Közép-Magyarország

Közép-Magyarország

A fővárosi hajléktalanellátás központjának számító József­városban második éve tart az a program, amelynek célja segíteni a hontalanokat abban, hogy visszailleszkedjenek a tár­sada­lomba. Erőssége a munkahely, majd önkormányzati bérlakás biztosítása azok számára, akik önálló életvitelre képesnek bizonyulnak. A program arra az elvre épül, hogy ha minden települési önkormányzat felvállalja saját hajléktalanjai gondozását, akkor helyi erőfeszítéssel és kisebb létszámú gondozottal sokkal hatékonyabban elősegíthető a visszailleszkedés.

A LÉLEK-Házban járunk, egy szépen felújított épületben a nyolcadik kerület szívében, ahol M. Károly egykori hajléktalannal és Zentai Oszkárral, az önkormányzat Humánszolgáltatási Bizottságának elnökével beszélgetünk. A hatvanegy éves Károly helyi lakos volt, majd a válását követően tíz évet húzott le kint az utcán, mielőtt 2011 novemberében az elsők között jelentkezett a LÉLEK (Lakhatási, Életviteli, Lelki segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési, Közösségi)-Programra. Azóta is részt vesz benne, és a többlépcsős folyamat eredményeként nemsokára kiköltözhet saját önkormányzati bérlakásba.

„Egyik nap a téren a józsefvárosi újságot olvasgattam, és abban írták, hogy indul ez a LÉLEK-Program, amire lehet jelentkezni. Elmentem a megadott címre, és engem is kiválasztottak, azután kerültem ide a közösségi házba. Én mindig az utcán éltem, soha nem szerettem a szállókat. Tizenvalahányunkat összezsúfolnak egy szobába, nem sokat foglalkoznak az emberrel, s ha leejtesz valamit, az már a levegőben eltűnik, mert mindent ellopnak – meséli Károly. – Itt viszont normális körülmények közé kerültem: biztonságos szállás, munka, élelem, és azt óriási segítségnek tartom, hogy a legelső hónapban a fizetésünkre adtak hetente tízezer forint előleget. A hónap végén pedig megkaptuk a fennmaradó összeget. Emellett az is nagyon meghatározó volt, hogy az akkori programvezető, Horváth Szilveszter rendkívül sokat segített nekünk, mindig mondta, ezt ne így csináld, hanem úgy, folyton velünk volt, fogta a kezünket, apánk helyett apánk volt. Ha nem kapok ilyen segítséget, nem tudok helyreállni. Volt néhány ember, aki közben lelépett, mert nem bírta, nem tudott beilleszkedni. Az alkohol volt az oka, nem tudtak leszokni, márpedig itt egy bizonyos alkoholszint fölött kirakják az embert. Dönteni kell: vagy maradunk az italnál, vagy visszatérünk a civilizált életbe” – fűzi hozzá.

Ha nem akar valaki visszatérni, az is egy döntés. Károly szerint segítség és akarat nélkül nem lehet fölállni, segíteni pedig csak azon lehet, aki hajlandó változtatni az éle-­­tén. Úgy véli, 100 hajléktalanból 20-30 lehet ilyen „akarós”. A LÉLEK-Program résztvevői között nők is vannak, ami Károly szerint nagy szó, mert a hajléktalan nőknek nehezebb talpra állniuk, ők eleve gyengébbek, kiszolgáltatottabbak az utca világában is.

„Most csak jót tudok mondani arról, hogy hol is tartok jelenleg. Hét hónap után, amit itt töltöttem a LÉLEK-Házban, elsők között kaptam meg a szolgálati lakást. Ott egy évet kellett tölteni úgy, hogy bebizonyítom: képes vagyok az önálló életre. Tehát arra, hogy egyedül is fenn tudom tartani magam, beosztom a fizetésemet, józan életvitelt folytatok. S akkor végleg kiköltözhetek egy önkormányzati bérlakásba. Rajtam kívül 3-4-en vannak itt a legelsők közül, ők is kijöttek már szolgálati lakásba, és tudtommal nincs panasz rájuk” – mondja Károly. Hozzáteszi: ez a program nekik az utolsó esély, ami a visszautat jelentheti a civilizációba, mert az utcán élés az emberi lét legalját jelenti.

Károly Békés megyéből származik, és a hetvenes évek eleje óta él a nyolcadik kerületben. tizenkét éve vált el, akkor már volt két felnőtt gyermeke is. Állítása szerint a válása után épült le: alkoholista lett, felgyűltek az adósságai, elvesztette a lakást, mindent. Negyvenkilenc évesen lett hajléktalan. Ott aludt, ahol ráesteledett, kukatárolókban, padokon, erdei bódéban. Lánya hívta ugyan, hogy költözzön hozzájuk vidékre, de ő nem szívesen megy senkinek a nyakára.

Eredetileg kőművesnek tanult, de később áttért a kerti munkákra. „A hajléktalanok egy része lop, másik gyűjtöget, harmadik része dolgozik. Én a tíz év alatt végig dolgoztam, legutoljára a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél, napi szerződéssel, ahol minden reggel szondáztatással indul” – meséli. Kezdetben ránézésre is elküldték, de minden reggel visszament, mígnem egy idő után őt is kiválasztották, és mivel igyekezett rendben megcsinálni a munkát, elkezdték rendszeresen foglalkoztatni. „A napi keresetemet, ami annyira nem volt kevés, hiszen 3 ezret kaptam, délutánonként elittam. Nem nagyon láttam, mi másra költhetném, de reggelre mindig józan voltam” – összegez Károly.

Ismeri jól a kerület egyes részeit, és reméli, hogy sikerül bérlakást kapnia ott, ahol a többség régi ismerőse, így a beilleszkedés is könnyebb. A hajléktalanok életében a magány a fizikai szükségnél is rosszabb, ahogy Károly fogalmaz: sokszor csak egy kis vágy, egy kis emlék tartja őket életben. Ha nincs ki miatt egyenesbe jönni, kizárólag önmaguk miatt nehezen állnak föl. Károlynak van egy hatéves fogadott kislánya, a vele töltött időt jelenlegi élete legértékesebb pillanatai közé sorolja, s amennyire tud, anyagilag is áldoz a gyerekre. Úgy tűnik, a hatvanegy éves férfi jót vár a jövőtől, saját és sorstársai hétköznapi tapasztalataiból azt szűri le, hogy ha igyekszik normálisan élni, akkor többnyire mindenhol befogadják, segítik őket. Valamiképp az is hajtja előre, hogy példaként szolgáljon arra: van kiút a legnyomorúságosabb helyzetből is.


„A hajléktalanellátás fővárosi hatáskör, ezért Józsefvárosban az önkormányzat önként vállalt feladatként indított el húsz hónappal ezelőtt egy beilleszkedési programot azzal a céllal, hogy sikeres működése esetén az akár országosan is kiterjeszthetővé váljék” – magyarázza Zentai Oszkár, a LÉLEK-Program felelőse. Fontosnak tartják, hogy minden település vállalja fel saját hajléktalanjainak ellátását, ezzel kapcsolatban szeretnék, ha törvény is születne. Így az ellátás terhei sokkal arányosabban oszlanának meg, mint most, amikor a főváros a – zömében józsefvárosi – nagy szakintézményeiben kénytelen ellátni az ország hajléktalanjainak nagy részét. A nyolcadik kerületben 2700-ra teszik az ott élő utcai hajléktalanok számát, akik között mindössze 300-an lehetnek azok, akik valaha helyi lakosok voltak, és nekik is csak egy részük él az utcán. A decentralizált ellátás sokkal átláthatóbb lenne, s a kitörési program is hatékonyabban megvalósítható a helyi erőforrásokra és szervezetekre építve, amihez a szféra jelenlegi tetemes költségvetésének átcsoportosítására lenne csak szükség, legalábbis a program megalkotói szerint.

„Célunk, hogy minél több hajléktalant segítsünk visszailleszkedni a társadalomba. Évi 40 millió forintos önrésszel és 150 millió forintos kormányzati támogatással nyolcéves kötelezettséget vállaltunk a LÉLEK-Programra. Időközben évi 70 millió forintra emeltük az előzetes kötelezettség vállalást és további közel 50 millió forint minisztériumi támogatást igényeltünk, mert úgy látjuk, érdemes bővíteni, fejleszteni a programot” – mondja Zentai Oszkár, utalva arra is: ez a szemléletmód talán elősegítené az eddigi hajléktalan-ellátás reformját is, amely az érintettek helyzetét szinten tartotta ugyan, de kitörési lehetőségeket nemigen nyújtott számukra. A kiválasztottak először a 14 férőhelyes LÉLEK közösségi házban töltenek el fél évet, kétfős szobákban, ahol egy komplex segítő programban vesznek részt, melynek része az önsegítő csoportokban zajló alkoholizmuskezelés és a kiterjedt szociális gondozás. A szakmai munka nagy része a helyi szervezetek, így a Családsegítő Központ tevékenységére épül. Ezután a hajléktalanok egy évet úgynevezett szolgálati bérlakásokban töltenek, meghatározott feltételekkel, így előírás a takarékoskodás, a munkahelyen való megmaradás. Ez afféle próbaidő, most tizenhatan élnek ilyen bérlakásokban.

Végül, a program harmadik lépcsőjeként közülük 12-en beköltözhetnek az önkormányzati bérlakásukba. A közösségi házba visszajárhatnak, részben különböző szükségeik okán, részben mert hatékonyan segíthetik sorstársaikat is. Egy egyszobás önkormányzati lakás rezsije és bére a minimálbér felét teheti ki havonta, tehát az érintetteknek  meg kell tanulniuk beosztani a jövedelmüket, ha talpon akarnak maradni. Márpedig cél, hogy a gondozottak köre ne az állandó visszaesőkből kerüljön ki, ezt szolgálja a jelentkezők többlépcsős szűrése is.

Tény, hogy a hasonló kezdeményezések esetében többnyire nagyarányú a lemorzsolódás vagy a későbbi visszaesés. A LÉLEK-Program egyértelmű erőssége, hogy a keresőképességre koncentrál: bárminemű lakhatás feltételeként az első pillanattól kezdve foglalkoztatást biztosít és ír elő az önkormányzat. Munkalehetőségeket a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálaton keresztül nyújtanak, s a továbblépés útjain is dolgoznak. „Úgy gondoljuk, ha egy hajléktalan embernek rögtön adnánk lakást, nem tudna vele mit kezdeni, ezért áll három lépcsőből a programunk: úgy kalkulálunk, hogy másfél év alatt képessé lehet tenni valakit az önálló életvitelre” – mondja a programfelelős.

Október 1-jéig tervezik megnyitni a LÉLEK Családos Közösségi Szállást is, ahol összesen négy kisgyermekes család elhelyezése válik majd lehetővé. Olyanoké, akik alkalmasak a család megtartására, tehát egy keresővel biztosan rendelkeznek. Az első ideköltöző család – éppen konzultációra jöttek – egy háromgyermekes házaspár, a kisgyerekek az udvaron szaladgálnak. Az édesapának van munkahelye, a szimpatikus szemüveges anyuka még gyesen van. Utcára kerülésük oka, hogy a lakásukkal együtt tetemes tartozást is örököltek, ami adósságspirálhoz vezetett. A fő cél az, hogy a hasonló helyzetű családokat lehetőleg még a teljes szétesés és leépülés előtt megmentsék.


Közép-Magyarország

A Menhely Alapítvány Práter utcai Nappali Melegedője
keres munkatársat
szociális asszisztens
munkakörben.

Munkakörhöz tartozó főbb feladatok:
ügyfelek kiszolgálásának segítése (mosás, étkezés, stb.)
adminisztrációs feladatok elvégzése
közreműködés a szolgáltatások megszervezésében
szociális munkás irányítása mellett részfeladatok ellátása

Munkavégzés helye: Budapest VIII. ker., nappali melegedő
Munkavégzés ideje: napi 6 óra ( hétköznap: 8-14)

Benyújtandó iratok: szakmai végzettséget igazoló dokumentum másolata
önéletrajz
motivációs levél
Előnyt jelent: hajléktalan ellátásban szerzett tapasztalat
önálló munkavégzés
jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség
B kategóriás jogosítvány

Jelentkezési határidő: 2013. október 8.
Munkavégzés várható kezdete: 2013. októbere

A pályázatokat az alábbi címre várjuk:

e-mailben:    Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
levélben vagy személyesen:    1082 Budapest, Práter utca 29/b.
További információ:     Hederics Zita, tel: +3620/311-3383

Közép-Magyarország

Beszámoló a hajléktalan emberek lakhatását támogató program első hat hónapjáról

Nyitás az utcára! Ez a BMSZKI programjának neve, melynek során utcán élő hajléktalan embereket készítenek fel az önálló életre. A program célja, hogy a tartósan közterületen élő hajléktalan emberek újra képesek legyenek lakásuk fenntartására, nőjenek a foglalkoztatási esélyeik, és fokozatosan újra beilleszkedjenek a társadalomba.

A program keretében az elmúlt hónapokban 35 ember költözött a szükségleteiknek megfelelően  kialakított befogadó szálláshelyre, további 20 fő pedig a nyílt lakáspiacon bérelt lakásba vagy szobába, ahol önállóságát biztosítottuk. A lakások, szobák Budapest különböző kerületeiben, eltérő szomszédságokban találhatók (van köztük társasházi, lakótelepi, de családi házas kertvárosi lakás is). Az önálló lakásban élők 12 hónapon keresztül lakhatási támogatást kapnak, s ahol szükséges volt, segítséget nyújtottunk alapvető bútorok (ágy, polc, asztal) illetve háztartási eszközök beszerzésében (kávéfőző, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, stb.).

BMSZKI TÁMOP 533_2.JPG

„Ez Erzsébeten van, családi ház, egy egész jó kis szoba, tapéta van, bútorozva, minden van. Tiszta körülmények, [a tulajdonosék] udvariasak, minden. Jó a közlekedés. És akkor pár nappal később már meg is tudtam nyugodni ott.” (hajléktalan résztvevő)

Az önálló lakhatási lehetőséget elsősorban párkapcsolatban élők kaptak (12 fő) – bár ez nem volt feltétel. Vannak közöttük olyanok, akik kiskorú gyermeket nevelnek, mások kutyájukkal együtt költöztek a bérelt lakásba. A lakhatás költségeit önállóan sokan nem tudják fizetni, így előfordul, hogy kényszerűségből egyedülállók is másokkal (barátokkal, ismerősökkel) költöznek együtt – 4 fő önállóan, egyedül, 2*2 fő pedig ismerőssel együtt él.

„Igazándiból nagyon alkalmazkodó kész vagyok. Ez [a lakásba költözés] előrelépés volt az én számomra, kicsit át is értékeltem ott a helyzetemet. Vannak emberi súrlódások [a lakásban], mert nem vagyok egyedül. Tehát ez nem egy különálló szoba, hanem van lakótárs is és még azon a telken még mások is vannak - más mentalitásúak, más felfogásúak, más életritmus szerint élnek, talán emberileg vannak kisebb problémák, de ezt is másképpen próbálom kezelni, mint eddig. Mert inkább a pozitívumokat nézem, és nem azt, hogy jaj ezt most ő meg ő meg ő miért igen, vagy miért nem. Ennyi, hogy emberi oldalról egy picit nehéz beilleszkedni, de mást nem tudok mondani, ami negatív.”

BMSZKI TÁMOP 533_3.JPG

Az anyagi támogatáson túl minden résztvevő személyre szabott támogatásban részesül. Az önálló lakhatás megtartását szociális munkás támogatja, aki a hajléktalan embert előzetesen megbeszélt időpontban otthonában keresi fel, havi átlagosan hat alkalommal. Arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez mérten a housing first (elsőként lakhatást) elveivel összhangban valósítsuk meg szakmai programunkat, így a találkozók alkalmával a segítők azokkal a témákkal foglalkoznak, ami a lakóknak jelent gondot – a kapcsolatban a hatalmi viszony és a kontroll szerepét igyekszünk a lehető legkisebbre csökkenteni.

A foglalkoztathatóság elősegítése érdekében különböző csoportos foglalkozásokat, pszichiátriai kezelést , készség- és (számítástechnikai, kommunikációs, tanulási) kompetencia fejlesztő alkalmakat biztosítunk. A foglalkozásokon való részvétel lehetőség, de nem kötelező. A foglalkoztatás elősegítése érdekében azok, akik vállalkoznak rá, OKJ-s szakmát szerezhetnek, befejezhetik korábban félbehagyott iskolai tanulmányaikat. Azok számára, akik nem tudnak írni-olvasni, egyéni korrepetálást szervezünk. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy lakóinkat rendszeres munkajövedelemhez segítsük. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen az, hogy a program támogatási szakaszának lezárulta után is meg tudják tartani önálló bérlakásukat. Október 1-től 10 hajléktalan embernek tudunk munkát biztosítani nyolchónapos szerződés keretein belül, a többieket a nyílt munkaerő-piacon próbáljuk álláshoz segíteni a BMSZKI két álláskereső irodájának bevonásával.

BMSZKI TÁMOP 533_1.jpg

Szóval szerintem mindenkinek a nevében tudok beszélni, hogyha letelik ez az egy év, nem mehetünk oda vissza [az utcára], ahonnan jöttünk, nem mehetünk vissza a rossz döntéseinkhez. Kell csinálnunk egy új döntést, egy jó döntést. Ebben kéne egy kis segítség, munkahelyteremtés, lakásteremtés. Ez a kettő. Ha ebben tudnak nekünk segíteni, azzal segítenek igazán. Most úgy ahogy magunkra találunk, megtaláljuk önmagunkat újból - ez fontos szerintem. Kaptunk egy lehetőséget arra, hogy kiiktassuk magunkat. Hogy újra embernek érezzük magunkat.” (a program egyik résztvevője mondta ezt egy csoportos értékelő alkalom során)


Az elsőként lakhatást módszerről összefoglaló itt olvasható.

A bejegyzést írta: Fehér Boróka projektvezető, BMSZKI

Közép-Magyarország

MEGHÍVÓ

 SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT

 első találkozójára

 

A Nyitás az utcára pályázati programon belül megvalósuló szakmai együttműködési hálózat a hajléktalan emberekkel kapcsolatba kerülő, különböző területeken dolgozó szakemberek közti párbeszéd és tapasztalatcsere lehetőségét biztosítja. Az első találkozón Palkóné Dömsödi Tímeát, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Hajléktalanok Információs Irodájának vezetőjét és munkatársait látjuk vendégül, akik bemutatják az irodát, valamint beszélnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) iránti kérelmekről, az elektronikus ügyintézésről, valamint a munkaügyi szervezet új álláskeresési szolgáltatásáról, a Virtuális Munkaerő-piaci Portálról.

A találkozó második részében lehetőség lesz feltenni kérdéseiteket, javaslataitokat a Munkaügyi Központtal való együttműködéssel kapcsolatban.

 

A műhely időpontja: 2013. szeptember 26. csütörtök 13.00 óra

Helyszíne: BMSZKI, 1134. Dózsa György út 152. Nagyterem




Budapest, 2013. szeptember 18.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!




Fehér Boróka                        Varsányi Nóra                    Keserű Zsolt

            projektvezető                        szakmai vezető                   foglalkoztatási főreferens

Közép-Magyarország

Súlyos problémának tartja Újbuda polgármestere, hogy a lakáshiteleket nyújtó pénzintézetek nem jelzik az állami vagy önkormányzati intézményeknek, ha szociálisan rászorulót készülnek kilakoltatni. Hoffmann Tamás csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi, miután szerdán otthonvédők akadályozták meg egy 93 éves asszony kilakoltatását.

 Bár az önkormányzat a vitát kiváltó esetben igen rövid idő alatt, még aznap fel tudott ajánlani egy ideiglenes helyet - amellyel az idős nő családja nem élt -, a kerület a szociálisan rászorulókat sokkal hatékonyabban tudná segíteni, ha értesülne problémáikról - mondta Hoffmann Tamás.

A polgármester szerint a bankoknak, pénzintézeteknek humánusabb megoldást kellene alkalmazniuk, figyelembe véve a szociális szempontokat vagy az életkorból fakadó problémákat. Úgy vélte: az ilyen esetekben erkölcsi kötelességük lenne a kormányhivatalok vagy az önkormányzatok tájékoztatása.

Beszámolt arról is, hogy nehezítik a szociálisan rászorulók helyhatóság általi támogatását a korábbi önkormányzati ciklusok alatt végrehajtott, túlzott mértékű bérlakás-eladások. Tudatta: mára a XI. kerületnek mintegy 1400 bérlakása maradt, holott a rendszerváltáskor még 33 ezerrel rendelkezett. Eközben Újbuda 60 évnél idősebb lakóinak száma meghaladja a 40 ezret.

Sajtóinformációk szerint a szerdai kilakoltatásban érintett hölgy a családja devizahitele miatt került nehéz helyzetbe. A polgármester elmondta: az asszony egy hónapos haladékot kapott a pénzintézettől, és mivel október közepétől életbe lép a kilakoltatási moratórium, várhatóan a telet a lakásban töltheti.

Közép-Magyarország

A Léthatáron Alapítvány „Isola” Éjjeli Menedékhelye 1 fő szociális munkást keres elsősorban éjszakai ügyeleti munkavégzésre. (1 ügyelet+ 2 szabadnap ismétlődése + teamnapok)


Munkavégzés helye: Budapest, XIII. kerület, Népsziget.


A pályázat benyújtásánál előnyt jelent:

- a hajléktalan-ellátásban szerzett tapasztalat

- önálló munkavégzés

- jó problémamegoldó képesség

- szakirányú végzettség

 Bérezés: irányadó a Közalkalmazotti Bértábla (+ illetménypótlék, műszakpótlék, cafeteria, 13. havi fizetés)

 Jelentkezni önéletrajzzal és motivációs levéllel az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre lehet.

 Jelentkezés határideje: 2013. szeptember 13.

A munkakör azonnal betölthető.


Bővebb információ: www.lethataron.hu oldalon érhető el, illetve telefonon Bereczki Linda intézményvezetőnél. (T: 06209461214.)


Közép-Magyarország

A fővárosban működő, hajléktalan ellátással foglalkozó alábbi szervezetek a 2013/2014. évi ellátást célzó programjaikra készülve úgy látják, hogy a főváros közterületein élő fedél nélküli emberek felkutatásának és egyéni szükségleteikhez alkalmazkodó hatékony ellátásának feltétele, hogy tevékenységüket egymással együttműködve végezzék.

Ennek megvalósítása érdekében a résztvevő szervezetek vállalják, hogy amennyiben programjaik megvalósítására lehetőségük nyílik, az alábbiak szerint nyújtanak a fedél nélküli emberek számára szolgáltatást.

Letöltés .rar formátumban. (kicsomagoló program >>ITT<<)


Közép-Magyarország

Budapest: A rendelettervezet szerint jogellenes lenne az életvitelszerű tartózkodás a fővárosi tulajdonú közterületeken Teljesen kiszorítaná a hajléktalanokat a fővárosi önkormányzat Budapestről. Lapunk információi szerint már el is készült az erre szolgáló rendelettervezet két paragrafusból, illetve egy mellékletből álló munkaanyaga.

Ebben jogellenesnek minősítenék az életvitelszerű tartózkodást a mellékletben meghatározott közterületeken. A mellékletben másfél oldalon keresztül sorolják a tiltott zónákat. Így szabálysértésnek minősül és közmunkával, pénzbírsággal, illetve visszaesőként elzárással sújt ható a fedél nélküli lét a fővárosi tulajdonú főutakon, parkokban, hidakon, aluljárókban, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállóiban, a világörökség területén – tehát a budai Várban és a Belváros jelentős részén, valamint a Duna-parton –, az oktatási és egészségügyi intézmények körül, valamint mindezek 50 méteres körzetében.

 A fővárosi önkormányzat ezzel a kerületi fenntartású közterületekre nyomná ki a hajléktalanokat, miközben a kerületek jelen állás szerint nem alkothatnak saját rendeletet. A benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak a fővárosi önkormányzat jogosult: „a fővárosi önkormányzat kap felhatalmazást, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelölje ki a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerű (...) közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül”.

 A parlamentben szép számmal ülő kerületi polgármesterek ezt aligha hagyják szó nélkül. Így várhatóan már a – Pintér Sándor belügyminiszter által áprilisban benyújtott szabálysértési – törvénymódosítás őszi ülésszakon való tárgyalásakor saját rendeletalkotási jogot kérnek. De az is elképzelhető, hogy más taktikát választva inkább a fővárosi melléklet bővítését kérik. Így a főváros egyedül „vinné el a balhét”.

Az eredmény ugyanaz: együttesen szinte egész Budapestről kitilthatják a hajléktalanokat. A fővárosi munkaanyagból csak a belügyminiszter által javasolt törvénymódosítás elfogadása után válhat rendelettervezet. Ezt követi a szakmai egyeztetés – ha egyáltalán lesz ilyen –, majd a közgyűlési vita. Tarlós István főpolgármester rövid átfutással számol, hiszen a Kossuth rádióban azt mondta:

 „A főváros a következő hónapban alkot rendeletet a hajléktalanok ügyében. Két dolgot akarunk: emberséges hajléktalanpolitikát és rendet a városban. Budapestnek nem az a feladata, hogy anarchikus állapotokat támogasson, és egyedül oldja meg az ország hajléktalanproblémáját, képtelen ötletekkel fűszerezve” – mondta Tarlós.

 – Egy rendelet önmagában nem változtat a valóságon – véli Győri Péter szociológus. – A rendeletnek végrehajthatónak is kell lennie, márpedig a hajléktalanellátásban közreműködő szervezetek két éve a maximumot hozzák. – Győri egyébként sem tartja szerencsésnek, hogy a főváros ezzel a rendelettel ismét „magára húzza” a hajléktalanproblémát, és az aluljárókérdés újra a politika kereszttüzébe kerüljön. A hajléktalanság problémájának megoldása szerinte csak új, országos szociálpolitikával lehetséges. Jól mutatja ezt, hogy tavaly télen hiába helyeztek el 1200 fedél nélkülivel többet a szállókon, az utcán élők száma nem csökkent. Az utánpótlás vidékről és Budapestről egyaránt folyamatos.

Közép-Magyarország

Tegnap délelőtt az V. kerületi önkormányzat városüzemeltető cégének alkalmazottjai kiürítették a Ferenciek terén a metró bejárata előtti aluljárót. Elzavarták a hajléktalanokat, kidobták az ingóságaikat, elvitték a matracaikat. A tér átépítése miatt kisebb területű aluljárót az elmúlt hónapokban 10-15 fedél nélkül élő választotta törzshelyéül, a környéken élőktől egyre több panasz érkezett. ferenciek_2.jpgA kiürítést annak ellenére a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. végezte el, hogy az aluljáró a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, és így a közterület használatával kapcsolatos ügyekben a Fővárosi Közterület-felügyeletnek lenne feladata eljárni. A hajléktalanok elzavarásakor azonban közterület-felügyelőt nem lehetetett a környéken látni, viszont két rendőr is posztolt a Ferences templom előtt, a lomokat elszállító V. kerületi cég furgonja mellett.

varosuzem.jpg

Az aluljáró már hónapok óta tűrhetetlen állapotban volt. Egy, a jarokelo.hu–n az ügyben panaszt tevő budapesti kijelentette, hogy nem érdekli sablonos válasz

A Fővárosi Közterület-felügyelet azonban mégis sablonnal válaszolt neki: jogszabályi okok miatt megoldhatatlannak minősítette a Ferenciek tere ügyét. A Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat nem is csinált semmit, hiába volt a hajléktalanügy a politikai kommunikációjának központi eleme a ciklus elején. Tegnap reggelre aztán Rogánéknál elfogyott a türelem, kizavarták a hajléktalanokat az aluljáróból, a holmijukat elvitték. Délutánra csak a vak koldus és egy kéregető asszony merészkedett vissza, ők is csak a lépcsőkre.

ferenciek_aluljaro5.jpg

A hajléktalanok sem mentek messzire. Két-három fős csoportokban a környező utcákban, a templom falának dőlve, az árkádok alatt várták ki a történet végét. Mert a hajléktalan nem vész el, és még csak át sem alakul valami mássá. Lehet még tologatni a Ferenciek teréről a Szervita térre, a Városháza oldalából, a Gerlóczy utcából a Ferenciek terére őket, sőt, el lehet vinni, ki lehet dobni az utolsó nejlonzacskónyi tulajdonukat is, de semmi nem fog megoldódni ettől. Ez így csak egy bizarr önkormányzati társasjáték, amiben a nyomorult emberek a figurák.

Három-négy évvel ezelőtt még névről ismertük a környéken csövező hajléktalanjainkat. Láttuk, hogy rendszeresen keresi őket a szociális munkás, a kisegyházak ruhát hoztak, jutott ennivaló is nekik. Aztán ahogy nőtt a munkanélküliség és a szegénység az országban, úgy sokszorozódott meg a Belvárosban a mindennapjait töltő szerencsétlen emberek száma - arctalanná, tömeggé váltak. És semmilyen emberséges megoldást nem sikerült találni számukra. Most tisztább lett a Ferenciek terei aluljáró. De ez csak haladék, hogy pár napig ne kelljen tudomást vennünk az utcán, velünk elő nyomorról.

Közép-Magyarország

A Léthatáron Alapítvány „Isola” Éjjeli Menedékhelye 2 fő 6 órás szociális asszisztenst keres délutáni munkavégzésre.


Munkakörhöz tartozó feladatok:

¤ hajléktalan ügyfelekkel való munka

¤ az ügyfelek hozzásegítése az intézményi szolgáltatásokhoz

¤ az esetleges technikai problémák kezelése ügyeleti időben

¤ konfliktuskezelés

¤ adminisztráció

¤ team- és ügyeleti munka

A munkavégzés helye: Budapest XIII. kerület, Népsziget (M3 Gyöngyösi úti megállójától 10 perc gyalog)

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 11. (a jelentkezőkkel a következő héten vesszük fel a kapcsolatot)

Munkába állás ideje: 2013. szeptember 1.

Munkabér: A közalkalmazotti bértábla alapján (valamint pótlékok + caffeteria)

Munkarend: Délutáni-esti munkavégzés 17-22 óra között a hét minden napján (azaz heti 3 vagy 4 nap a hétvégéket is beleértve), emellett heti rendszerességű napközbeni team megbeszélése, valamint kéthetente szupervízió. (havi munkaidőkeret: munkanapok száma * 6 óra)

Kontaktszemély: Bereczki Linda intézményvezető

Jelentkezés módja: e-mailben önéletrajzzal és motivációs levéllel

Jelentkezési e-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


A szervezetről és az intézményről bővebb információ a www.lethataron.hu oldalon érhető el.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Videók

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com