Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Egyre több a zavart elmeállapotú, pszichés beteg ember a megyei hajléktalanszállókon. Az intézményvezetők azt mondják, nincsenek felkészülve a fogadásukra. Miközben egyre emelkedik hazánkban a hajléktalanok száma, a fedél nélkül élők között látványosan nőtt az olyan, korábban orvosi kezelés alatt álló, magatehetetlen és ápolásra szoruló betegek aránya, akik a pszichiátriai intézetek és a krónikus kórházi ágyak leépülésével kerültek utcára.

A menhelyek vezetői szerint egyre kaotikusabb a helyzet, mivel az átmeneti szállásokon sem megfelelő szakmai személyzet, sem gyógyszer nincs az ellátatlanság miatt gyakran közveszélyessé váló dühöngők megfékezésére. A győri pszichiátriai centrum vezetője szerint a fővárosban már olyan is előfordul, hogy az ápolók és nővérek a kórházak melletti parkokban látják el fájdalomcsillapítóval korábbi betegeiket.

"Borzasztóan sokat szenvednek, vannak akik azt sem tudják, hol vannak, kimegy, a lábát elfagyasztja" - mondja Sütő Csaba intézményvezető. A győr-likócsi segítőházban 300, férőhely hiányában az intézményen kívül további 200 hajléktalanról gondoskodnak. Közülük a 30-at is meghaladja már azoknak a száma, akik korábban gyógykezelés alatt álltak, szakorvos foglalkozott velük.

Sütő Csaba intézményvezető, Győr-Likócsi Segítőház:

"Teljesen szakmaiatlan ellátásban részesülnek, ezeknek az embereknek a nagy része krónikus pszichiátriai beteg, nem hiszem, hogy csak gyógyszerrel és egy ilyen bezárt, rögzített elhelyezéssel megoldható problémáik vannak."

Előfordult, hogy a beteg emberek dührohamot kaptak, a menhelyen élőkre támadtak. Nappal sem könnyű megfékezni őket, éjjelente pedig 2 női alkalmazottnak kell felügyelnie 250 ellátottra. Mosonmagyaróváron kevesebb a gyógykezelt hajléktalan, de arányaiban a számuk a Lajta-parti városban is eléri az 5-7 százalékot.

Nagy István alpolgármester, Mosonmagyaróvár:

"Valahová tenni kell ezeket a magatahetetlen, szerencsétlen embereket, ezért a hajléktalanszálló egy szobájában nálunk is ők vannak elhelyezve. Feltétlenül a szociális háló egy újabb láncszemét kell megalkotnunk, erre Mosonmagyaróváron lépéseket is tettünk, egy magánalapítvány szerveződik."

Egészségügyi szakemberek és önkormányzati vezetők egyetértenek abban, hogy a megoldás kormányzati feladat volna, ha már az egészségügyi és a szociális ágazat leépülésével a hajléktalanszállók pszichiátriai feladatok ellátására kényszerülnek.

Dr. Varga Gábor főigazgató, Pszichiátriai Centrum, Győr:

"Az ágyredukciók a magyar egészségügyön belül 30 %-ban a pszichiátriát érintették, és hát a Lipóton is közel 800 ágynak a felszámolása úgy történt, hogy különösebb előkészítés nem volt. Ez azt jelentette, hogy ellátatlanságot keltett, és nem mindennapi, de gyakori jelenség, hogy Budapest parkjaiban gyógyszert osztanak a lelkes nővérek a ma már inkább hajléktalanná váló, személyiségzavarral vagy inkább pszichiátriai kórképekkel küzdőknek."

A főigazgató szerint a válság és az elszegényedés következtében tovább növekedhet a gyógykezelésre szorulók száma, akiknek a szakszerű ellátásához egyre kevésbé vannak meg a feltételek.

Nyugat-Dunántúl

Szokásos, minden veszteség nélküli télnek ítélte a végéhez közeledő szezont a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője. Sütő Csaba elmondta, hogy az elmúlt hónapokban teljes kihasználtsággal működött a likócsi hajléktalanszálló, vagyis szinte minden nap mind a 330 hely foglalt volt.

– Ezt mi azért könyveljük el sikernek, mert több vidéki városból hallom a kollégák panaszát, hogy a hajléktalanok nem akarnak bemenni a szállóra. Hogy nálunk ez másként alakult, az az utcai szociális munka eredménye, ami hat munkatársunk szinte állandó utcai szolgálatát jelenti.

Ilyenkor, tél végén szokott beindulni egy elhalálozási hullám a legyengült, idősebb hajléktalanoknál - mondta Sütő Csaba.

Ennek, illetve a néhány hónapja hatékonyan működő telefonos diszpécserszolgálatunknak köszönhető az, hogy az idei télen eddig semmi dráma nem történt az utcán, nem vesztettünk egy embert sem. Mivel még nincs vége a szezonnak, így teljesen nyugodtak nem lehetünk, sőt, ilyenkor, tél végén szokott beindulni egy elhalálozási hullám a legyengült, idősebb hajléktalanoknál – hangsúlyozta Sütő Csaba. – Ha a helyzetet számokban nézzük, akkor az átmeneti elhelyezésben több mint százötven hajléktalan fordult meg, az utcán közel kétszáz hajlék nélkül maradottat mértünk fel. Természetesen mindig akadnak rejtőzködők is, akiket nem sikerül ˝becserkészni˝. Felmérésünk szerint tavaly több mint nyolcvanan váltak hajléktalanná egy éven belül. Egyelőre úgy tűnik, hogy a válság még nem érte el ezt a szociális területet, vagyis a korábbi évekhez képest még nem nőtt a számuk, de hamarosan jelentkezni fog a mélypont hatása, és azok, akik a válság miatt veszítették el munkahelyüket, otthonukat, egzisztenciájukat, minden bizonnyal előbb-utóbb nálunk, a Segítőházban kötnek ki.

Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője elmondta: mindig komoly gondot jelent a lábadozó hajléktalanok ellátása, hiszen a likócsi intézmény nem rendelkezik a kórházakhoz hasonló egészségügyi ellátó lehetőséggel.

 – Nekünk nincsenek olyan betegszobáink, ahol a rászorulókat hosszú távon el tudnánk helyezni, ezért reményeink szerint a város támogatásával megvalósulhat az a huszonnégy órás egészségügyi centrum, amelynek fenntartója a Segítőház Alapítvány lesz.

 Eredményeink ellenére aggodalommal tölt el, hogy jelentősen csökkentek forrásaink, a normatívák. Ha jövőre ebből elvesznek, akkor csak szolgáltatások elhagyásával tudjuk működtetni a rendszert – említette Sütő Csaba.

Nyugat-Dunántúl

Tartanak a munkálatok a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. Zanati úti szállóján. Május végéig korszerűsítik az épületet, és új közösségi tereket is kialakítanak.

Javában tartanak a munkálatok a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. Zanati úti szállóján. A tervek szerint május 31-ig Európai Uniós  pályázati pénzből, kívül és belül is korszerűsítik az épületet, nagyobb szobákat alakítanak ki, bizonyos helységekben kicserélik a nyílászárókat, étkezőket, konyhákat és mosodai részeket, továbbá terápiás szobákat hoznak létre.

A végéhez közeledik a szálló felújítása. Nagyobb szobák és 
közösségi terek lesznek Fotó: Horváth Csaba

A végéhez közeledik a szálló felújítása. Nagyobb szobák és közösségi terek lesznek Fotó: Horváth Csaba

- Nagyon jól haladnak a munkálatok, reményeink szerint május 31-re befejeződik a felújítás. Az alsó szint az előtér kivételével már készen van. Itt lesz az éjjeli menedékhely. A felső szinten befejeződtek a gépészeti és kőműves munkálatok, és az ablakokat is kicserélték ott, ahol szükséges volt. A festés illetve a bútorok beépítése van még hátra. A tetőtérben már kialakították a szobákat, a fűtést és a víz rendszert felvezették. Gyakorlatilag 60-70 százalékos állapotban van a felújítás - mondta el Horváth Olga, a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A szálló a felújítás után is 90 személyes lesz, de nem érezhető majd a zsúfoltság, mivel nagyobbak lesznek a szobák, több közösségi helyiséget tudnak kialakítani. Az ellátás a felújítás ellenére sem szünetelt az utóbbi néhány hónapban. 
 
- Megpróbáltunk mindenkinek megfelelő elhelyezést biztosítani. A pályázat lehetővé tette, hogy átmenetileg albérletben helyezzük el a hajléktalan embereket. Mérlegeltük, hogy kit lehet, s nekik a város különböző pontjain béreltünk lakást. Házon belül a felső szinten már voltak elkészült részek, ezért ott szobákat rendeztünk be, ahol szintén el tudtunk helyezni néhány embert - tette hozzá Horvát Olga.

Nyugat-Dunántúl

Pályázati támogatásból korszerűsítenék és bővítenék a mosonmagyaróvári hajléktalanszállót. Az intézmény jelenleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, mivel nem felel meg az előírt feltételeknek.


A fenntartóváltásból adódó ismételt engedélyezési eljárás során ezúttal is ideiglenes működési engedélyt kapott a mosonmagyaróvári hajléktalanszálló. A tárgyi feltételek ugyanis nem felelnek meg a jogszabályoknak: a lakószobák egy főre jutó alapterülete nem éri el a 4 négyzetmétert. A szálló engedélyezett férőhelyszáma 28, ezzel szemben 35 hajléktalan tartózkodik az intézményben úgy, hogy a krízishelynek kinevezett egykori határőrlaktanyában heten húzzák meg magukat. A szálló épülete évek óta felújításra szorul, a többi tárgyi hiányosság a működést nem, de a minőségi munkát veszélyezteti. Szükséges a fűtés korszerűsítése, bútorok cseréje, interjúszoba és raktár, valamint a betegek elkülönítésére szolgáló helyiség kialakítása. Emellett a tervek közt szerepel az intézményi férőhelyek bővítése, ami az igények miatt szükségessé is vált.

A működés feltételeinek javítására a hajléktalanokért közalapítvány minden évben hirdet pályázatot: támogatás igényelhető a tárgyi feltételek javítására, az ellátás fejlesztésére és férőhelyek bővítésére. A beruházásra legfeljebb 30 millió forint igényelhető, amihez a szükséges 10 milliós önrészt az önkormányzat tulajdonosként biztosítja. A szállón tervezett beruházás magában foglalná a fűtéskorszerűsítést, az ablak- és a tetőcserét is.

A képviselő-testület legutóbbi ülésén határozott arról, hogy támogatják a hajléktalanszálló férőhelybővítésére kiírt pályázat beadását, ehhez a város vállalja az önrész biztosítását.

Nyugat-Dunántúl

Ezen a héten minden nap éjszaka, a hajléktalanok előtt még nyitva áll a GYSEV soproni nemzetközi váróterme. A városvezetés felkérésére döntött úgy a vasúttársaságunk, hogy éjszakára nem zárja be a nemzetközi várót - mondta el a kisalfold.hu-nak Stöckert Dávid, a GYSEV Zrt. kommunikációs munkatársa. - Társaságunk társadalmi szerepvállalási politikájában is szerepel, hogy lehetőségeink szerint segítsünk a rászorultakon. Tapasztalataink szerint, eddig kevés rászoruló vett igénybe ezt a lehetőséget.

A szóvivőtől megtudtuk azt is, hogy a GYSEV soproni várótermei közül a nagy hidegre való tekintettel éjszaka a egyedül nemzetközi várótermét tartja nyitva a rászorulók előtt.

Sopronban jelenleg 120 hajléktalan él. Egy részük – harmincan – a Kossuth Lajos utcai szállón éjszakáznak. Emellett már városszerte megvannak azok a helyek, ahol az éjszakákat töltik a rászorulók. Ők pedig nem szívesen keresnek új helyet maguknak. A GYSEV vasúti váróját esetleg azok az utazó hajléktalanok vehetik igénybe, akik talán a jobb élt reménye miatt jönnek Sopronba.

Szép gesztusnak tartja a GYSEV kezdeményezését Tutunzisz Ákos, a soproni hajléktalan ellátás vezetője.

- Sopron ebben a tekintetben még mindig jobb helyzetben van mint például Budapest, vagy a többi nagyváros – tette hozzá. - Ilyenkor, télen mindig nagyobb figyelem irányul a hajléktalanokra. Ám tudni kell, nem csupán ők vannak nehéz helyzetben. Mind többször találkozunk olyanokkal, akinek van lakásuk, de a fűtésre már nem jut elegendő pénz.

Korábban:
A hideg éjszakák miatt a GYSEV vezetése, Sopron városának kérésére úgy határozott, hogy a rászorulók előtt megnyitják éjszakára a soproni vasútállomás nemzetközi váróját.

Nyugat-Dunántúl

December óta folyamatosan tele vannak a hajléktalan szállók, de ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Vöröskereszt zalai szervezete által működtetett két bentlakásos intézményben, az egerszegiben és a kanizsaiban ne tudnának újabb lakókat fogadni. A szűkös elhelyezésnél is nagyobb probléma ugyanis, hogy még mindig vannak, akik fedél nélkül dacolnak a téllel, s a legnagyobb fagyok idején se mennek be a szállóra.

Nagykanizsán 1991 óta az összes hajléktalan ellátási intézményt a Vöröskereszt működteti, csaknem két évtizede állami normatív támogatással. Antal Istvánnétól, a Vöröskereszt területi vezetőjétől tudjuk, hogy a 35 férőhelyes kanizsai hajléktalan szállón és éjjeli menedékhelyeken (20 a nőknek, 30 a férfiaknak), a családok átmeneti otthonában, valamint a 40 fős nappali melegedőn napjainkban is telt ház van, de szükség esetén tudnának újabb jelentkezőket fogadni a novembertől április végéig működő 25 fős téli krízis szállón is.  

- Összesen 160 hajléktalan van az ellátási rendszerünkben, akik intézményi kereteken belül töltik napjaikat, de az utcai szociális munkások jóvoltából az utcán élőkre is jut figyelem - mondta a vöröskeresztes szakember. - A novembertől induló, s április 31-ig tartó, szintén normatív támogatásból működő teajáratunk minden évben azokat a hajléktalanokat érinti, akik ilyen vagy olyan okok miatt, de nem akarnak bemenni a szállóra. Napi rendszerességgel meleg teát, konzervet, zsíros vagy vajaskenyér, illetve szendvics formájában energiautánpótlást, továbbá meleg téli holmit kapnak, s persze arra vonatkozó bíztatást, hogy legalább télvíz idején bemenjenek a szállóra.

- Nem csak azokat a hajléktalanokat látjuk el, akikkel a teajárat során napközben találkozunk, a többieket is felkutatjuk, felajánlva segítségünket - mondta Both Gábor, aki szociális munkás szakon végzett a főiskolán. - Élelmet, meleg ruhát, cipőt és takarókat viszünk, hivatalos ügyek intézését, receptre gyógyszer beszerzését vállajuk, s megpróbáljuk meggyőzni őket arról: legalább most jöjjenek be a szállóra. Amikor isznak, akkor kötekednek, de esténként a helyükön várnak minket. Egy középkorú nő azért nem jön be a szállóra, mert fél a cigányoktól, s félti az intim szféráját. Kartondobozokon fekszik, a hideg ellen védekezve nejlonokba tekeri magát és takarókba burkolózik, későn fekszik, s kora reggel már a Vásárcsarnokban melegszik.   

- Vannak veszélyes személyek, akik ittasan rendszeresen verekednek - mondta Árvai Sándor, aki 2001-től szociális munkás s most teológus hallgató. - Látókörünkben 40-50 utcán élő ember van, s bár vannak átutazók, a többség régi ismerős. A krízis szállóra sikerült 5-6 embert behoznunk, akik rügyfakadáskor már mennek is ki, mert a szabadságot kedvelik.

- Engem kitiltottak a szállóról, mert azt mondják, agresszív vagyok - mondta teát kortyolgatva egy fiatalember, aki súlyos testi sértésért ült börtönben. - Budapestről jöttem Kanizsára, lépcsőházakban meg itt-ott húzom meg magam, s szerencsére anyám is néha főz rám.

- Kartonpapírokon alszom egy padon, jól beburkolózva, hogy ne fázzak - mondta kissé akadozó nyelvvel az kaposvári férfi, aki egy nő miatt jött Kanizsára. Aztán a szerelem elmúlt, így maradt a pad. Megjárta ő is a börtönt, s alkalmi munkákból, például favágásból él. - Még jó, hogy itt kapunk kaját, lehet, hogy egyébként éhen halnék!

A kanizsai hajléktalanok a jól ismert helyeken várják rendszeresen érkező teajáratot

A kanizsai hajléktalanok a jól ismert helyeken várják rendszeresen érkező teajáratot

 - Régóta élek az utcán, de lehet, hogy ma este bemegyek a szállóra - mondta Aladár, aki a máltaiaknál szokott reggelizni, esténként pedig vacsoráért könyörög. - Egy kis asszonyt szeretnék, akihez odaköltözhetnék, ez minden vágyam.   

- Ismét beadtuk a működési engedélyt a Dózsa utca 75. szám alatti, évek óta hagyományos, 25 fős téli krízis szállóra, ami nagy hidegben meleg fedelet, s tisztálkodási lehetőséget is biztosít az utcán élőknek - folytatta Antal Istvánné. - Gyűjtöttünk nekik plédeket és vánkosokat, ami a krízishelyen is jó szolgálatot tesz. Kényszeríteni persze senkit nem tudunk a szállóra történő beköltözésre, s a meleg holmi, a takaró és a vánkos a csillagos ég alatt alvóknak is kijár.    

Antalnétól hallottuk: amennyiben a krízisszálló is megtelik, a vöröskeresztesek a hajléktalan szálló nagy társalgójába és széles folyosóira is tudnak kihelyezni pótágyakat és matracokat, annak érdekében, hogy amikor tombolnak a mínuszok, mindenki feje fölött fedél legyen. A Sugár utca 28-ban található Vöröskereszt adományhely minden kedden és csütörtökön 8-10-ig nyitva van, a rászorulók ott is átvehetik azt a meleg holmit, ami lakossági adományból származik. 

Sajnos még mindig akadnak olyanok, akik saját tapasztalataik vagy mások elbeszélései miatt nem veszik igénybe az éjjeli menedékhelyet, de bejárnak mosni vagy tisztálkodni. A szállón vannak példás körletek, ahol mindenkinek igénye a rend, s persze olyanok is, melyek lakóiról lerí az igénytelenség.   

A Vöröskereszt kanizsai átmeneti szállója meleget, ételt és biztonságot nyújt a rászorulóknak Fotó: Szakony Attila

A Vöröskereszt kanizsai átmeneti szállója meleget, ételt és biztonságot nyújt a rászorulóknak Fotó: Szakony Attila

- Negyven éve az utcán élek, s másfél éve vagyok itt, mert Laci bácsi behozott - mondta Imre, kezében egy újságpapírból sodort cigivel. - Olajbányászként dolgoztam, s akkor siklott ki az életem, amikor a feleségem megcsalt. Alkoholfüggő vagyok, s az a legnagyobb gondom, hogy itt nem lehet inni, benne van a házirendben. Amikor este bejövök, elveszik tőlem a piát, s csak a reggeli távozáskor kapom vissza.     

Laci bácsi amúgy az átmeneti szállót vezető Barbarics László, aki elmondta: mivel a lakók zöme alkohol problémával is küzd, tényleg ez a legnagyobb gondjuk, még a deviánsokat is szó nélkül elviselik.

Zalaegerszegen a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja szakmai vezetője, Kardos Ádám elmondta: a Hock János utca végén lévő szálló éjjeli menedékhelye télen 45 férőhelyes, ám ott december óta folyamatosan 50-54 fő hajtja álomra a fejét. A jövedelemmel rendelkezők 40 fős átmeneti szállója is fullon van, akárcsak a Családok Átmeneti Otthona, ahol jelenleg 14 család, összesen mintegy félszáz fővel él. Nappali melegedőjük, népkonyhájuk és utcai szociális munkásaik is vannak, s hajléktalanokat segítő diszpécserszolgálatot működtetnek, mely a 92323-000-s telefonszámon a nap 24 órájában elérhető, így a krízisautójukat a helyszínre küldve, nyomban tudnak segíteni a bajba jutottakon. 

Nyugat-Dunántúl

Romos házakban, Győr peremének eldugott zugaiban segítenek nap mint nap a hajléktalanoknak a szociális munkások. Azoknak az otthontalanoknak visznek péksüteményt, szendvicset és teát, akik sem a likócsi menhelyre, sem pedig a Stromfeld utcai krízisszállóra nem mennek be. Olyan helyeken járnak ezek a segítők, amelyek a győriek előtt rejtettek, nem is gondolnánk, ott bizony emberek élik mindennapjaikat.

Négyen őrjáratoznak a krízisidőszakban. Krízis van bizony, hiszen mínusz 10 fokot is mutatott a hőmérő a napokban, és a hétre is mínusz 5-6 fokot jeleznek az éjszakákra.

Tudják már, hova kell menniük, hol várják a segítséget. Először a két gyalogos szociális munkás mellé szegődöm. Henczi Tiborral és Takáts Szilárddal egy forgalmas út melletti romos épületbe megyünk. Útközben elmesélik, négy férfi lakik az elhagyatott házban.
- Meglepően komfortosan berendezték a kis „otthonukat” – kezdi Henczi Tibor. Ők négyen nagyon összetartóak, vigyáznak egymásra. Hajléktalanok között kevés a magányos farkas.

Image
 

Henczi Tibor már öt éve foglalkozik hajléktalanok segítésével. Sokat látott és tapasztalt már, az otthontalanokat ügyfeleknek nevezi. Ezalatt az öt év alatt 30 ember halt meg, akivel dolgozott.
- Ez a szám nagyon magas – magyarázza. Az utcán könnyen összeszedik a betegségeket, és jó részük alkoholbeteg, így nem húzzák sokáig. Nehéz a fedélnélküliek élete, ráadásul régebben az is előfordult, hogy tizenéves suhancok diszkóból hazafelé tartva agyonvertek hajléktalanokat. Szerencsére egy éve már, hogy nem tudunk ilyen esetről – teszi hozzá.

Elmondása szerint a válság óta megdöbbentően sokan kerültek az utcára. Sok az állami gondozásból kikerült huszonéves fiatal, és újabban sokkal több roma vált hajléktalanná. Családokról is tudnak, akik otthontalanok.

 

Image
 

Körülbelül 150 ember él most Győrben az utcán, őket név szerint ismerik a szociális munkások. A hajléktalanok száma ennél sajnos sokkal magasabb, a likócsi szálló 220-230 otthontalan menedéke. A Stromfeld úti téli menhelyen ezen felül 60 embert tudnak elszállásolni a hideg hónapokban, de most még a fürdőszobában is matracok vannak, senkit nem akarnak az utcára küldeni a kemény fagyban.

- Ügyes túlélők a hajléktalanok, de mindenkit próbálunk a menhelyre rábeszélni – osztja meg Henczi Tibor, közben pedig a romos menedék kapujához érkezünk.

Tamás fogad minket, és már tessékel is be a „házba”. Egy nagyobb helyiségbe lépünk, ott vágják a tűzifát. Középen asztal, rajta egy flakon tej.
- Látja, tejet iszunk, és nem vörösbort – viccelődik.

Beljebb megyünk az egyik szobába. Meleg van, az általuk barkácsolt kályha fűt. Barátságosan üdvözölnek, de kérik, teljes nevük és arcuk ne szerepeljen.

Tamás már 6 éve itt alszik, Csaba tavaly áprilisban „költözött” három társa mellé, előtte fóliasátorban lakott 5 évig a Rába parton, de azt felgyújtották.

Mostani menedéküket berendezték, mindent saját kézzel barkácsoltak az ágyaktól kezdve az ablakokig bármiféle szociális segítség nélkül. Azt mondják, a szállóhoz képest luxuskörülmények között élhetnek.

 

Image

-

Inkább választom a hideget, csak nyugalmam legyen – beszél Csaba mindenki nevében. A szállóra több okból kifolyólag nem megyünk: sok benn a lopás és nagy a szellemi fertő.
Csaba szerint még olyan hajléktalan is él a szállón, aki a szegedi Csillag börtönből szabadult. Azért ült, mert a barátnője megcsalta, erre a nőt beledobta egy kukába és felgyújtotta.
- Ez jellemző mentálisan az egész társaságra – háborog.

Közülük a legrégebben utcán élő 18 éve hajléktalan. S hogy mik az okok?

- A balgaság – vallja be Csaba. Ausztriában éltem 8 és fél évig, sikeres vállalkozást vezettem. De kapzsi voltam. Jelzálogot vettem fel a házamra, hogy újabb vállalkozást indítsak. Ám ez bebukott, és vitte magával az előző cégemet is – meséli, s közben lehajtja a fejét.

- Nem zavarja ha rágyújtok - kérdezi Tamás, és belekezd a történetébe.

Elmondása szerint az öccse két hónap alatt elrulettezte a vagyonát. Mire észrevette, hogy hiányzik a bankszámlájáról a pénz, már elvesztette mindenét.
- Már nem haragszom rá, beletörődtem. Azóta ő is hajléktalan lett – teszi hozzá.

- Látja nem kell ahhoz szerencsejátékozni, vagy inni, hogy kicsússzon az ember lába alól a talaj – sóhajtozik Csaba. Tamás végzettsége ráadásul rendszergazda és szoftverfejlesztő. És mégis…

Betegségek is nehezítik az életüket, például Csaba lába fekélyes. Nemrég annyira szenvedett már a fájdalomtól, hogy társai nem bírták tovább nézni, elvették tőle a receptet, melyet nem tudott kiváltani, és szó nélkül eltűntek.
- Két óra múlva hozták a gyógyszert és a kenőcsöt, a saját szájuktól vonták meg az ételt – mondja Csaba, és szemében megcsillan egy könnycsepp.

Henczi Tibor szól be a szobába, mennünk kell. Még sok hajléktalanhoz kell ma eljutniuk.

- A jó szó többet ér, mint egy pohár bor – mondj a segítő. Látja, örülnek, ha valaki szóba áll velük, és végre emberszámba veszik őket. Mert nekik is normális életük volt, csak hát valami miatt elcsúsztak, és ezt mindegyikük nagyon szégyelli.

A teajáratos szociális munkásokkal folytatom az utam. Bertleff Gábor és Sütő Szabolcs forró teát, szendvicset és péksüteményt visznek a hajléktalanoknak.
De először még a kórházba kell mennünk. Az egyik otthontalannak, ahogy ők nevezik Sólyomnak megfagyott a lába, amputálni kell majd az összes lábujját.
- Nem ez az első fagyási eset Sólyomnál, de ez most sajnos nagyon súlyos – mondja Sütő Szabolcs.

A kórház után Győr peremterületeire megyünk. Élnek hajléktalanok többek között Szabadhegyen, Szentivánon, Kisbácsán, az Iparcsatornánál, Pinnyéden és a Püspökerdőnél.

 

Image
 

Kisbácsán Márta egy bódéban lakik már 10 éve. Fűteni nem tud, így nagy segítség számára a sok takaró, amit a szociális munkások visznek neki.
- Egy tanyán laktam albérletben, de az megszűnt, mennem kellett – meséli Márta, aki azóta macskáival és kutyájával osztja meg a kis fabódéját.
Jövedelme nincsen, a nővére segít neki, amikor tud. Veszélyes egyedül élni, főleg egy nőnek, már kétszer is betörtek hozzá.

A teajárat továbbindul, Bertleff Gábor és Sütő Szabolcs elmesélik útközben, hogy ismernek olyan hajléktalant is, aki jurtában él, és imád olvasni. És hogy honnan szerzi a könyveket? A megyei könyvtárból. Meg sem mondaná róla aki nem ismeri, hogy hajléktalan.
- Igazi csodabogár – teszik hozzá.

 

Image
 

Közben egy vízparthoz érkezünk. Egy Hortobágyról érkezett hajléktalan bukkan fel a dudaszóra. Egy éve él itt, öt éve érkezett Győrbe, munkalehetőség reményében. Kapott is munkát, ám az mindössze 9 napig tartott. Azóta hajléktalan, most egy sátorban él. Kályhája van, főzni is tud – ha van mit.
- Amúgy mindenem megvan – kezdi Oláh János István -, a szállóról kaptam meleg ruhákat és takarókat. Csak pénzem nincs, de eljárok üveget, rezet, meg alumíniumot gyűjteni, ebből összejön egy kevéske.

 

Image
 

A szociális munkások olyan helyeken járnak, amelyekről nem is gondolnánk, ott emberek laknak. Ott élnek, mert kiszorultak a társadalomból ki ezért, ki azért. Egy biztosan közös bennük: nagyon szégyellik a helyzetüket, és megérdemlik a segítséget. A szociális munkások már-már emberfeletti erővel segítenek nekik ahol csak tudnak, de lehetőségeik végesek. A támogatás egyre kevesebb, nehéz megoldani az étkeztetést. De mennek minden nap, és bizony igaz, egy jó szó is nagyon sokat használ.

 

Image

Krízis van, de erre a tavasz sem hoz igazi megoldást. Nincs nyugvó pontja a hajléktalan-ellátásnak, nyáron majd a kiszáradás veszélye jelenti a hideg helyett a problémát.
A lakossági bejelentések nagy segítséggel szolgálhatnak, ha segítségre szoruló, biztos fedél nélküli hajléktalant látunk, tegyünk bejelentést a  92/323-000 diszpécservonalon.

 Zoljánszky Alexandra

Nyugat-Dunántúl

Országosan egyre többen halnak meg saját lakásukban a hideg miatt, megyénkben eddig csak egy ilyen esetet jelentettek Kapuvárról – a tragédiát mi is hírül adtuk. A győri önkormányzat tapasztalatai szerint ez a fajta kiszolgáltatottság nem feltétlenül függ össze a szegénységgel.

Nehéz megítélni és lehetetlen társadalmi réteghez kötni ezt a szociális rászorultságot, amely azonnal kézzelfoghatóvá válik ott, ahol tragédiát okoz a hideg. Hiszen nem hajléktalan emberekről van szó, s nem is olyanokról, akik fűtetlen, hétvégi kisházban várják a Segítőház teajáratát. Páternoszter Piroska, a győri városháza népjóléti osztályvezetője szerint a lakásban élő rászorultak helyzete nem feltétlenül a szegénységből adódik, hiszen lehet oka az egyedüllét, az egészségi állapot: tehát az elesettség is. Így a problémát csak a komplex szociális rendszerrel lehet orvosolni, ami nem jelent egyet a tüzelő kifizetésével.

Nagyon fontos része ennek a szociális hálónak, hogy a rászorultról a szomszédok, az ismerősök jelentést adjanak. Ám viszonylag kevés – heti 3–4 – ilyen értesítést kap a hivatal, pedig a lakásban fagyoskodók nyomorúságát feltérképezni is nagyon nehéz. Az önkormányzat többek között ezért is hozta létre a jelzőrendszert, amelyet hamarosan bővíteni fog, ezúttal kifejezetten a részönkormányzati területekre – például Győrszentivánra – összpontosítva.
 

Farkasné Rédli Ildikót sokan segítették. A fűtés ára itt az éhezés, a vacsoráé pedig a hideg. Fotó: H. Baranyai Edina
Farkasné Rédli Ildikót sokan segítették. A fűtés ára itt az éhezés, a vacsoráé pedig a hideg. Fotó: H. Baranyai Edina


Az elesettség mellett a tél másik rákfenéje persze mégiscsak az anyagi helyzet, ezért is született az a törvénymódosítás, hogy akik nem tudják fizetni a számlát, védett fogyasztóvá válhatnak, s tavaszig biztosan nem kapcsolhatják ki náluk a fűtést. Így egyébként a kilakoltatásokra is moratórium van.

A győri önkormányzat 2500 családot részesít lakásfenntartási támogatásban. Emellett léteznek akciószerű programok, a közeljövőben például egy lebontott ház faanyagát ajánlja fel az önkormányzat az Inszollal kötött megállapodás szerint. Ennek módja jelképes és témánkba vágó: a fát a segítőházban élő hajléktalanok fogják feldarabolni, hogy ezzel a nehéz helyzetű családok sorsán könnyítsenek.

Hétköznapi példa minderre a Bezin élő Farkasék esete, akik havi 65 ezer forintból – és minimális tartásdíjból – laknak egy szobában: anya és a két gyerek. A másik helyiséget nem használják, mert huszonkét fokosra csak az egyiket tudják befűteni. Farkasné Rédli Ildikót – a portálunkon nemrég megjelent írás kapcsán – sokan segítették, többek között a győri Komszol, amely több mint két hónapra való tüzelőt vitt a mélyszegénységben élő családnak.

– Nagyon köszönjük mindenkinek a támogatást, sokat könnyítettek a helyzetünkön. December közepe előtt kínkeservvel fűtöttem ki a lakást, az egy hónapra való tüzelő ára nálunk az, hogy egy héten csak kétszer eszünk húst. Az önkormányzat többször segített az étkezésben, a gyerekek iskolai ebédje pedig ingyenes. El lehet képzelni, hogyan élünk: van hatvanötezer forint, ebből a lakástörlesztés huszonötöt, a rezsi tizenötöt visz el. Minden erőmet elviszi, hogy ne fázzunk, a gyerekeknek jusson étel és ne váljunk hajléktalanná – avat be szegény sorsukba az édesanya.

Nyugat-Dunántúl

Országszerte zsúfoltak a hajléktalan szállók és a nagy hidegben olyanok is segítségre szorulhatnak, akik egyébként nem szoktak. Sopronban van még kihasználatlan kapacitás az ellátó rendszerben.

A Soproni Szociális Intézmény szakemberei,szerint, városunkban közel 120 azoknak a száma akik nem rendelkeznek lakhellyel és állandó munkával. Ezen személyek ellátására 34 ágyas éjjeli menedékhelyet, 22 ágyas átmeneti szállást, és nappali centrumot működtet az intézmény, ahol naponta 60 adag meleg étellel várják a fedél nélkülieket.
A szakemberek szerint 40 körüli azoknak a száma, akik a hideg idő ellenére sem veszik igénybe szolgáltatásaikat. Azokon akik eldugott helyeken próbálják átvészelni a hideg időt az utcai szolgálat szakemberei segítenek, azonban a hajléktalan ellátás vezetője szerint munkájukat sokszor az emberek jóindulata hátráltatja.
Az elmúlt év tragikus esetére utalva, a szakember azt is hangsúlyozta,hogy a kihűléses halálesetek elkerülése érdekében, továbbra is fontos,hogy fokozottan figyeljünk a környezetünkben élőkre, nem csak a hajléktalanok, hanem olyan személyek esetében is, akiket saját lakásukban fenyeget, a kihűlés veszélye.


 

Nyugat-Dunántúl

A rendkívüli hideg miatt éjjelre kinyitották a vasútállomások épületeit, hogy a rászorulóknak legyen hol tölteniük a fagyos éjszakákat. A volán várótermeiben eddig sem lehetett melegedni, az ajtókat most is zárják éjjelente. A rendkívüli hideg miatt megnyitják az ország összes pályaudvarának várótermét a rászorulók számára, tájékoztatta lapunkat a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

A vasúttársaság csütörtökön 18 órakor adta ki az utasítást, amely szerint a rendkívüli időjárási viszonyokra való tekintettel valamennyi pályaudvar várótermébe betérhetnek a rászorulók, de mint megjegyezték, ez technikailag nem minden állomáson megoldható.

Szombathelyen is kinyitották az állomás épületét, így a rászorulók a hideg elől bemenekülhetnek a váróterembe. Ezt nem mindenki tartja jó ötletnek, több vasúti dolgozó is aggódik az intézkedés miatt. Korábban ugyanis, amíg az épület nyitva állt éjjel is, több volt a rongálás, illetve az utasok is arról panaszkodtak, hogy zalkatják őket a kéregetők. A padokon emberek feküdtek, akik szükségleteiket is az épületen belül végezték el. Többször kellett rendőri segítséget kérni, ám az intézkedéseknek nem volt hatása. Az állomás épületét nemrég újították fel, s most attól félnek, ha éjjelre kiniytják az ajtókat, ismét nehéz feladat lesz az épület rendben tartása.
A szombathely vasútállomás épületébe is beengedik a nagy hidegben a rászorulókat, bár ennek nem minden vasúti dolgozó örül Fotó: Szendi Péter

A szombathely vasútállomás épületébe is beengedik a nagy hidegben a rászorulókat, bár ennek nem minden vasúti dolgozó örül Fotó: Szendi Péter

A Vasi Volán Zrt. buszváróiban eddig sem lehetett melegedni, s az ajtókat a nagy hidegben sem hagyják nyitva éjjelre, tudtuk meg Benkő Tibortól, a forgalmi üzletág igazgatójától.

- Reggel öt óra és este tíz között vannak nyitva a megyében lévő várótermeink, ám fűtés egyetlen helyen sincs - folytatta az igazgató. - A megyeszékhelyen speciális problémát jelentettek korábban is a hajléktalanok, mivel beköltöztek a várótermekbe, s inzultálták az utasokat. Sok panasz érkezett a zaklatásokkal kapcsolatban, ezért októbertől márciusig fel kellett fogadnunk egy őrző-védő céget, akik vigyáznak az értékeinkre.

- A kisvárosokban is gondoskodik az önkormányzat a nagy hidegben a rászorulók elszállásolásáról - mondta dr. Dénes Tibor, Sárvár polgármestere. Hozzátette: a városban nincsen pontosan regisztrálva, hogy hány hajléktalan él az utcákon, jelenleg hatról tudnak, számuk azonban folyamatosan változik. A Dózsa utcában berendeztek számukra egy ideiglenes szállást hat ággyal, itt melegben tölthetik el a hideg éjszakákat. Emellet tisztálkodási lehetőséget is biztosítanak számukra.

A nagy hidegben az ország valamennyi nappali melegedője és hajléktalan szállója megtelt, sok helyen nagy a zsúfoltság.

Teát és takarót osztanak

A rendkívüli hideg miatt több intézkedést is hozott a kormány: a többi között azt kérte az önkormányzatok és a közintézmények vezetőitől, hogy nyissák meg a hajléktalanok nappali fogadására alkalmas helyiségeket és lehetőség szerint adjanak meleg teát a rászorulóknak. Az állami tulajdonú erdőgazdaságoktól pedig azt kérték, biztosítsanak lehetőséget arra, hogy a rászorulók ingyenesen gyűjthessenek tűzifát. A honvédelmi tárca pedig meleg takarót, ruhát ad a rászorulóknak.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com