Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

A kukázók naponta többször is feltűnnek az edényeknél, kipakolják belőlük a szemetet, amit vagy visszaraknak, vagy nem. Hajnalban szinte versenyeznek, ki ér oda előbb a konténerhez.

A nagykanizsai Városkapu körút egyik lakója nem túlzott szavaival, a minapi reggelen mi magunk is láthattuk, micsoda guberáló-turizmus zajlik a keleti városrészben. Nem kellett soká várnunk a 4-es számú ház előtt: először egy alacsony, piros kabátos asszony érkezett, s elhúzva az edény tetejét, vetett egy pillantást annak tartalmára. Aztán ment tovább, a másodikhoz, a harmadikhoz, akkurátusan megvizsgálta valamennyit.

Kukázók Nagykanizsán: egyre több a szemétben turkáló ember; van, aki havi 60-70 ezer forintnyi értéket is összegyűjt a konténerekből Fotó: Gergely Szilárd

Kukázók Nagykanizsán: egyre több a szemétben turkáló ember; van, aki havi 60-70 ezer forintnyi értéket is összegyűjt a konténerekből Fotó: Gergely Szilárd

- Sajnálom, nem nyilatkozom, köszönöm szépen - hárította el udvariasan az érdeklődést, amikor odaléptünk hozzá. Aztán gyorsan hátat fordított és már indult is tovább a következő lelőhelyhez . Tíz perc sem telt el, s érkezett a következő vadász , egy ötvenes éveiben járó roma nő, oldalán óriási, tömött sporttáskával. Szája sarkában égő cigaretta fityegett, két slukk között kisbaba-ruhákat bányászott elő a konténerből, majd szakértő mozdulatokkal méregette őket, akár egy boltban. Amelyik tetszett, azt az edény szélére rakta, a többit visszadobta. Ő sem volt bőbeszédű, de elmondta: a szomszédos Somogyból, Inkéről érkezett.

- Itt lakik a lányom, hozzá szoktam jönni látogatóba - vetette oda, majd sietett hozzátenni: - De én nem vagyok ám hajléktalan! Csak hétvégén csinálom ezt, mert egyébként dolgozom...

Rövid, enyhén szólva is egyoldalú kérdezz-felelek után kiderült, neki sem a többi kukázóval, sem a lakókkal nincs problémája. Másképp látja azonban a helyzetet sorstársa, egy ötvenes férfi, aki biciklije után kötött kis utánfutójával rója a város utcáit.

- A kukázó hajléktalanok minden reggel megagyalják egymást. Leginkább velük van gond, mert nemcsak a csövesek kukáznak ám, hanem mások is - magyarázta a férfi, aki büszkén mondta: 5 gyermeket nevelt fel. Habár nyugdíjat kap, jól jön az a kis kiegészítés, amit a kukából begyűjtött, hasznosítható dolgok után kap. Ami olyan, azt megreparálja, kipofozza és eladja a bolhán, a többit elviszi a MÉH-telepre, a zöldség- és ételmaradványokat pedig megeteti a tyúkjaival. - Hát a múltkor egy csaptelepen összeverekedtek! Ha éppen nem jár arra egy rendőr, és nem állítja le őket, még talán a bicska is előkerül. De ennél kevesebb miatt is belevágják egymást a kukába. Mert a kukázás pénz. Amúgy szerintem ez még mindig jobb, mintha elmennék a polgármesteri hivatalba és ott tartanám a markomat. Inkább megkeresem én a pénzt magamnak, havonta 60-70 ezret szedek ki a szemétből.


Vadicsku Mariann, a Rózsa utca 15. szám alatti társasház házmestere is úgy tapasztalta, növekszik a kukázók száma, s nem egyszer neki kell visszapakolnia az edény közvetlen környezetében ebek harmincadjára hagyott szemetet.- Próbáltuk már lánccal lezárni a tárolót, de valaki leverte a lakatot - mutatta az egyik edény elhúzható tetején magában himbálódzó vaskos láncot. A ház melletti parkolóban álló konténerek népszerűségére jellemző, hogy egy, a közeli padnál ácsorgó hajléktalan láthatóan csak a távozásunkra várt. Másik, hátitáskás társa pedig nagy elánnal, kezében turkálóbottal tartott ugyanazon kuka felé, ám mikor észrevette fotóriporter kollégám fényképezőgépét, egy fordulattal irányt váltott, mintha csak nem is ahhoz akart volna jönni.

Vadicsku Mariann házmesternek rendszeresen bosszúságot okoznak a szemetet szétszóró kukázók Fotó: Gergely Szilárd

Vadicsku Mariann házmesternek rendszeresen bosszúságot okoznak a szemetet szétszóró kukázók Fotó: Gergely Szilárd



Gyalókai Zoltán önkormányzati képviselő figyelmét nemcsak körzete lakói hívták fel a növekvő problémára, hanem ő maga is látja, érzékeli azt.


- Sokakat nem is a kukázás ténye, a szemét szétszórása háborít fel, hanem hogy némelyek a 2-3 éves kisgyermekeket teszik be a konténerekbe, s velük turkáltatnak a hulladékban - magyarázta. Hozzátette: jó lenne, ha akár helyileg, akár központilag születne valamiféle szabályozás az ügyben. Az országban vannak települések, ahol ezt már meglépték, például Budapesten, a VIII. kerületben, azaz a Józsefvárosban. Megyénkben még sem Zalaegerszegen, sem Keszthelyen nem születetett kifejezetten kukázást tiltó rendelet.


A megyeszékhely jegyzője, dr. Kovács Gábor kérdésünkre elmondta, az adott lakókörnyezetben élőket nyilván, zavarja a kukázás, de azt mégsem lehet mondani, hogy ez általános jelenség lenne a városban. Hozzátette: ha a kukázók szétszórják a hulladékot, az akár még a köztisztasági rendelet alapján is szankcionálható lehet, de nem tud arról, hogy indult volna ilyen ügyben eljárás. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bakonyi Tamás, a nagykanizsai közterület-felügyelet vezetője. Elárulta, a lakosság részéről eddig nem érkezett hozzájuk hivatalos panasz a jelenség kapcsán, ám kollégái is tapasztalják: sok a szemétben kutakodó szegény sorsú ember.


Az esetleges helyi tiltó rendelet megalkotása a végső eszköz, melynek igénye nálunk még nem merült fel - ezt már Cseresnyés Pétertől, Nagykanizsa polgármesterétől tudtuk meg. Álláspontja szerint először fel kell térképezni, hogy mi a valós helyzet, s meg kell vizsgálni, hogy a jelenség más eszközökkel - például a közterület-felügyelet határozottabb fellépésével, szociális tájékoztató munkával, hogy az érintettek megismerjék, milyen segítő, támogató szolgáltatások állnak rendelkezésükre - kezelhető-e. Kijelentette: ezzel együtt, természetesen, határozott céljuk, hogy továbbra is rend legyen a város utcáin és terein.


Horváth Balázs, a dél-zalai városban hulladékszállítást végző Saubermacher-Pannonia Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: a kukázók nemcsak a kommunális hulladékokat dézsmálják meg, hanem a szelektív gyűjtőedényeket is.


- Kiszedik belőlük az üvegeket, a pet-palackokat, fém italos dobozokat, s elviszik leadni - magyarázta. - Ha valamiért mégsem veszik át tőlük, akkor pedig itt-ott szétszórják a város területén. Én úgy érzékelem, ez egyre nagyobb probléma Nagykanizsán, amire talán a készülő új hulladékgazdálkodási törvény adhat megoldást, mely kimondhatja: az edényben lévő hulladék a szolgáltató tulajdona.

Nyugat-Dunántúl

A zalai megyeszékhelyen közel félszázan élnek az utcán, pontosabban ők azok a hajléktalan férfiak és nők, akikkel a Vöröskereszt szociális munkásai rendszeresen találkoznak.

Zalában a két megyei jogú városban működik hajléktalanokat befogadó intézmény. Ezt a szolgáltatást a kilencvenes évek elejétől lehet igénybe venni, a szükség hívta életre, nem sokkal a rendszerváltozás után. Jelenleg a megyeszékhelyen 40 személyt tudnak befogadni az átmeneti szállásra, ahol legfeljebb két évet lehet eltölteni egyhuzamban. A családok átmeneti otthonában hasonló létszám kap helyet, itt másfél év alatt kell megoldást találni a lakhatásra a krízisbe került család számára. Emellett télen az időszakos férőhelyekkel együtt negyvenöten kaphatnak fekhelyet az éjjeli menedéken, míg a nappali melegedőben húszan férnek el. Itt szükség esetén további fekvőhelyeket is biztosítanak. A Hock János utcai intézményben étkezni is lehet, naponta egy alkalommal 110 adag étel osztanak ki.

Naponta 110 adag ételt osztanak ki a népkonyhán; a 250 forintos költségnormával egyre nehezebb erre vállalkozót találni - Fotó: Pezzetta Umberto

Naponta 110 adag ételt osztanak ki a népkonyhán; a 250 forintos költségnormával egyre nehezebb erre vállalkozót találni - Fotó: Pezzetta Umberto


- Egyre nehezebb ezt megoldani, mert az erre jutó fejenkénti 250 forintért nem könnyű vállalkozót találni - jellemezte a helyzetet Kardos T. Ádám, a vöröskeresztes gondozási központ szakmai vezetője. Tőle tudtuk meg, hogy hasonló létszámot képesek Nagykanizsán ellátni, míg Keszthelyen csak nappali melegedő várja a rászorulókat.

- A hajléktalanok többségét régebbről ismerjük, de mindig akadnak új arcok. A társadalom teljes spektruma felbukkan közöttük: végzettség, kor szerint minden réteg képviselteti magát. Amiben eltérünk az országos átlagtól, hogy nálunk több a fiatal, 20-30 éves, míg a nyugdíjas korosztállyal szinte nem is találkozunk - emeli ki a szociális munkás.

November elejétől működik az úgynevezett krízisautó, amelyik a bajba kerültek azonnali ellátásában segédkezik. Ennek finanszírozása azonban nem megoldott, mert korábban pályázaton nyertek rá pénzt, ám ez a lehetőség megszűnt. Így jelenleg önkéntes alapon látják el a szolgálatot a munkatársak, a többi költséget meg a Vöröskereszt gazdálkodja ki. Mivel tavaly negyven alkalommal vetették be a krízisautót, ráadásul megyeszerte, ezért ez nem kis kiadást jelent. Hasonlóképpen saját zsebből működteti a szervezet a nyugat-dunántúli hajléktalan-diszpécserszolgálatot is, mert fél éve erre sincs pályázati támogatás. Ez a két hiányzó tétel azt jelenti, hogy közel tízmillió forinttal kevesebb jut a legkiszolgáltatottabbak ellátására.

Szintén a hónap elején kezdődött el az utcai étkeztetés, a teajárat is. Ezzel naponta egyszer ennivalóhoz, meleg innivalóhoz és szükség esetén a legalapvetőbb gyógyszerekhez juthatnak hozzá a hajléktalanok, foglalta össze Kardos T. Ádám. 

Jellemző esetként említi Kardos T. Ádám, hogy az ország másik feléről érkező, munkát kereső emberek toppannak be hozzájuk. Csak az ideutazásra volt pénzük, vagy már azt is a toborzók fizették ki, aztán a sikertelen felvételi vagy próbaidő után sorsukra hagyják őket. Ilyenkor szinte csak a Vöröskeresztre számíthatnak.

Nyugat-Dunántúl

Az embertelen történet még a nyáron kezdődött, ám a sértett hajléktalan elszenvedett megaláztatásairól csak nemrégiben tett feljelentést a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon.

A cselekmények elkövetésével gyanúsítható ugyancsak hajléktalan P. Attilát a bíróság november 08-án előzetes letartóztatásba helyezte. A 21 éves férfi terhére a zsaroláson túl súlyos testi sértés, személyi szabadság megsértése, rablás és nemi erkölcs elleni bűntett is róható.

57 éves hajléktalan társát, aki kivonta magát az eljárás alól egy nappal később, november 9-én fogták el a mosonmagyaróvári rendőrök. Kihallgatása jelenleg folyik.

A gyanúsítottak több esetben, pusztán szórakozásból ütlegelték, kínozták, bántalmazták a sértettet. Az emberi méltóságától megfosztott férfit a sorozatos testi és lelki fenyítések védekezésre, akaratnyilvánításra képtelenné tették. Az egyébként is gyengébb fizikummal rendelkező sértett kezeit az egyik alkalmi szálláshelyen megkötözték, fához rögzítették, négykézlábra kényszerítve botokkal ütlegelték. A veréseken túlmenően koldulásra bírták a teljesen védtelen férfit, majd az így szerzett összeget erőszakkal vették el tőle.

P. Attila tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, azt azonban elismerte, hogy gyakorta koldult együtt a sértettel, s olykor-olykor, bosszantó viselkedése miatt bizony megverte őt.

A büntetett előéletű férfi ellen, aki bűncselekményekből és szabálysértésekből tartotta fenn magát, a nyomozást a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság folytatja.


Nyugat-Dunántúl

A kemény, dermesztő hideget ugyan csak későbbre prognosztizálták, de Zalaegerszegen már zsúfolásig megtelt a hajléktalanszálló; telt házzal működik az "emelt szintű fapados" éjjeli menedékhely, a népkonyhán naponta 110 adag meleg ételt osztanak szét. A megyét életmentő felszereléssel, gyógyszerekkel, tartós élelmiszerrel megpakolt krízisautó járja, és a nap 24 órájában hívható a nyugat-dunántúli régiót ellátó diszpécser szolgálat is a 92/323-000-as telefonszámon.

Novembertől 15 hellyel bővült a menedékhely, de szükség esetén a nappali melegedőben is lesz szálláslehetőség.

- A tendenciák azt mutatják, hogy a plusz férőhelyeket egész évben állandósítani kellene - mondja Kardos Ádám, a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjának szakmai vezetője.

- Nehezebbé vált a megélhetés, kevesebb a munkalehetőség, egyre többen veszítik el munkájukat, megélhetésüket, otthonaikat - sorolja az okokat. - Az utcán, az ügyfélszolgálaton egyre nagyobb számban jelennek meg a keleti országrészből érkező emberek is, akik a munkalehetőség reményében érkeznek Zalaegerszegre. A szervezők fizetik az ide utat, de ha nem sikerül a teszt, vagy lejár a feldolgozóüzemben a próbaidejük, sorsukra hagyják őket, és a visszaútra már nincs pénz.

Beszél arról is, hogy akik korábban parkokban, erdőben töltötték az éjszakákat, és csak a téli időszakban húzódtak meg a menedékhelyen, most már inkább a biztos fedelet választják.


A sors ide is tett, oda is tett


A 30 férőhelyes éjjeli menedékhely szobáiban öt-hat emeletes vaságy fér el, a "helyfoglalást" kisebb-nagyobb csomagok jelzik. A ruhaakasztókon vegyesen lógnak a viseletes darabok, újszerűnek tűnő kabátok, vasalt ingek. Az itt élők nagy része elvált, családi kapcsolataikat, munkahelyüket már réges-régen elveszítették.

- A sors ide is tett, oda is tett - tömöríti egyetlen mondatba élettörténetét egy 40 év körüli férfi, aki Siófokról került Zalaegerszegre. Szülei meghaltak, házassága tönkrement, három gyermekét a felesége neveli.

- A menedékhelyet korábban csak férfiak lakták, de most már szükség van női férőhelyekre is, az itt élők 20-30 százaléka nő - jegyzi meg Kardos Ádám, hozzáfűzve hogy ennél ugyan kisebb arányban, de már az utcákon is egyre gyakrabban találkoznak hajléktalan nőkkel. Többnyire élettársukkal együtt kerülnek ellehetetlenült élethelyzetbe, vagy összeállnak olyan emberekkel, akik az utcán élnek, és szinte bárhová követik párjukat.

A gondozási központban egy nőről tudnak, aki Zalaegerszegen "magányosasan utcázik" - az egyedülálló nők inkább beköltöznek a biztonságot nyújtó hajléktalan szállóra. Egy középkorú nő kisebb-nagyobb megszakításokkal 2004-óta él a menedékhelyen. A város környéki faluból származik, korábban takarítónőként dolgozott, de betegsége miatt nem tud munkát vállalni. Egy másik asszonynak rossz, leromlott állapotban lévő házából kellett élettársával és gyermekével albérletbe költözni. Amikor elveszítették a munkájukat és bizonytalanná vált a megélhetésük, a párkapcsolatuk is tönkrement. Tizenkét esztendős lányuk gyermekotthonba került, az asszony számára - ő legalábbis így gondolja - nem maradt más lehetőség, mint a menedékhely.


Többfunkciós közösségi hely


A beszélgetések során más-más élettörténetek, tragédiák bontakoznak ki, de - férfiakban, nőkben - egyvalami közös: mindannyian elvágyódnak innen, munkahelyet szeretnének, ami biztos jövedelmet nyújt, és saját otthont, ami lehet akár albérlet is.

A központ szakmai vezetője szerint azonban minderre nagyon kevés reális esély van, a biztos pont egyelőre a menedékhely, de az is egyre zsúfoltabbá válik. Novembertől április végéig időszakos engedéllyel 15 férőhellyel bővítik a menedékhelyet, de ha ez sem elegendő, a nappali melegedőben is elhelyeznek pótágyakat, mert senkit sem akarnak "utcára" küldeni.

A nappali melegedő többfunkciós közösségi helyként szolgál; étkezési, fürdési, mosási lehetőséget biztosít a lakóknak, lehet internetet használni, de működik itt filmklub és könyvtár is. - A legfőbb funkciója mégis az, hogy meleg, biztonságos környezetet nyújt, és nem kell a hideg utcán tartózkodni - mondja a szakmai vezető.

Gyógyszerrel, tartós élelmiszerrel - az ennivaló soha nem elég, tavaly télen másfél millió forintot meghaladó összegben osztottak szét élelmiszert - megpakolt krízisautóval indulunk a város felé. Már jócskán eltávolodunk a hajléktalan szállótól, mikor a vezető megjegyzi:

- A társadalom jelentős része sokszor jobban nyomorog, mint az ellátottak. Vannak, akik embertelen lakhatási körülmények között élnek, nem tudnak fűteni, nincs közmű - mert már kikapcsolták, vagy sohasem volt -, az épületnek nincs ablaka, vagy ha van, huzatosabb, mintha nem lenne. A szálláson biztosított az infrastruktúra, a fűtés, a fürdés, a napi egyszeri meleg étel, mindezek ellenére jó néhányan még mindig elutasítják ezt a lehetőséget.


Bokrok mélyén


Rövid hallgatás után Kardos Ádám beszél azokról a megdöbbentő élethelyzetekről is, amelyekkel a szociális munkások nap mint nap találkoznak, amikor krízisautóval indulnak a saját házában majdnem megfagyó idős férfiért, de meleg helyre kell juttatni az alkoholfüggőt is, aki agresszívan italt követel, és szinte azonnal konfliktusba kerül a többi lakóval. Krízisautózás közben találtak rá a fenyves őrzésével megbízott didergő férfira is, aki - miközben majdnem kihűlt - napokon keresztül várta, hogy munkaadója megérkezzem érte.

Útközben megállunk néhány "búvóhelynél", a bokrok mélyén, bontásra ítélt házak tövében kopott matracok, takarók, foszlott párnák.

- Az utcásoknál kialakult egy 20-25 fős "kemény mag", olyanokból, akik a legzordabb téli időszakban is az utcán élnek - magyarázza Kardos Ádám. - Főleg a város belterületein, közterein bukkannak fel, napjaikat többnyire a kukák környékén vagy a Zala parton töltik. Az egyik legnagyobb problémát a társas kapcsolatok hiánya jelenti számukra. Tragikus, hogy nem tudnak kihez fordulni, mert már nincs barát, szülő, rokon. Az egyéni esetkezelést nem fogadják el, de a gondozási központ az életvitelükhöz mindig tud annyi pluszt adni, hogy átéljék a telet. Persze a nyári időszakban is megvannak a problémák: nincs ennivaló, nincs tisztálkodási lehetőség, de a téli időszak kifejezett prioritása a túlélés.


- Milyen indokot találnak, miért nem mennek be a hajléktalan szállóra?

- Nehezen tudnak beilleszkedni, pedig csak a normális együttélés szabályait kellene csak betartani. Néha a menedékhelyen is előfordul, hogy elcsattan egy-két pofon, de nem ez a jellemző. Az utcán nagyobb eséllyel fordul elő, hogy áldozattá vállnak.


Marad a csillagos ég


A templom előtti téren, a vasútállomás környékén a hajléktalanok "régi ismerősként" köszöntik Kardos Ádámot. Gazsi egy felszámolt telepről került az utcára, Józsi édesapja halála után, 2000-ben vált hajléktalanná.

- Jó felfogású voltam, semmit nem fizettem, még jobban rászálltam az italozásra. A tartozás meg egyre több lett, míg végül kiraktak a lakásból - idézi fel fanyarkás mosollyal.

- Most éjszakánként egy lerobbant lakásban húzzák meg magukat, de mi lesz, ha onnét is el kell menniük?

- Én télen sem akarok senki nyakán lenni! Munka? Ugyan, kinek kellek én már?! - teszi fel saját magának a kérdést a 45 éves férfi, aki 11 évvel ezelőtt dolgozott utoljára.

- Marad a csillagos ég - feleli nagy sokára a többször feltett kérdésre Józsi. - A szállóra nem megyek, mert ott éhenkórászok vannak, nem lehet letenni egy darab ennivalót sem. Itt meg ismernek, idehozzák az ételt. A napok lassan csak eltelnek. Ha az ember nem gondol bele a sorsába, akkor boldogan, de ha meg belegondol…

Úgy tűnik, hogy a megkezdett mondat befejezetlen marad. Aztán hosszú hallgatás után, halkan, akadozva mégiscsak hozzáteszi: - Akkor az nagyon rossz...


Nyugat-Dunántúl

Megnyitotta kapuit a téli krízismenhely Győrben. Itt 60, míg a likócsi hajléktalanszállón mintegy 300 embert tudnak befogadni, de így is körülbelül 150-en az utcán töltik a telet.

Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője a Kék Dunának elmondta, a fedél nélküliek száma az elmúlt egy évben alig változott Győrben, több mint 500 hajléktalanról tudnak.

A teajárat valószínűleg idén is elindul, takarókat, gyógyszereket, ételt és meleg teát is osztanak majd az utcán élőknek.

Nyugat-Dunántúl

Hatvan hajléktalan befogadására alkalmas téli krízismenhely nyílik meg Győrött kedden.

Az április végéig tartó krízisellátásra Győrött 14 millió forint áll rendelkezésre - mondta Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője az MTI-nek. Ebből az összegből nehezen tudják kigazdálkodni a menhely működtetését, az ott dolgozók bérét és közterheit, pedig a normatívát a város kiegészíti - ismertette a szakember.

Az egész éven át működő hajléktalanszállón, a krízislakásokban és a téli menhelyen összesen 330 hajléktalan kap menedéket Győrött, de még így is 130-150 otthontalan fedél nélkül lesz kénytelen átvészelni a telet egy nemrégiben végzett felmérés szerint. Az utcán élők a hidegben lépcsőházakban, elhagyatott épületekben húzzák meg magukat. Őket forró teával, étellel támogatják - ebben a munkában számítanak az egyházi szervezetek közreműködésére is.

Nyugat-Dunántúl

A csepeli gyilkosságok felfedezése után állami bekeményítés várható a hajléktalanság okozta gondok megoldásában. A szociális területen dolgozó szakemberek viszont állítják, a nyomort és a vele járó gondokat a rendőri fellépés szigorítása nem szüntetné meg.

A hajléktalanok utcákról történő kiszorítására elsősorban önkormányzati szinten történtek lépések, más városokhoz hasonlóan Nagykanizsa és Zalaegerszeg vezetése is intézkedett. 

A megyeszékhely közterületein például tilos alkoholt fogyasztani - ezzel kívánta az önkormányzat az italozó hajléktalanok és a koldusok okozta lakossági felháborodást orvosolni, Kanizsán viszont a kéregetést tiltották meg a belvárosban. Ezek a tiltások azonban legfeljebb a szem elől tüntették el a problémákat, a hajléktalanok száma eggyelsem csökkent. 

A társadalom tűrésszintje viszont egyre alacsonyabb, s ez tovább romlik, amikor hajléktalanok által elkövetett bűncselekményről szerez tudomást a közvélemény. Ez megfigyelhető a közelmúltbeli csepeli gyilkosságok kapcsán, de észrevehető volt már 2002-ben Nagykanizsán is. A városban akkor a Sugár utca 3. szám alatti épületben egy hajléktalan brutálisan agyonvert egy nőt - ezért két évvel később súlyos börtönbüntetésre ítélte őt a bíróság, ám az eset máig megmaradt az emberek emlékezetében.

- Murakeresztúron éltem, amikor meglátogatott egy hajléktalan unokaöcsém. Pénzt kért tőlem, ám nem tudtam adni. Ezen feldühödött, és egy fejszével borzasztóan összevert - idézte fel Balogh András, aki a támadást követően munkaképtelenné vált, pénz nélkül maradt, s mára maga is hajléktalan. Vele és társaival a kanizsai hajléktalanszállón beszélgettünk.




- Ha nincs valamim, én inkább kérek, de soha nem tennék törvénybe ütközőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak hajléktalanok, akik direkt bűnöző életmódot folytatnak.- Arra akartak rávenni, hogy aláírjam egy gépkocsi adásvételi szerződését - mesélte Ferenczi Tibor. - Némi pénzt kínáltak érte, s majdnem belementem, de eszembe jutott, hogy jó pár hajléktalan került már ilyesmi miatt komoly bajba, így nemet mondtam.

Bár Zalában nincsenek akkora hajléktalantelepek, mint Csepelen, ám találni hasonlókat. 

Burka Máriával és társaival például Kiskanizsa közelében, egy tisztáson kialakított tanyájuknál beszéltünk. Az összetákolt épületeket igyekeztek komfortossá tenni - a berendezést saját bevallásuk szerint kidobott holmikból állították össze.

- Az itt élők közül senki nem követett el soha semmilyen bűncselekményt, be sem fogadnánk olyan embereket - állította Burka Mária. - Félnie sem kell azoknak, akik idejönnek, hiszen nem bántunk mi senkit. A csepeli ügyről mi is hallottunk, s biztosak vagyunk benne, hogy a hajléktalanokra akarják ráhúzni a vizes lepedőt. Ez a legegyszerűbb megoldás a hatalom számára.

Kiskanizsa közelében, egy tisztáson bukkantunk egy hajléktalantanyára, ahol Burka Mária  és társai rendezték be otthonaikat – Fotó: Kalamár Sándor

Kiskanizsa közelében, egy tisztáson bukkantunk egy hajléktalantanyára, ahol Burka Mária és társai rendezték be otthonaikat – Fotó: Kalamár Sándor

A hajléktalanok magukat áldozatnak tartják, s úgy vélik, a csepeli ügynél is elhamarkodta a társadalom az ítéletét, nem várta meg, hogy a részletekre fény derüljön. Szerintük az a valószínű, hogy a gyilkosságokkal vádolt hajléktalanok valakinek - akár a macedón férfi - parancsára követték el a tetteiket, maguktól nem ártottak volna senkinek.

- A hajléktalanok egy része nem biztos, hogy a törvénnyel egyező módon igyekszik a megélhetését biztosítani - fogalmazott Németh András, a zalaegerszegi hajléktalanszálló vezetője, aki szerint a hajléktalanok problémáját rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani, egy ilyen lépés feltétlenül zsákutcába vezet. - Ezek száma azonban nem kiugró, szerintem arányaiban kevesebb, mint ahányan a társadalom hajlékos részéből bűnözésre adják a fejüket. A kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt 15 évben hány általunk ellátott hajléktalant ítéltek el valamilyen bűncselekmény miatt. Az inkább jellemző, hogy a büntetés végrehajtási intézményekből szabadulók közül hozzánk kerülnek.

A volt Thúry-laktanya legénységi épületében egy elhagyott hajléktalantanya látható - Fotó: Kalamár Sándor

A volt Thúry-laktanya legénységi épületében egy elhagyott hajléktalantanya látható - Fotó: Kalamár Sándor



- Noha tapasztalataink szerint Zalában nem jelentős a hajléktalanokkal kapcsolatos jogsértések száma, inkább egymás sérelmére elkövetett bűncselekményekről lehet kis számban beszámolni. Előfordul pár lopás és kifosztás, melyek általában megélhetési problémákra vezethetők vissza - hallottuk Salamon Róbert alezredestől, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. - Szabálysértési értékre általában egyes áruházakból élelmiszerek lopásáról kapunk bejelentéseket, erőszakos bűncselekmények elvétve fordulnak elő. Jellemző egyébként, hogy a jogsértéseket általában alkoholos befolyásoltság alatt követik el.

Hajléktalanok

Grafika:Urbanics Pál



A rendőrségi szóvivő ugyanakkor elmondta: inkább előfordul, hogy mások provokálják a hajléktalanokat - gúnyolják, idegesítik, elvétve még kisebb testi sértések is történnek. Salamon Róbert a megoldási lehetőségekről szólva megjegyezte, hogy az illetékesek munkáját erősen nehezíti a nagyfokú látencia, hiszen a tapasztalatok szerint a hajléktalanok általában mindenkivel szemben bizalmatlanok. Még az őket ért jogsértésekről sem tesznek bejelentést. Az alezredes elmondta: a rendőrség a hajléktalan személyeket fenyegető fagyhalál, valamint a sérelmükre és az általuk elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek egyik elemeként minden év októberében feltérképezik a hajléktalanok szálláshelyeit . Gondoskodnak a sérült, illetve krízishelyzetben lévő hajléktalan mentővel történő elszállíttatásáról is. 

- Eddig bárhol próbálták rendészeti eszközökkel megoldani a hajléktalanság problémáját, az nem járt sikerrel - szögezte le Horváthné Bagó Mónika, a Nagykanizsa és környéke Foglalkoztatás, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője. - Nyugodtan ki merem jelenteni: a rendőrség nem tudja megoldani ezt a problémát, de a fellépése prevenciónak jó lehet.

A pályázatok mutatják

A zalai és a budapesti helyzet lényegesen különbözik. Az állam azonban az egész országra egyformán érvényes lépéseket tesz - mutatott rá Barbalics László, a nagykanizsai hajléktalanszálló vezetője. - A különböző intézkedésekből és a pályázatokból már látszik, hogy az utcai hajléktalanságot igyekszik megszüntetni a kormány - jelezte a Vöröskereszt szakembere. – Eddig például az utcai szolgálatot normatív módon támogatta az állam, ám most pályázatot írtak ki. Annak egyik követelménye, hogy a szolgáltatással ellátott hajléktalanok legalább 10 százalékát ki kell venni az utcai tartózkodásból. Egy másik TÁMOP-os pályázat kiírása most készül, az is kifejezetten az utcai hajléktalanok lakhatásának kérdésével foglalkozik.

Barbalics László

Barbalics László - Fotó: Kalamár Sándor

Barbalics László hozzátette: a politikusok részéről általánosságok hangzottak el a hajléktalanság megszüntetésére irányuló követelményekről. A részleteket azonban szerinte az illetékes minisztériumokban kiváló szakmai stáb dolgozza ki, s ez szerinte biztosíthatja az egyelőre csak a beavatottak által ismerhető program eredményességét.

Nagykanizsán nem jellemző, hogy a hajléktalanok bűncselekményeket hajtanának végre – tette hozzá a szakember. Az általa vezetett szállón évente 100–120 alkalommal jelennek meg a rendőrök, de az esetek többségében nem elkövetőként keresik a hajléktalanokat, hanem valamilyen más okból intézkednek.

Szerintem (jegyzet)
Sajtóhírek szerint félelmetes hely a csepeli hajléktalan telep, ahová belépéskor nem árt néhány tucat rendőrt kérni magunk mögé. Még soha nem jártam arrafelé, de egy kicsit túlzásnak tartom ezt a véleményt. Magam is körülnéztem jó pár hajléktalan telepen, s a legnagyobb veszély, ami leselkedett rám, az a hányinger volt, ha a közeli bokrokból éppen felém sodorta az emberi ürülék szagát a szél. A hajléktalanok azonban ritkán léptek fel ellenségesen az idegenekkel szemben – annál több példát lehetne mondani arra, hogy őket hányszor bántalmazták, akár puszta brahiból. Persze zavaró, ha az áruházból kilépve valaki negyedórán keresztül nyaggat bennünket egy százforintosért – ám nézzük az ő szempontjukat is: nekik már nincs mit elveszíteniük, számukra tényleg a lét a tét. Ez a kényszer pedig belevihet embereket akár törvénysértésbe is – de nem csak a hajléktalanokat. Érdemes lenne körülnézni, hány köztudomásúlag bûnöző életmódot folytató család él luxuskörülmények között. Elgondolkodtató az is, hogy egy közvélemény- kutatás adatai alapján az emberek a fekete BMW nyomán asszociálnak leginkább bûnöző tulajdonosra – azzal pedig szerintem nem a hajléktalanok járnak.


Nyugat-Dunántúl

Hónapok óta , rendszeresen veri egy banda a hajléktalanokat Zalaegerszegen, a rendőrség mégsem nyomoz. Az ügyet a helyi Vöröskereszt is ismeri, de sem ők, sem a bántalmazottak nem tettek eddig feljelentést. A hajléktalanok félnek, a szociális gondozók pedig azt mondják, csak akkor léphetnének, ha a hajléktalanszállón vernék a fedél nélkülieket.

Száll a por a régi éjjeliszekrényről, és repülnek a tollak a paplanból. Egy romos épületben él az a hajléktalanférfi két unokatestvérével, akit megvertek. Márciusig nyugalmuk volt, aztán kezdődött. Nemrég megverték, és már nem először.

„Benyitottak, csak vertek minket, se szó, se beszéd. Folyt a vér orrunkból, szánkból, de nem mertünk segítséget kérni”- mondta a férfi.

A férfi azt mondta, rendszeresen verik őket, ráadásul szerinte ugyanaz a banda. Néha a városban is összefutnak, ahol fenyegetik őket.
A hajléktalan férfi azt mesélte, a legutóbbi verés után unokatestvére alig lát az egyik szemével. A támadók maguk hívták ki a mentőt, ők mégsem tettek feljelentést.

„Bevittek minket a mentők, pofátlanul még ők hívták ki a mentőket. A mentők akartak feljelentést tenni, mi meg leléptünk, féltünk a rendőrségtől”- emlékszik vissza.

A helyi vöröskeresztnél is ismerik az ügyet.

„Kisebb csoportok néha a lakhelyükön, utcán is megtámadták őket, súlyosabb sérülés eddig nem következett be”- mondta Kardos Ádám a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél dolgozó szociális munkás.

A Vöröskeresztnél azt mondták feljelentést ők sem tehetnek, csak akkor, ha a hajléktalanszállón lakókat bántalmazzák. A rendőrségen is azt mondták: eddig egyetlen feljelentést sem kaptak, így nyomozni sem tudnak.

Nyugat-Dunántúl

A likócsi hajléktalanszálló lakói nem tudják elképzelni, hogy a Csepelen történt rémségek megtörténjenek Győrben.


Így van ezzel a Segítőház vezetője is, mint azt lapunknak elmondta, minden fedélnélküliről pontos adataik vannak, s a kapcsolatuk személyes. A megyeszékhelyen közel félezer hajléktalan van.

A Csepel-szigeten történt gyilkosságok és az ott élő hajléktalankolónia környezetében elásott holttestek előkerülése kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy vizsgálja át a hajléktalanok által lakott területeket. A győri, Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője, Sütő Csaba megkeresésünkre elöljáróban elmondta, nekik pontos képük van arról, amit most a Belügyminisztérium kampányszerűen elkezdett keresni.

– Amikor egy hajléktalannal elkezdünk foglalkozni, pontos adatokat veszünk fel róla, s megtudjuk az előéletét, amelyet a szakma szabályait betartva nem szolgáltatunk ki, s nem használjuk fel az ellátás során. Ugyanakkor pontos képünk van arról, hogy az ellátottak hány százalékának van bűnözői előélete, ki az, aki fokozottabban vagy kevésbé érintett. Ugyanakkor a hajléktalanokat szociálisan látjuk el, nem rendészeti szempontból. Azzal a módszerrel, ahogyan dolgozunk, a hajléktalanok úgymond kordában tarthatók – mondta Sütő Csaba.

Kovács Lajos attól tart, az emberek ezután minden hajléktalant egy kalap alá vesznek majd. Fotó: H. Baranyai Edina
Kovács Lajos attól tart, az emberek ezután minden hajléktalant egy kalap alá vesznek majd. Fotó: H. Baranyai Edina

– Pontos adataink vannak arról, hogy kik a hajléktalanok, akik a területen tartózkodnak. Tudjuk azt, hogy ki tartózkodik az utcán, s hol élnek párok, illetve ki él egyedül, s hol húzódnak meg kolóniákban. Másképpen nem lehetne vállalni ilyen sok ember gondozását. Véleményem szerint Győrben nem fordulhat elő a csepelihez hasonló szörnyű eset – mondta végül Sütő Csaba.

Győrben télen 330, jelenleg 270 ellátott van a szolgálat létesítményeiben. A közterületen, intézményen kívül 200 ember él. Ez a szám idén annak ellenére 20-szal több, hogy többen elhagyták a várost vagy meghaltak.
A likócsi Segítőház lakója Kovács Lajos, ő sem hiszi, hogy Győrben ilyen történhet. Mint mondta, sok a hajléktalan a megyeszékhelyen és ezután az emberek minden fedélnélkülit "egy kalap alá vesznek" majd.

A rémségek napvilágra kerülésének első napján versben fogalmazta meg gondolatait a szálló másik lakója, Jókuti Pál.

– Szörnyűség, ami történt, s hogy idáig jutott a hajléktalantársadalom. Ők egy külön közösséget alkottak, törvényen kívül helyezték magukat.

Furcsán hangozhat s az unióban embertelenül is, amit mondok, de én az összes hajléktalant, akik erdőkben, bokrokban laknak, bevinném – ha kell, erőszakkal – olyan helyre, ahol szem előtt, emberközelben vannak.

A győri hajléktalanok mintegy 90 százalékát ismerem, s nem tudom elképzelni róluk, hogy ilyet tegyenek – mondta Jókuti Pál.

Nyugat-Dunántúl


A hajléktalanok ellenőrzésére utasította a belügyminiszter Pintér Sándort Orbán Viktor miniszterelnök - közölte a HírTV. Győrben információink szerint a volt Vadász-laktanyában és a Püspökerdőben él több hajléktalan együtt.
 
Győrben is ellenőrizhetnék a csoportokban élő hajléktalanokat

A héten egyeztet az országos rendőrfőkapitánnyal Pintér Sándor belügyminiszter a hajléktalantelepek ellenőrzéséről - közölte Hír Televízió. A csatorna híradója szerint erre Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást. A kérés oka feltehetőleg az, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint a Csepelen elásott emberek és az elkövetők is hajléktalanok lehettek. A gyilkosságsorozat ügyében hat embert tartóztatott le a rendőrség, a nyomozóhatóság szerint a macedón férfi a csepeli erdőben élő hajléktalan bűnbanda segítségével végzett áldozataival. A gyanú szerint négy embert ölt meg, eggyel pedig megpróbált végezni. A férfit hátrakötözött kézzel, a nyakáig ásták a földbe, de sikerült kiszabadulnia, a rendőrséget is ő értesítette - emlékeztetett a HírTV.
 
A hajléktalantelepek feltérképezése a vidéki nagyvárosokban is aktuális. Győrben a volt Vadász-laktanya és a Püspökerdő területén él együtt több hajléktalan, kérdés, hogy a vizsgálat elér-e hozzájuk is. A hajléktalanok által elkövetett kisebb bűncselekmények Győrben sem ismeretlenek, zaklatásnak pedig nap mint nap ki vannak téve azok, akik a hajléktalanok egrecíroztatását kénytelenek elviselni akár a belvárosban is.

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Videók

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com