásokat is ők osztják tovább egyéb, több tucatnyi civil szervezetnek.

Várhatóan itt nem lehet hajléktalankodni

Győri Péter, szociológus, a Menhely Alapítvány vezetője rendszeresen szerepel szakértőként hazai és nemzetközi hajléktalan-ellátási ügyekben. Azt mondja, még augusztusban informális csatornákon, tehát nem a Főpolgármesteri Hivataltól, de hozzájutott egy rendelettervezethez, amiben a majdani hajléktalan-mentes övezetek szerepeltek.

A Győri Péter által látott verzió említi a fővárosi tulajdonú főutakat, játszótereket, parkokat, hidakat, aluljárókat, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállókat, a világörökség területeket – tehát a budai Vár, a rakpartok és az Andrássy út környékét –, az oktatási és egészségügyi intézményeket, és ezek ötven méteres körzetét. Az alábbi térképen nagyjából ezeket a területeket jelöltük be:

_

Ezeken a területeken nem lehet életvitelszerűen az utcán élni, és ha valaki mégis ezt teszi, a rendőrök a törvény értelmében háromszor felszólítják rá, hogy ne tegye. Szabálysértőnek az számít, aki háromszori felszólítás ellenére is a tiltott területeken él. Ekkor először közmunkára kötelezhető, második alkalommal pedig már elzárással is büntethető.

Győri Péter véleménye szerint az elfogadott törvény tisztán kampányfogás, amelyet elfogadása után mindkét politikai oldal saját céljaira használ fel. A szakember szerint azonban minden érintett, tehát a hajléktalanok, a lakosság és a politikusok számára is vesztes helyzetet eredményez az új helyzet. Ugyanis a törvénnyel nem szűnik meg, csak fizikailag odébb helyeződik a hajléktalan-probléma, ráadásul kummulálódni fog. „Inadekvát helyeken, koncentráltan fognak megjelenni ugyanazok az emberek, az aluljáró helyett például a társas házak kapujában”.

Ezért már augusztusban, amikor felkérték (nem árulja el, hogy kik, de nem a főváros), hogy véleményezze a tervezetet, jelentős módosításokat javasolt. Azt mondja, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni, ha a főváros valóban felkéri majd szakmai egyeztetésre. Szerinte ha kialakítanak zónákat, akkor csupán a játszóterekről, hidakról és nagyon forgalmas aluljárókról szóljon a rendelet, és ezekben a zónákban is függesszék fel a rendelet végrehajtását minden olyan időszakban, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon.

Megfélemlítésre alkalmas

„Az a véleményem, hogy a rendelet betartatása, végrehajtása egyszerűen megoldhatatlan, tehát a rendeletalkotó a gyakorlati szempontokat nem gondolta végig megfelelően” – fogalmazott a szakember, aki szerint ugyanakkor szerint a törvény által kialakított helyzet a háromszori felszólítással fokozatosnak tekinthető, és szerinte a hajléktalan emberek nagy többsége a felszólításoknak eleget fog tenni, és elmegy az adott körzetből. „Fokozatosan vannak megállapítva a jogi következmények (felszólítás, közmunka, börtön), de ezzel együtt a törvény alkalmas a vegzálásra, megfélemlítésre”.

D  AS20091113003
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Hasonlóan vélekednek a Máltai Szeretetszolgálat illetékesei is. Romhányi Tamás, kommunikációs vezető az alábbi közleményt juttatta el nekünk: „Azzal, hogy a szabálysértési törvény alapján születő rendeletek tiltott területeket jelölnek majd ki, az összes többi terület indirekt módon türelmi zónává válik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat változatlanul azt szeretné, hogy a döntéshozók a megoldásra koncentráljanak. Azzal ugyanis, hogy bizonyos helyszínekről eltűnnek majd a hajléktalan emberek, a probléma nem oldódik meg, csak áthelyeződik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalan emberek sorsára minden esetben személyre szabott megoldást keres. Van közöttük a válásába beleroppant diplomás, állami gondozásból kikerült fiatal, pszichiátriai kezelésre szoruló beteg ember. Számunkra egyértelmű, hogy egy aluljáróban a harci kutyájával üldögélő, a járókelőket félelemben tartó, vizeletét tartani nem tudó, drogos fiatalember két utcával távolabb küldése nem visz közelebb a megoldáshoz. Egy ilyen esetben szociális munkások, közterület-felügyelők, mentősök, rendőrök közös fellépésével juthatunk el a megoldáshoz.”

Elvileg nem fogják egész Budapestet elkeríteni

A törvény nem ró kötelezettséget az kerületi önkormányzatokra, csak lehetőséget ad kezükbe arra vonatkozóan, hogy területeket jelöljenek ki. A törvényszöveg a laikus olvasónak akár azt is jelentheti, hogy teljes kerületeket is elzárhatnak a hajléktalanok elől, de az általunk megkérdezett szakemberek szerint erről nem lesz szó. A törvény úgy fogalmaz, hogy "a közterület meghatározott részein" lehet tiltani, így Győri Péter szerint jogszabályt sért az az önkormányzat, amely kerületének teljes területét kijelöli. Viszont ha egy önkormányzat megnevez egy területet, akkor azt a fővárosi közgyűlésnek kötelessége elfogadni, és a rendeletbe beépítenie.

h12
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A Győri Péter által javasolt ötlet működhet, amely szerint minden olyan időszakban függesszék fel a rendeletet, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon. Győri azt mondja, jelenleg az egyedülálló férfi hajléktalanoknak elegendő hely van, az egyedülálló női hajléktalanoknak éppen hogy elég hely jut, a pároknak és családoknak viszont nincsen.

A hajléktalan aktivistákból és szövetségeseikből álló A Város Mindenkié csoport korábban 1700 aláírással petíciót küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, és tüntetett is a törvény elfogadása miatt. Most azt mondják, tovább folytatják a harcot, Áder Jánoshoz fordulnak levélben, hogy ne írja alá a törvényt, valamint az Alkotmánybíróságtól alkotmányos normakontrollt kérnek, és nemzetközi színtéren is fellépnek. Az ügyet a Strasbourgi emberi jogi bíróságig viszik.

A Fidesznek iszonyatosan fontos volt az anti-hajléktalan törvény


A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában már hozott egy szabálysértési rendeletet, amelynek értelmében pénzbírsággal sújtható a hajléktalanság. 2011 novemberében több polgálmester javaslatára módosítja az Orsszággyűlés a szabálysértési törvényt, amelynek tartalma nagyjából egyezik a mostanival, a végpontja ugyanaz: a hajléktalankodásért börtön jár. 2012 májusában Szabó Máté, alapjogi biztos alkotmányos felülvizsgálatot kér, amelynek eredményeként 2012 novemberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a szabálysértési törvény módosítását. 2013 márciusában a Fidesz javaslatára módosítják az Alaptörvényt, és e negyedik módosítás értelmében mégis csak lehet anti-hajléktalan törvényt hozni. Hoztak is, szeptember 30-án.

Közép-Magyarország

A fővárosi hajléktalanellátás központjának számító József­városban második éve tart az a program, amelynek célja segíteni a hontalanokat abban, hogy visszailleszkedjenek a tár­sada­lomba. Erőssége a munkahely, majd önkormányzati bérlakás biztosítása azok számára, akik önálló életvitelre képesnek bizonyulnak. A program arra az elvre épül, hogy ha minden települési önkormányzat felvállalja saját hajléktalanjai gondozását, akkor helyi erőfeszítéssel és kisebb létszámú gondozottal sokkal hatékonyabban elősegíthető a visszailleszkedés.

A LÉLEK-Házban járunk, egy szépen felújított épületben a nyolcadik kerület szívében, ahol M. Károly egykori hajléktalannal és Zentai Oszkárral, az önkormányzat Humánszolgáltatási Bizottságának elnökével beszélgetünk. A hatvanegy éves Károly helyi lakos volt, majd a válását követően tíz évet húzott le kint az utcán, mielőtt 2011 novemberében az elsők között jelentkezett a LÉLEK (Lakhatási, Életviteli, Lelki segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési, Közösségi)-Programra. Azóta is részt vesz benne, és a többlépcsős folyamat eredményeként nemsokára kiköltözhet saját önkormányzati bérlakásba.

„Egyik nap a téren a józsefvárosi újságot olvasgattam, és abban írták, hogy indul ez a LÉLEK-Program, amire lehet jelentkezni. Elmentem a megadott címre, és engem is kiválasztottak, azután kerültem ide a közösségi házba. Én mindig az utcán éltem, soha nem szerettem a szállókat. Tizenvalahányunkat összezsúfolnak egy szobába, nem sokat foglalkoznak az emberrel, s ha leejtesz valamit, az már a levegőben eltűnik, mert mindent ellopnak – meséli Károly. – Itt viszont normális körülmények közé kerültem: biztonságos szállás, munka, élelem, és azt óriási segítségnek tartom, hogy a legelső hónapban a fizetésünkre adtak hetente tízezer forint előleget. A hónap végén pedig megkaptuk a fennmaradó összeget. Emellett az is nagyon meghatározó volt, hogy az akkori programvezető, Horváth Szilveszter rendkívül sokat segített nekünk, mindig mondta, ezt ne így csináld, hanem úgy, folyton velünk volt, fogta a kezünket, apánk helyett apánk volt. Ha nem kapok ilyen segítséget, nem tudok helyreállni. Volt néhány ember, aki közben lelépett, mert nem bírta, nem tudott beilleszkedni. Az alkohol volt az oka, nem tudtak leszokni, márpedig itt egy bizonyos alkoholszint fölött kirakják az embert. Dönteni kell: vagy maradunk az italnál, vagy visszatérünk a civilizált életbe” – fűzi hozzá.

Ha nem akar valaki visszatérni, az is egy döntés. Károly szerint segítség és akarat nélkül nem lehet fölállni, segíteni pedig csak azon lehet, aki hajlandó változtatni az éle-­­tén. Úgy véli, 100 hajléktalanból 20-30 lehet ilyen „akarós”. A LÉLEK-Program résztvevői között nők is vannak, ami Károly szerint nagy szó, mert a hajléktalan nőknek nehezebb talpra állniuk, ők eleve gyengébbek, kiszolgáltatottabbak az utca világában is.

„Most csak jót tudok mondani arról, hogy hol is tartok jelenleg. Hét hónap után, amit itt töltöttem a LÉLEK-Házban, elsők között kaptam meg a szolgálati lakást. Ott egy évet kellett tölteni úgy, hogy bebizonyítom: képes vagyok az önálló életre. Tehát arra, hogy egyedül is fenn tudom tartani magam, beosztom a fizetésemet, józan életvitelt folytatok. S akkor végleg kiköltözhetek egy önkormányzati bérlakásba. Rajtam kívül 3-4-en vannak itt a legelsők közül, ők is kijöttek már szolgálati lakásba, és tudtommal nincs panasz rájuk” – mondja Károly. Hozzáteszi: ez a program nekik az utolsó esély, ami a visszautat jelentheti a civilizációba, mert az utcán élés az emberi lét legalját jelenti.

Károly Békés megyéből származik, és a hetvenes évek eleje óta él a nyolcadik kerületben. tizenkét éve vált el, akkor már volt két felnőtt gyermeke is. Állítása szerint a válása után épült le: alkoholista lett, felgyűltek az adósságai, elvesztette a lakást, mindent. Negyvenkilenc évesen lett hajléktalan. Ott aludt, ahol ráesteledett, kukatárolókban, padokon, erdei bódéban. Lánya hívta ugyan, hogy költözzön hozzájuk vidékre, de ő nem szívesen megy senkinek a nyakára.

Eredetileg kőművesnek tanult, de később áttért a kerti munkákra. „A hajléktalanok egy része lop, másik gyűjtöget, harmadik része dolgozik. Én a tíz év alatt végig dolgoztam, legutoljára a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél, napi szerződéssel, ahol minden reggel szondáztatással indul” – meséli. Kezdetben ránézésre is elküldték, de minden reggel visszament, mígnem egy idő után őt is kiválasztották, és mivel igyekezett rendben megcsinálni a munkát, elkezdték rendszeresen foglalkoztatni. „A napi keresetemet, ami annyira nem volt kevés, hiszen 3 ezret kaptam, délutánonként elittam. Nem nagyon láttam, mi másra költhetném, de reggelre mindig józan voltam” – összegez Károly.

Ismeri jól a kerület egyes részeit, és reméli, hogy sikerül bérlakást kapnia ott, ahol a többség régi ismerőse, így a beilleszkedés is könnyebb. A hajléktalanok életében a magány a fizikai szükségnél is rosszabb, ahogy Károly fogalmaz: sokszor csak egy kis vágy, egy kis emlék tartja őket életben. Ha nincs ki miatt egyenesbe jönni, kizárólag önmaguk miatt nehezen állnak föl. Károlynak van egy hatéves fogadott kislánya, a vele töltött időt jelenlegi élete legértékesebb pillanatai közé sorolja, s amennyire tud, anyagilag is áldoz a gyerekre. Úgy tűnik, a hatvanegy éves férfi jót vár a jövőtől, saját és sorstársai hétköznapi tapasztalataiból azt szűri le, hogy ha igyekszik normálisan élni, akkor többnyire mindenhol befogadják, segítik őket. Valamiképp az is hajtja előre, hogy példaként szolgáljon arra: van kiút a legnyomorúságosabb helyzetből is.


„A hajléktalanellátás fővárosi hatáskör, ezért Józsefvárosban az önkormányzat önként vállalt feladatként indított el húsz hónappal ezelőtt egy beilleszkedési programot azzal a céllal, hogy sikeres működése esetén az akár országosan is kiterjeszthetővé váljék” – magyarázza Zentai Oszkár, a LÉLEK-Program felelőse. Fontosnak tartják, hogy minden település vállalja fel saját hajléktalanjainak ellátását, ezzel kapcsolatban szeretnék, ha törvény is születne. Így az ellátás terhei sokkal arányosabban oszlanának meg, mint most, amikor a főváros a – zömében józsefvárosi – nagy szakintézményeiben kénytelen ellátni az ország hajléktalanjainak nagy részét. A nyolcadik kerületben 2700-ra teszik az ott élő utcai hajléktalanok számát, akik között mindössze 300-an lehetnek azok, akik valaha helyi lakosok voltak, és nekik is csak egy részük él az utcán. A decentralizált ellátás sokkal átláthatóbb lenne, s a kitörési program is hatékonyabban megvalósítható a helyi erőforrásokra és szervezetekre építve, amihez a szféra jelenlegi tetemes költségvetésének átcsoportosítására lenne csak szükség, legalábbis a program megalkotói szerint.

„Célunk, hogy minél több hajléktalant segítsünk visszailleszkedni a társadalomba. Évi 40 millió forintos önrésszel és 150 millió forintos kormányzati támogatással nyolcéves kötelezettséget vállaltunk a LÉLEK-Programra. Időközben évi 70 millió forintra emeltük az előzetes kötelezettség vállalást és további közel 50 millió forint minisztériumi támogatást igényeltünk, mert úgy látjuk, érdemes bővíteni, fejleszteni a programot” – mondja Zentai Oszkár, utalva arra is: ez a szemléletmód talán elősegítené az eddigi hajléktalan-ellátás reformját is, amely az érintettek helyzetét szinten tartotta ugyan, de kitörési lehetőségeket nemigen nyújtott számukra. A kiválasztottak először a 14 férőhelyes LÉLEK közösségi házban töltenek el fél évet, kétfős szobákban, ahol egy komplex segítő programban vesznek részt, melynek része az önsegítő csoportokban zajló alkoholizmuskezelés és a kiterjedt szociális gondozás. A szakmai munka nagy része a helyi szervezetek, így a Családsegítő Központ tevékenységére épül. Ezután a hajléktalanok egy évet úgynevezett szolgálati bérlakásokban töltenek, meghatározott feltételekkel, így előírás a takarékoskodás, a munkahelyen való megmaradás. Ez afféle próbaidő, most tizenhatan élnek ilyen bérlakásokban.

Végül, a program harmadik lépcsőjeként közülük 12-en beköltözhetnek az önkormányzati bérlakásukba. A közösségi házba visszajárhatnak, részben különböző szükségeik okán, részben mert hatékonyan segíthetik sorstársaikat is. Egy egyszobás önkormányzati lakás rezsije és bére a minimálbér felét teheti ki havonta, tehát az érintetteknek  meg kell tanulniuk beosztani a jövedelmüket, ha talpon akarnak maradni. Márpedig cél, hogy a gondozottak köre ne az állandó visszaesőkből kerüljön ki, ezt szolgálja a jelentkezők többlépcsős szűrése is.

Tény, hogy a hasonló kezdeményezések esetében többnyire nagyarányú a lemorzsolódás vagy a későbbi visszaesés. A LÉLEK-Program egyértelmű erőssége, hogy a keresőképességre koncentrál: bárminemű lakhatás feltételeként az első pillanattól kezdve foglalkoztatást biztosít és ír elő az önkormányzat. Munkalehetőségeket a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálaton keresztül nyújtanak, s a továbblépés útjain is dolgoznak. „Úgy gondoljuk, ha egy hajléktalan embernek rögtön adnánk lakást, nem tudna vele mit kezdeni, ezért áll három lépcsőből a programunk: úgy kalkulálunk, hogy másfél év alatt képessé lehet tenni valakit az önálló életvitelre” – mondja a programfelelős.

Október 1-jéig tervezik megnyitni a LÉLEK Családos Közösségi Szállást is, ahol összesen négy kisgyermekes család elhelyezése válik majd lehetővé. Olyanoké, akik alkalmasak a család megtartására, tehát egy keresővel biztosan rendelkeznek. Az első ideköltöző család – éppen konzultációra jöttek – egy háromgyermekes házaspár, a kisgyerekek az udvaron szaladgálnak. Az édesapának van munkahelye, a szimpatikus szemüveges anyuka még gyesen van. Utcára kerülésük oka, hogy a lakásukkal együtt tetemes tartozást is örököltek, ami adósságspirálhoz vezetett. A fő cél az, hogy a hasonló helyzetű családokat lehetőleg még a teljes szétesés és leépülés előtt megmentsék.


Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com