Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

 

Bár a hirtelen jött hó már nagyrészt elolvadt, a hideg idő az előrejelzések szerint tartós lesz. A téli krízisidőszakban senki nem marad segítség nélkül a soproni hajléktalanellátásban.

1

A Flandorffer Ignác Szociális Intézmény Hajléktalanokat ellátó Intézetében a vasárnap éjjel érkezett hó és fagy érezhetően megemelte a szolgáltatást igénybe vevők számát. A téli krízisidőszakban különösen fontos, hogy figyeljünk egymásra: a rászorulókra, az idős emberekre és a hajléktalanokra. 

2

Városunkban és közigazgatási területén mintegy 120-130 hajléktalan él. Létszámuk évek óta állandó. A szakemberek jelenleg 5 olyan fedél nélküliről tudnak, aki szinte a nap 24 óráját az utcán tölti. A többség azonban számos intézményi szolgáltatást  igénybe vesz.

3

A Magyar utcában minden hétköznap déltől 60 adag étellel várja a rászorulókat a népkonyha. A téli krízisidőszakban civil szervezetek segítségével várhatóan a hétvégén is meleg ételhez juthatnak a hajléktalanok. A nappali melegedő itt minden hétköznap 8-tól 16 óráig tart nyitva. A centrum zárását követően a Kossuth utcába mehetnek a fedél nélküliek, ahol délután 5-kor nyit az éjjeli menedékhely. A szakemberek ígérik: a soproni hajléktalanellátásban ezen a télen sem marad senki segítség nélkül.

Nyugat-Dunántúl

 

Zalaegerszeg - Tizenkilenc hajléktalan embert szállásolt el egerszegi albérletekben a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete, ezzel jelentősen csökkent a tartósan utcán élők száma a városban.

 

Még a nyáron indította el a Vöröskereszt az "Új remény" című, Támop-finanszírozású programot, amelynek következtében 30-40 főre sikerült csökkenteni az egyidejűleg szabadban élők létszámát. Ez nagy eredménynek számít, különösen most, hogy téliesre fordult az időjárás. Ugyanakkor új nehézségek is jelentkeznek a hajléktalanellátásban, tudtuk meg Kardos T. Ádám szociális munkástól.

- Gyakrabban látogatjuk azokat az embereket, akikről tudjuk, hogy a hideg veszélyt jelent számukra, és az utcai ellátás során szorgalmazzuk, jöjjenek be az intézménybe. Ugyanakkor mind az éjjeli menedékünk, mind az átmeneti szállónk teljes kapacitással működik, és én megértem, hogy a zsúfoltságban nem könnyű másokhoz alkalmazkodni. Ezért volna szükség további férőhelyekre. Jelenleg a családok átmeneti otthonával együtt körülbelül 120 embert tudunk intézményben elszállásolni, november elsejével pedig megnyitjuk az időszakos férőhelyet. Az utcán maradóknak viszont számolniuk kell azzal is, hogy a rendőrök megbüntetik őket, mivel szabálysértésnek minősül, ha valaki életvitelszerűen közterületen lakik - jelezte Kardos T. Ádám. Hozzátette: tapasztalataik szerint sajnos sorozatosak a városban a bírságolások.

Hercegh Beatrix és Kardos Ádám szociális munkás a készletet rendezi a hajléktalanszálló raktárában. Lesz kinek adni a ruhákat (Fotó: Katona Tibor)

Hercegh Beatrix és Kardos Ádám szociális munkás a készletet rendezi a hajléktalanszálló raktárában. Lesz kinek adni a ruhákat (Fotó: Katona Tibor)

Mint megtudtuk, az utcai szociális munka normatív támogatásának mértéke nőtt az elmúlt évhez képest, így már nem veszteséges ez az ellátási forma. Az viszont problémát jelent, hogy a kiegészítő szolgáltatások - mint például a gyógyszerkiváltást is magában foglaló egészségügyi program, a krízisautó működtetése, a teajárat, az utcai kiegészítő étkeztetés - csak pályázati forrásból finanszírozhatók, és az aktuális kiírások még nem jelentek meg. Így nehéz tervezni, illetve a meglévő szolgáltatásokat fenntartani.

- Ennek ellenére 24 órában működtetjük továbbra is a diszpécserszolgálatunkat, amely bejelentéseket fogad és szervezi az ellátást. Nagyon bízunk abban, hogy mielőbb megjelennek a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatai - hangsúlyozta Kardos Ádám.

 

A cél: jövedelemhez jussanak

Nemcsak a lakhatásban segíti a résztvevőket a megyei Vöröskereszt "Új remény" programja: a szakemberek alkotta támogató stáb az egészségi állapot javítására, a személyiségfejlesztésre és az álláskeresésre is figyelmet fordít. A fő cél, hogy jövedelemhez jussanak és idővel önfenntartóvá váljanak azok az emberek, akik korábban tartósan az utcán éltek. Ez a komplex támogatási forma a remények szerint alkalmas lesz arra, hogy elősegítse az érintettek visszailleszkedését a társadalomba.

 
szerző: Horváth A. Attila
 

Nyugat-Dunántúl

Mintegy 50 fő hajléktalan lakhatását hivatott megoldani egy Uniós finanszírozású program Győrben és Mosonmagyaróváron. Jön a hideg és egyre többen laknak az utcán.

Pár nappal ezelőtt motorfűrész zúgására ébredhettek többen is Győrben. A Győr-Szol szokásos őszi parkgondozása során, sok cserjét kivátak, köztük olyanokat is, amelyek hajléktalan emberek összezsákolt motyóit takarta nap közben.

Miközben az ember (természetes módon) nem örül neki, hogy hajléktalanok "költöznek" a lakóháza közelébe, félnek a piszoktól, a betegségektől, azért elég megrendítő látványt nyújtott a járda szélére összehordott temérdek ruha, zacskó, újságpapír, a frissen lenyesett ágak mellett.

Mintha magát a hajléktalant is kilakoltatták volna éppen és ez a paradoxon csúnyán beégette magát az agyamba. Ezért is örültem a sajtóanyagnak, ami Winkler Csabától, a Széchenyi Egyetem kommunikációs titkárától érkezett:


„Tágas városom kis lakásra cserélem”

"Az Európai Unió és a Magyar Állam által közösen finanszírozott projekt veszi kezdetét Győrben és Mosonmagyaróváron, ahol a közterületen és intézményben élő, hátrányos helyzetben lévő hajléktalan ellátottak számára nyújt újrakezdési lehetőséget az EU-s program. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg 2012. szeptember 1. és 2014. február 28-a között Győrben és Mosonmagyaróváron.

Győrben a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat és az utcán tartózkodó hajléktalanokra specializálódó Segítőház Alapítvány a program indulását követően mintegy 50 főnek nyújt lakhatási támogatást, a szakemberek által az egyéni szükségletekre reagáló fejlesztési tervekben meghatározott ideig és nagyságban. Az előzetes tervezés, szükségletfelmérés alapján, az 50 főből 30 fő költözhet közvetlenül az utcáról albérletbe. 20 főt a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat intézményi részlegei integrálnak önálló lakhatási körülmények közé, míg Mosonmagyaróváron a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény átmeneti szállójáról hárman tervezhetik albérletbe költözésüket. A költözést követően utógondozói csoport felel a minél sikeresebb beilleszkedésért, amelynek tagjai szociális munkások, addiktológusok, mentálhigiénés, kompetenciafejlesztő szakemberek, élménypedagógusok"- írja Winkler Csaba.

A program ideje alatt természetesen különös gonddal kezelik a hajléktalan emberek személyiségében bekövetkezett változásokat is, segítik őket beilleszkedni új lakókörnyezetükbe.

A program sikeressége tehát nem csak a hajléktalan embereken, de nagy mértékben a velük foglalkozó, őket integráló szakembereken múlik. A szerkesztőség (és azt hiszem minden győri) nevében kívánjuk, hogy eredményeik tartósan kihassanak a hajléktalanok életére.

Nyugat-Dunántúl

A beruházás már megkezdődött, arra 250 millió forintot fordít az önkormányzat saját forrásból. Egy önkormányzati tulajdonú épületet újítanak fel, a létesítményben hetven adagos konyhát, 60 férőhelyes nappali melegedőt és hatvan férőhelyes téli krízisszállót rendeznek be.

Egészségügyi ellátást, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak az intézményben a fedél nélkül maradt embereknek, és mentális segítséget is nyújtanak nekik. Az új krízisközpont megnyitásával a hajléktalanokat segítő szolgálat befogadóképessége nem növekszik, mivel bezárják azt a helyet, ahol a korábban fogadták telente a hajléktalanokat. A beruházásról korábban Szabóné Vörös Ágnes nyilatkozott az Oxygen Hírügynökségnek.


Forrás: IngatlanHírek.hu

Nyugat-Dunántúl

 

Novemberre készül el a hajléktalanok krízisközpontja Győrött. A beruházásra 250 millió forintot fordít az önkormányzat.

 

A beruházás már megkezdődött, arra 250 millió forintot fordít az önkormányzat saját forrásból – mondta Szabóné Vörös Ágnes népjóléti osztályvezető. Egy önkormányzati tulajdonú épületet újítanak fel, a létesítményben 70 adagos konyhát, 60 férőhelyes nappali melegedőt és 60 férőhelyes téli krízisszállót rendeznek be. Egészségügyi ellátást, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak az intézményben a fedél nélkül maradt embereknek, és mentális segítséget is nyújtanak nekik.

 

A fejlesztés célja, hogy jobb körülmények között helyezhessék el a rászorultakat – mondta el az osztályvezető. Az új krízisközpont megnyitásával ugyanis a hajléktalanokat segítő szolgálat befogadóképessége nem növekszik, mivel bezárják azt a helyet, ahol korábban fogadták telente a hajléktalanokat.

 

A fedél nélküli emberekről a nagy nyári melegben is gondoskodik a szolgálat, ezekben a napokban folyadékkal látja el őket.

 

Az eredeti cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható

Nyugat-Dunántúl

2012. július 14. 09:00

„Nem arra megyünk, hanem erre!” – jól jellemzi ez a szociális munkásoktól elhangzott mondat azt, hogy mennyire abszurd helyeken élnek emberek. Én elindultam a „szokásos” irányba, de egészen másfelé kellett menni, míg a másik esetben azt láttam, hogy nagyon is köztünk élnek, észre sem vesszük, hogy ők hajléktalanok.
Nincs nyugvó pontja a hajléktalan-ellátásnak, télen a fagy, nyáron a kiszáradás veszélyezteti a fedél nélkülieket. Négy szociális munkás rója a köröket, és keresi nap mint nap a hajléktalanokat, ellátottakat – ahogy ők mondják, a klienseket – a városban és a peremterületeken. Most limonádét visznek nekik. Ha nem tennék, akkor valószínűleg néhányan kórházba kerültek volna az elmúlt napok kánikulája miatt.

Az italjárattal tartok, Sütő Szabolcs és Bertleff Gábor olyan helyekre visz, ahová magamtól eszembe sem jutna menni. Útközben elmondják, a legújabb adatok szerint 197-en élnek az utcán. Egy kicsit mindig változik a szám, mert néhányan börtönbe kerülnek, mások kiszabadulnak. A menhely és a szálló kihasználtsága is nagyon magas.

Közben egy tó mellé érkezünk, ahol Ferenc él egyedül egy romos építményben.

– Van limonádénk, kér? Hozhat két flakont is – szólnak be a „házba”.
– Á, vissza nem megyek érte, ezt az egyet hoztam csak – mondja a 30 éve hajléktalan férfi, aki egyébként szombaton ünnepli a születésnapját.
– Kőműves akartam lenni, de nem sikerült – kezd bele a történetébe, és elmeséli, főként családi problémákra tudja visszavezetni a sorsát. A 30 év alatt dolgozott számos helyen, főként a sertésgondozáshoz ért, de az megszűnt. Most egy fuvarosnak segít, ebből van egy kevés jövedelme.

Indulunk tovább, az autóban megtudom, egyre több hajléktalan épül le. Régebben nyárra eltűntek, aztán a téli krízisidőszakban előkerültek, de most ezek az emberek is igénybe veszik a segítők szolgáltatásait. A válságot a hajléktalanok is érzik, az alkalmi, illetve idénymunkákból is kevesebb van. A hajléktalanok átlagéletkora 50-55 év, de egyre több fiatal kerül az utcára, mert nem tudnak elhelyezkedni, és hiányzik a családi háttér. Nagyon sok aggodalomra ad ez okot, hiszen ők még csak a nyugdíjas időszakot sem várhatják, mint az idősebb sorstársaik.

Vasúti sínek mellé érünk, Tibor bújik ki egy sátorból. Ő csak alkalmi vendég az összeeszkábált lakhelyen, „beköltözött a jóba” – viccelődnek a szociális munkások. Hárman laknak itt, fejük felett nap mint nap több tucat vonat cikázik.
– Amúgy praktikus hely, közel van a város, tudunk főzni is, már csak egy mobil vécé hiányzik – nevet Tibor, akin egyáltalán nem látszik, hogy hajléktalan. Azt mondja, ő igazából nem is az, Tolna megyében van háza, de ott még annyi munkalehetőség sincs, mint itt. Egyébként hentes, dísznövénykertész és szakács végzettsége van. Utóbbit a munkaügyi központ tanfolyamán szerezte.
– Csak hát ha felhívok egy hirdetést, hogy 55 éves pályakezdő szakács vagyok, akkor kinevetnek. Mindig várjuk, hogy hátha jobb lesz.

Most szelektív szemétgyűjtőkből szedi össze az üvegeket, abból akár 2.000–2.500 forint is összejön.
– Télen meg vagy megyek a Stromiba (Stromfeld utcai krízisszálló – a szerk.), vagy szerencsém lesz, és mehetek albérletbe.

Sütő Szabolcs erről elmeséli, nyertek egy európai uniós pályázatot, amely által szeptembertől hosszabb-rövidebb időre körülbelül 50 embernek tudnak lakhatást biztosítani.

Következő állomásaink egyike egy panelek közti óvoda melletti füves terület, ahol Andrást és társait keressük. Kiderül, azért telepedtek ide, mert egyikük kisfia az óvodába jár, így láthatja néha négy gyereke egyikét.
– Hoztunk limonádét – szólnak a volt profi judózónak, aki erre elfut, egy kukából kihalászik egy palackot Félédes fehér felirattal, és hozza hálálkodva: „Köszönöm, hogy gondolnak rám!”


Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor

Nyugat-Dunántúl

Nemcsak megszépült, de funkciójában is megújult a Szőllősi Sétány 36. szám alatti épület, ugyanis a nappali hajléktalanszállóból alakították ki a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Központját. Így minden egy karnyújtásnyira van a D-i városrész lakói számára.

Az akadálymentesített épület földszintjén ízlésesen berendezett fogadóterem várja a déli városrész rászorulóit, az emeletén pedig felújított irodák szolgálják a 21 alkalmazottat. 2012 márciusában indult a munka, és mostanáig mintegy 6 millió 350 ezer forintból tették rendbe a Szöllősi Sátány 35. szám alatti épületét.

Fotó: Cseh Gábor

 

Dr. Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében kiemelte, ez a projekt is bizonyítja, hogy Szombathely szociális rendszere széles körben kiépült. Hozzátette: az új épület négy funkciót lát el egyben. A családsegítő szolgálatot jelenleg 53 család veszi igénybe, 464 gyermek szorul a gyermekjóléti szolgáltatásra, 95-en élnek az adósságkezelő szolgáltatással, és lehetőség van az úgynevezett helyettesítő szülő szolgáltatás igénybevételére is.

Fotó: Cseh Gábor

 

Az épület régen óvoda volt, 2005-ben egy pályázat során a Savaria Rehab Teamhez került és a hajléktalanok nappali melegedőjeként működött. A mostani funkcióváltás az eredményezte, hogy a D-i városrész lakóinak ne kelljen a Wesselényi utcába menniük a problémáikkal, hanem közvetlen környezetükben kapjanak segítséget- mondta pohárköszöntőjében dr. Károlyi Ákos, az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály vezetője.

Nyugat-Dunántúl

Szombathely - Hajléktalanokat segítő program kezdődik Vas megyében. 82 millió forintot fordítanak arra, hogy Szombathelyen és Kőszegen csökkenjen a fedél nélküliek száma.

A Savaria Rehab-Team Kft. a kőszegi gondozási központtal közösen több mint 82 millió forint uniós és állami támogatásból származó pénzt fordít arra, hogy Szombathelyen és Kőszegen csökkenjen a fedél nélküliek száma. Ebből az összegből lakhatást, foglalkoztatást biztosítanak a kiválasztottaknak.

A Savaria Rehab-Team Kft.  munkatársai télen-nyáron folyamatosan segítik a fedél nélkülieket (Fotó: Benkő Sándor)

A Savaria Rehab-Team Kft. munkatársai télen-nyáron folyamatosan segítik a fedél nélkülieket (Fotó: Benkő Sándor)

A projekt potenciális elsődleges célcsoportja azok az utcán élő hajléktalanok, akikkel Szombathelyen az utcai szolgálat munkatársai, Kőszegen pedig a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások kapcsolatba kerültek. A projekt másodlagos célcsoportja azok az átmeneti szálláson élő hajléktalan emberek, akik a projekt során képessé tehetők az önálló lakhatás megteremtésére és megtartására, helyükre olyan utcán élők költözhetnek, akik az önálló életvitelre még nem képesek.

A projekt első hónapjában összesen 120 embert szólítanak meg, az elsődleges célcsoport esetében különösen hangsúlyos szerepet szánnak a személyes megkeresésnek a bizalomépítésnek. A szakmai team a szűrési folyamat végén személyre szabott diagnózist állít fel, ami alapján a menedzsment választja ki a pályázatban részt vevő 40 főt. Azokat, akik nem kerülnek be a programba, tartalékként tartják számon. A bevontakkal folyó szakmai munka alapja az egyéni fejlesztési terv, amit a szociális munkás készít el.

Nyugat-Dunántúl

Az utcán élő embereket karolja fel a Savaria Rehab-Team "Utolsó esély" programja. Ezzel a mintaértékű projekttel indultak egy bécsi magánalapítvány Sozial (szociál) Marie 2012 elnevezésű pályázatán, amely a szociális innovációt ismeri el. Bár díjat nem nyertek, a programot folytatják.

Szállást és étkezési lehetőséget kaptak, emellett a szenvedélybetegségekről való leszokásban is segítették ezeket az embereket a Savaria Rehab-Team szakemberei. Az átmentei szállónak ebben a szobájában élők mindannyian részt vettek az "Utolsó esély" programban.

Baranyai Alajos
"Bekerültünk ebbe a programba. Először csak ilyen ellátást adtak. Utána indították be, fizető munkára. Most stabil szerződésünk van mindegyikőnknek, ekik ebbe a programban részt vettek."

Alajos testvére, Zoltán 15 évig volt hajléktalan. Most- a programnak köszönhetően - varrómunkásként dolgozik. Állandó jövedelme van.

Baranyai Zoltán
"Az ember végülis céltalanságában iszik. Mikor semmit nem kell csinálni. Csak fölkelsz, és akkor vagy."

Az egy évvel ezelőtt indult programban eddig 21, korábban az utcán élő ember vett részt.

Lakner Dóra - foglalkoztatási koordinátor, Savaria Rehab-Team
"Négy órákat ilyen önkéntes munkában dolgoztak, és mikor már elmúltak az elvonási tünetek és a leszokás egyéb jellegzességei, akkor egyszerűsített foglalkoztatásban történt utána a munkavégzés."

A programban részt vevők közül 13-an már dolgoznak. Mivel ez jó eredménynek számít, a projekttel egy olyan szociális innovációs díjra is pályázott a cég, amely a megváltozott társadalmi-politikai körülmények kihívásaira adott jó megoldásokat ismeri el.

Stankovics Erika - szociális szolgáltatásokért felelős részlegvezető, Savaria Rehab-Team
"Az volt végülis a legfontosabb tapasztalat ebből, hogy láttuk, hogy működik egy ilyen program, és kapcsolatok építése. Az nagyon fontos, hiszen egyre több az olyan nemzetközi lehetőség, ahol esetleg mi is pályázhatunk."

Bár a díjat most nem nyertek, az "Utolsó esély" programot folytatják. Nyár elején egy újabb csoporttal foglalakoznak majd

Nyugat-Dunántúl

Zalaegerszeg – Száznál többen jutottak munkához, sokan szakmát szereztek és 73 hajléktalan lakhatását sikerült megoldani, abban a kétéves, 210 millió forintos költségvetésű programban, amely minap zárult.

A hajléktalanok társadalmi és munkaerő-piaci integrációjáért meghirdetett nyugat-dunántúli programba a Magyar Vöröskereszt megyeszékhelyi és kanizsai szervezete mellett szombathelyi, kőszegi, mosonmagyaróvári intézmények, alapítványok kapcsolódtak be.

Mint Kardos T. Ádám, a Vöröskereszt egerszegi munkatársa elmondta, háromszáznál több hajléktalant szólítottak meg a 2010 júniusában kezdődött szűrés során. Vizsgálták a jelentkezők szociális helyzetét, tudását, motivációját, tanulási képességét. Másfélszázan kerültek be az integrációs programba, számukra három tábort szerveztek az életvezetési gondok feltárására, kezelésére, egyéni és csoportos felelősségvállalás fejlesztésére.

Ezt követően kezdődött hat szakmában a képzés, melyben kilencvenen vettek részt. Bútorkárpitos, motorfűrész-kezelő, gépi-takarító, szobafestő, szobaasszony, földmunkagépkezelő végzettséget szerezhettek, s öt fő kivételével mindenki eljutott a sikeres vizsgáig.

A program másik sikere, hogy 104 hajléktalan jutott álláshoz, és nyolcvan százalékuk két hónapnál hosszabb munkaviszonyt mutathatott fel. Támogattak 73 embert lakhatásában, ők képessé váltak ezt önerőből is fenntartani.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Videók

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com