Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

A "Mit tehetek érted?" nevű ifjúsági csoport Nikolics Zsanna vezetésével két hónappal ezelőtt vette fel a kapcsolatot a nagykanizsai hajléktalan szálló négy lakójával. A fiatalok akkor vállalták, hogy rendszeresen találkoznak a szerencsétlen sorsú embertársaikkal, és tőlük telhetően igyekeznek segíteni nekik - ha mással nem, legalább jó szóval, odafigyeléssel.

- Azóta rendszeresen találkozunk is, bár tény, hogy van, akivel többször, és van akivel kevesebbszer - árulta el szombaton a Csónakázó-tavi pikniken Nikolics Zsanna. - Úgy érzem, sikerült ténylegesen segítenünk. Egyikőjükkel például angol nyelvleckéket veszünk át, így segítjük az idegen nyelv elsajátítását, hiszen külföldre készül. Másikuk pedig most kezdi a németet.

A fiatalok örömmel újságolták: szerintük a négy, velük kapcsolatba került szerencsétlen sorsú ember egyre inkább a bizalmába fogadja őket. Ezt a pikniken jelen lévő két hajléktalan is megerősítette.

- Tényleg lassan kezd barátság kialakulni közöttünk - hangsúlyozta Zsolt. - Azért még sok mindent kell átbeszélnünk, ahhoz rövid volt az idő, hogy az élettörténetünket megismerhessék.

A fiatalok és a két hajléktalan nem csak evéssel-ivással töltötte az időt szombaton a Csónakázó-tó szigetén. Nikolics Zsanna javaslatára különböző ügyességi, logikai játékokat is megoldottak - természetesen közösen, hiszen a piknik célja a kapcsolatuk még szorosabbra fűzése, egymás jobb megismerése volt.

Nyugat-Dunántúl

Szakértők beszélgettek a hajléktalanok ügyéről a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. nappali központjában csütörtökön. A kétórás fórum célja az együttműködés kialakítása volt.

A hajléktalanok szociális és egészségügyi helyzetének, problémáinak megvitatására ültek össze a szakintézmények képviselői. A fórumon többek közt képviseltette magát az Országos Mentőszolgálat, a Szombathelyi Rendőrkapitányság, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., a Vas megyei idősek, pszichiátriai betegek és szakosított otthonainak vezetői, Kerekes Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, Szakály Gábor, a szociális és családügyi bizottság elnöke, valamint Bujtás Edit, a Savaria Rehab-Team Nonprofit Zrt. ügyvezető igazgatója és az üzem dolgozói, munkatársai.

A fórum célja az volt, hogy a mindannyiukat egyaránt érintő hajléktalanhelyzetre megoldást találjanak. Hosszas problémaismertetések után a megjelent szakmai képviselők megállapították, gondjaikat csakis egységesen lehet kezelni. Megállapították továbbá azt is, hogy a tulajdonképpeni problémát az a 20-30 hajléktalan okozza mindnyájuknak, akik nem hajlandóak részt venni semmilyen programban sem, képtelenek arra, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba.


Ebéd a hajléktalanszállón. A szociális szféra dolgozói ott próbálnak segíteni, ahol tudnak. Persze, ha elfogadják a fedél nélküliek Fotó: Kiss Teodóra


- Megpróbálnánk segíteni, ha hagynák - mondja Bujtás Edit. Lehetőség bőven lenne. Szombathely ugyanis országos és európai szinten is kiemelkedően jó szociális szakellátást nyújt a hajléktalanoknak. A legfőbb gondot a szenvedélybetegségük, vagyis az alkoholfogyasztás okozza.

- Amint bejelentést kapunk, hogy hajléktalan fekszik az úton, vagy megsérült, ki kell vonulnunk - mondja dr. Lórántfi Mária, az Országos Mentőszolgálat regionális orvos-igazgatója. Mivel mentőegység megy ki, ezért mindenképpen be kell szállítani, ha sérült, ha nem - teszi hozzá.

 

A hajléktalanok sok esetben azonban éppen ezt használják ki - bent mégiscsak jobb idő van, mint az utcán. A hajléktalanszállók korlátozott számban tudják fogadni a fedél nélkülieket, annak ellenére, hogy kötelességük mindenkit beengedni - újabban már az sem kizáró ok, ha valaki ittasan jön, pont az előbb említettek miatt.

Központi gondot jelent, hogy a szervezetek szolgáltatók, ezért nem tarthatják benn akaratukon kívül őket, pedig megpróbálnának segíteni - ha hagynák.

SZÜKSÉGES AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÜK

A szakintézmények képviselői arra jutottak, meg- vannak a megfelelő intézmények, de hiányzik egy olyan átfogó háttérintézmény a hajléktalanok elhelyezésére és kezelésére, amely komplex módon képes ellátni őket akár tartósan betegek, pszichiátriai kezelésre szorulnak, idősek, vagy éppen csak klasszikus hajléktalanok. Óriási segítséget jelentene az intézményeknek, hiszen tehermentesítenék őket, és megszűnne az örökös körforgás, ami jellemzi a mostani állapotokat.

Nyugat-Dunántúl

Véget ért a hajléktalanok téli ellátása, a soproni szociális intézet 60 embert egész évben el tud látni, míg a fenn maradó 50-nek az utcán kell éjszakáznia.

Április 15-ével véget ért a hajléktalanok téli ellátása, és megszűntek az időszakos férőhelyek, rendkívüli esemény nem történt. Az idei télen 110 embert látott el a soproni Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központ. Haász Sándor az intézmény igazgatója elmondta, hogy 60 embert a szociális intézet egész évben el tud látni, míg a fenn maradó 50-nek az utcán kell éjszakáznia. ˝A nyári időszak szakmai szempontból egyfajta előrelépés számunkra, több időnk marad a konkrét szakmai munkára. Ilyenkor azon tudunk dolgozni, ami küldetésünk lényege, hogy vissza tudjuk integrálni a hajléktalanokat a társadalomba˝ - mondta Haász Sándor a Corvinus Rádiónak.

Nyugat-Dunántúl

Nagykanizsai iskolás fiatalok egy csoportja kereste fel szombaton a dél-zalai városban a Vöröskereszt által működtetett hajléktalanszállót. A diákcsoport célja: némi fényt és reményt vinni a szerencsétlen sorsú emberek életébe.

 

Mit tehetnék érted? Ezt a mottót választották maguknak azok a kanizsai fiatalok, akik szombaton meglátogatták a hírhedt Citromszigeten működő hajléktalanszállót, ahol Barbalics László, az intézmény vezetője közvetítésével 4 lakóval találkozhattak: Zsolttal, Zoltánnal, Arnolddal és Virgillel.

- Segíteni szeretnénk, fel kívánjuk ajánlani, hogy velünk megbeszélhetik a problémáikat, elmesélhetik sorsukat, és így talán hozzájárulunk ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzák a problémáikat, mi több: esetleg segíteni tudunk azok megoldásában - magyarázta a fiatal csoport vezetője, a szociális téren továbbtanulni kívánó Nikolics Zsanna.

Mint később kiderült, a társaság zömét az általa irányított tánccsoport tagjai alkotják, kiegészülve néhány barátjukkal. S ha már művészet, verssel és énekkel is kedveskedtek a nekik bemutatkozó négy hajléktalan férfinek. Az ismerkedő találkozó mintegy másfél órán át tartott, s egyelőre a felületes bemutatkozáson túl nem merészkedtek a felek.

A kanizsai fiatalok önzetlenül vállalták: segíteni kívánnak a hajléktalanokon Fotó: Gergely Szilárd

- Ki kell alakulnia a bizalomnak - értékelt Horváth Virgil, aki magáról szólva örömmel jelezte: munkát már talált.  Sokat jelenthet nekünk az, ha valakinek kiönthetjük a szívünket, de ehhez alaposabban meg kell ismernünk egymást.

A fiatalok - köztük volt, aki mindössze 12 esztendős, s egyikükről kiderült: maga is állami gondozott volt egykor, ám mára teljesen rendeződött a sorsa - láthatóan elgondolkodtak a hallottakon. Barbalics László kérésére mindannyian értékelték a találkozót, s bizony többük úgy fogalmazott: rosszabbra számítottam.

Mindenesetre egyhangúlag kijelentették: három hónapon keresztül gyakran felkeresik majd a négy hajléktalant, és ténylegesen segíteni kívánnak nekik a problémáik feldolgozásában.

Nyugat-Dunántúl

Öt hónap után leállt a teajárat Kaposváron; a novembertől indított krízisellátás keretében több mint egymillió forint értékben 110 alkalommal biztosítottak ellátást a közterületeken élőknek – közölte Gulyás János, a Nyitott Kapu Hajléktalan Gondozási Központ vezetője.

A város több pontján megálló teajárattal forró teát, kenyeret és konzerveket vittek a hajléktalanoknak, azoknak pedig, akik nem tudtak naponta megjelenni a meghirdetett megállókban, heti rendszerességgel biztosítottak élelmiszercsomagot – tájékoztatott a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének keretében működő intézmény vezetője.

Elmondta: a teajárat nyújtotta ellátást naponta átlagosan 32-en vették igénybe – tízzel többen, mint tavaly télen –, a heti élelemcsomagért pedig 23 alkalommal 38-an mentek be a központba. Ezek mellett folyamatosan biztosítottak meleg takarókat, hálózsákokat, téli ruházatot a rászorulóknak, szükség esetén szálláslehetőséget biztosítottak a számukra – tette hozzá az intézményvezető. A hajléktalanok ellátásához a pályázati támogatás mellett több helyi élelmiszer-ipari cég adományokkal járult hozzá.

Nyugat-Dunántúl

Lakással, munkával, képzéssel segíti egy támogatott projekt a hajléktalanok integrációját. A Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány és a hajléktalanszolgálat harminc embert vont be a munkába Mosonmagyaróváron.

A nyugat-dunántúli régióban három hajléktalanellátó és két gyermekjóléti intézmény a regionális munkaügyi központtal kibővülve szerződött egy hajléktalanokat felkaroló program megvalósítására. A cél a fedél nélküliek foglalkoztatásának növelése, valamint a lakhatásuk támogatása.

– A Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány és a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény (KESZI) Hajléktalan Ellátása közösen pályázott és nyert 26 millió forintot – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kopf Katalin, a mosonmagyaróvári Családok Átmeneti Otthona (CSÁO) vezetője.

Molnár Veronika lakhatási referens szerint Mosonmagyaróváron tizenöt ember vagy család lakhatását tudják segíteni fél-egy évre a program keretében. Személyenként havonta harmincezer forint jut, de gyerekenként további ötezer forint adható. Jelenleg öt család részesül lakhatási támogatásban.

Mosonmagyaróváron gépitakarító-képzésre tizenöt embert vettek fel, hármat a hajléktalan- szállóból és tizenkettőt az átmeneti otthonból. Elméleti és gyakorlati oktatás keretében sajátították el a szakmát, majd február végén sikeresen vizsgáztak a résztvevők. Cseh Judit, a KESZI munkatársa megjegyezte: várják azon munkáltatók jelentkezését, akik szakképzett takarítót alkalmaznának.

Molnár Veronika, Cseh Judit, Kopf Katalin és Forgács Anikó hajléktalanokon segít a projekt keretében.


– A hajléktalanok számára nehéz az elhelyezkedés az alacsony iskolai végzettség, különböző szenvedélybetegségek miatt. A pályázatba bevont harminc emberből húsz csak általános iskolát végzett, kilencnek van szakmája és csupán egy rendelkezik szakközép-iskolai végzettséggel – szögezi le Forgács Anikó foglalkoztatási referens. A pályázat foglalkoztatást segítő része éppen ebből az élethelyzetből való kiemelésüket célozza. Az alapítvány nyolc ember foglalkoztatási támogatását vállalta egy évre. A munkabér-támogatás egyébként minimum négy hónapra adható, ha a napi munkaidő meghaladja a 6 órát. Támogatás nélkül eddig nyolcan helyezkedtek el a munkaerőpiacon. Bértámogatással négy embert alkalmaztak, további négyük szerződése is folyamatban van.

Nyugat-Dunántúl

Bővítették és korszerűsítették a mosonmagyaróvári hajléktalanszállót, így további tizenöt fedélnélkülit tudnak elhelyezni áprilistól. Egyre nagyobb az igény erre az ellátásra.

A Mosonmagyaróvári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Hajléktalan Szolgálata sikeres pályázatai által bővíthette és korszerűsíthette a mosonmagyaróvári hajléktalanszállót. A Barátság utcai épület egy közel száztíz négyzetméteres szárnnyal egészült ki a Hajléktalanok Közalapítványa 18,4 millió forintos támogatásával. Ehhez a mosonmagyaróvári önkormányzat közel négymillió forinttal járult hozzá.

– A szállót a huszonnegyedik órában bővítették, hiszen régóta teljes kihasználtsággal működünk. Jelenleg a 28 férőhelyes épületben harmincegyen laknak – magyarázza Szépe István, a hajléktalanszálló vezetője, aki szerint az ellátásra egyre nagyobb az igény. Ezt főként a nappali melegedőben érzik, melyben tavaly mintegy száz ember fordult meg – és decemberben százhúsz százalékos kihasználtsággal működött.
Hálószobák, mosókonyha, vizesblokk. Az új szárnyat a vezető reményei szerint áprilisban átadják a fedélnélkülieknek – így összességében 43 férőhelyessé bővül az intézmény. Az épületrészben akadálymentesített vizesblokkot, négy hálószobát alakítottak ki, de egy mosókonyha is helyet kapott. Utóbbiba ipari mosógépet is beszereztek. Az egyik legfontosabb lépés, hogy egy betegszobát is létrehoztak, amihez az ágyak már megérkeztek. A Hajléktalanok Közalapítványánál szereztek forrást az új rész bútorzatára.


– Nyolc-tíz ágy hiányzik még az épületből, felajánlásokat elfogadunk – hívta fel a figyelmet Szépe István. Egy másik pályázat keretében az épület nyílászárócseréjét és szigetelését oldották meg.

– További tizenöt hajléktalannak tudunk fedelet biztosítani a fejlesztésnek köszönhetően. Ez a beruházás azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi előrelépést is jelent. Feladataink ugyan nőttek, de az itt dolgozók száma nem bővült. A közösségi terek sem nőttek, úgyhogy ez további feladatok elé állít bennünket, akárcsak az, hogy a nappali melegedőt elkülönítsük a hajléktalanszállótól – sorolja a szállóvezető.

A téli krízisellátás jövője. Mint ismeretes, korábban az önkormányzat krízisszállót nyitott az egykori határőrlaktanya gazdasági épületében a hideg időjárás idejére.

– Az ott lakók nem tartották be a szabályokat, a jövő megoldandó kérdése a laktanyában élők további ellátása – szögezte le Szépe István, aki úgy tudja, jelenleg mintegy tízen húzzák meg ott magukat. A kérdésre, miszerint lát-e esélyt arra, hogy a laktanyában élők helyet kapjanak a kibővített szállón, hozzáfűzte: a bekerülés feltételei továbbra sem változnak, a házirendet be kell tartaniuk a náluk lakóknak. A szállón kívül élő fedélnélküliek március végéig vehetik igénybe az önkormányzat által támogatott melegétkeztetést. Ezt az ellátást naponta tizenöten igényelték.



Hajléktalanokról – számokban. A jelenleg a szállóban lakó harmincegy hajléktalanból hat nő, minden korosztály képviselteti magát. Köztük olyan is akad, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik. 10–15 százalékuk tudja újrakezdeni az életét. Mosonmagyaróvár utcáin mintegy 25 hajléktalan lehet.

 


Nyugat-Dunántúl

A múlt héten kétségbe estek a Nagykanizsa, Kinizsi utca 58. szám környezetének lakói a tudomásukra jutott hír miatt: a Magyar Vöröskereszt Nagykanizsa Területi Szervezete kedvező pénzügyi feltételek teljesülése esetén a Corvin lakótelep és a Kinizsi utca családi házas környezetébe kívánja telepíteni a hajléktalan női szállót. A környék lakói felháborodtak, tiltakozásuk kifejezése érdekében levelet írtak a helyi és megyei szervezetnek, mely levelet eljuttattak városunk polgármesteréhez is. A levelet közel 150 ember írta alá.

Ezzel egy időben a lakók felkeresték Bene Csaba urat, a településrész önkormányzati képviselőjét, aki a felmerült problémával egyetértett, együtt érzett a felháborodott lakókkal. Tárgyalást készített elő Antal Istvánnéval, a szervezet területi titkárával, aki a képviselőből és a lakókból álló több fős delegációnak megígérte, hogy nem vásárolja meg a kérdéses ingatlant, nem fog 30 fő elhelyezésére alkalmas hajléktalan női szállót a környéken létrehozni.

Köszönetünket szeretnénk kifejezni Bene Csaba úrnak, a városrész önkormányzati képviselőjének, Antal Istvánnénak a Magyar Vöröskereszt Nagykanizsa Területi Szervezete titkárának, Kanizsa Újságnak a nyilvánosság biztosításáért és a lakosságnak az összefogásért.

Nagykanizsa, Kinizsi utca 58. szám környezetének lakói

Nyugat-Dunántúl

Győrben tavaly 900 embernek biztosítottak közmunkát, és a város reményei szerint így lesz ez az idei évben, az új közfoglalkoztatási program keretén belül is. Az önkormányzat 2011-ben a közfoglalkoztatás költségeire 50 millió forintot különített el. Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester (képünkön) elmondta: a legtöbb közfoglalkoztatottat a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban tudják elhelyezni, illetve a város közfeladatait ellátó Győr-Szol Zrt.-nél. Pályáznak az új közfoglalkoztatási programban is, jelenleg csak a győri hajléktalanszálló lakói végeznek közcélú munkát a Győr-Likócsi Segítőházban.

- Egy koncepcióváltás történt, amelynek az a lényege, hogy lehetőség szerint a közfoglalkoztatásban résztvevőket tereljük vissza a munka világába - fogalmazott dr. Somogyi Tivadar. - Ennek az egyik módja például, hogy idén már a vállalkozók is pályázhatnak a közfoglalkoztatásra, emellett bizonyos szabályok vannak, például az, hogyha valaki a következő évben valamilyen bérpótló juttatást szeretne kapni, akkor minimálisan 30 napot szükséges előtte dolgoznia. A szisztéma, ami az önkormányzatokat érinti, hogy ezután a munkaügyi központokon keresztül tudunk pályázni, azaz nem automatikusan kapjuk a szaktárcától a pénzt. Két területen pályázhatunk, az egyik a rövidtávú, a másik pedig a hosszú távú közfoglalkoztatás. Előbbi azt jelenti, hogy egy illetőt napi négy órában, négy hónapon keresztül be tudunk vonni a közfoglalkoztatásba. Utóbbi esetében 2-12 hónapra napi nyolc órában tudjuk az illető személyt bevonni a rendszerbe. És ami még nagyon lényeges, hogy a múltban, ha valakit közmunkásként akartunk foglalkoztatni, de nem tudtunk neki a végzettségének, vagy attól egy fokkal lejjebb megfelelő munkát kínálni, visszautasíthatta az ajánlatot. Aki azonban bekerül az új közfoglalkoztatásba, annak minden munkát el kell fogadnia.

- Az elmúlt időszakban mennyi embert tudtak bevonni a közmunkaprogramba, és idén mennyi pénz lesz erre a célra a város kasszájában?

- Az elmúlt évben 1210 fő volt, akit be lehetett volna vonni a közmunkába, de ebből 900 személynek tudtunk munkát adni. Miután Győrnek nagyon jó cégei vannak, mint például a Győr-Szol Zrt., amely a városgazdálkodási feladatokat is elvégzi, továbbá a megyei önkormányzat által fenntartott Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, mi a közmunkások jelentős részét hozzájuk közvetítettük ki. Reményeink szerint ez a 900-as létszám az idén is megmarad, de erről konkrétumot csak azután tudunk mondani, miután a pályázatunk eredménye kiderült. Érdemes még tudni, hogy a rövidtávú foglalkoztatásnál a bérköltség 70 %-át biztosítja a munkaerőpiaci alap, a hosszú távú foglalkoztatásnál 95 %-ot. Önkormányzatunk elkülönített 50 millió forintot a saját rész finanszírozására.

- Sokak véleménye szerint a lerövidített idejű közfoglalkoztatás nem a legoptimálisabb megoldás...

- Hát, azért az egyértelmű, hogy a négyórás foglalkoztatás nem minden szempontból a legelőnyösebb. Először is hátránya az, hogy ugyanazt az adminisztrációt meg kell csinálni, mint a nyolcórás foglalkoztatás esetében, és négy hónapig érvényes csupán. A másik, hogy a napi négyórás munkával érthető módon a közfoglalkoztatott nem tud majd annyi pénzt keresni, ezért aztán várhatóan egy kicsit nehezebb is lesz bevonni a résztvevőket. Ellenben, ahogy korábban már említettem, van egy kötelező 30 napos foglalkoztatás, amely nélkül megszűnik az ellátás, és ezzel azért szerintem lehet presszionálni. Jobb a finanszírozása a 2-12 hónapig igénybe vehető 8 órás közfoglalkoztatásnak, de hát az a jövő zenéje, hogy a pályázat keretében erre milyen támogatást fogunk elnyerni.

- Van-e lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy a közmunkásait folyamatosan az elsődleges munkaerőpiac felé orientálja, tehát, hogy ezek az emberek ne a város és az állam eltartottjai legyenek, hanem idővel megállják a helyüket a versenyszférában is?

- Nekünk azért ebben elég korlátozott a mozgásterünk, hiszen ahogy említettem, minden a munkaügyi központon keresztül történik, tehát a vállalkozó is a munkaügyi szervezeten keresztül pályázik támogatásért egy adott munkahelyre. Ennél a pontnál annyit hozzá kell tennem, amivel egyet is lehet érteni, hogy az a vállalkozó, amely megpályázta a közfoglalkoztatást, köteles bizonyos időn át támogatás nélkül is foglalkoztatni a felvett munkaerőt. Úgy vélem, nekünk az önkormányzatnál elsősorban az önkormányzati közfoglalkoztatással kell foglalkoznunk.

- Egyre többször felmerül, hogy adott esetben egy munkanélkülinek jobban megérheti a kötelező 30 nap ledolgozása után bérpótló támogatás mellett feketén elhelyezkedni, mint hónapokig négyórás foglalkoztatásban részt venni igencsak alacsony juttatásért. Megalapozott ez a félelem?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy ennek a reális veszélye fennáll, de én úgy hiszem, hogy ezzel összefüggésben elsősorban a feketemunka ellenőrzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ha azokat a munkáltatókat, akik ilyen eszközökkel élnek, a hatóságok erélyesebben szankcionálnák, nem érné meg számukra az illegális foglalkoztatás. Ahogy mondtam, természetesen nekem is vannak fenntartásaim, de először induljon be az új rendszer, amelynek a céljaival egyet lehet érteni, és ahogy az lenni szokott, a puding próbája az evés, ha gondok merülnek fel, azon a kormány nyilván időben fog majd változtatni.

- Ön szerint a Győrben foglalkoztatott 900 emberből rövidtávon vissza lehet segíteni néhányat az elsődleges munkaerőpiacra?

- Nézze, a kilépés a munkaerőpiacra azért nem csak a közmunkásaink saját akaratán múlik, hanem azon is, hogy van-e olyan munkahely, ahol ők helyt tudnak állni. Szerencsére Győr esetében leszögezhetjük, hogy a következő időszakban egyre több munkahely fog létesülni, és lesz esélyünk arra, hogy azok közül, akik már az önkormányzat közfoglalkoztatási programjában részt vettek, és valamelyest visszailleszkedtek a munka világába, a munkaügyi központon keresztül kiajánlhatók legyenek az elsődleges munkaerőpiacra. Az első lépcső mindenképpen a munkahelyteremtés, amelyre vonatkozóan viszont a kormánynak egyértelmű törekvése van.

Nyugat-Dunántúl

Tarr Ernő nyugdíjas katonatiszt felkereste szerkesztőségünket és elmondta, hogy egy hajléktalant embertelen módon vezettek ki a biztonságiak a nagykanizsai csarnok épületéből. A Csarnok Üzletházban dolgozók, kereskedők és vásárlók egybehangzó véleménye szerint viszont néhány hajléktalan ápolatlanságával, viselkedésével erősen zavarja a mindennapi munkájukat, vásárlásaikat.

Mint azt a nyugdíjas katonatiszt részletezte, szerdán a vásárcsarnokban vásárolt, ahol hamarosan egy hajléktalan nővel találkozott. A torzonborz alak kisvártatva eltűnt a szeme elől, ám hamarosan másra lett figyelmes.

- Egyszer csak azt láttam, hogy az egyik biztonsági őr a hajánál-kezénél fogva cibál ki egy alakot - idézte fel a látottakat. - Amikor kidobta az épületből, és jött befelé, hangosan odaszólt a társának, hogy „menjünk a másik után”. Úgy éreztem, ezt már nem tűrhetem, és megjegyeztem: mindezt emberibben is megtehetnék. Közölte, hogy „ezek piszkosak, fertőznek”. Elfogadom, hogy kinézetük elítélhető, de az intézkedés akkor is embertelen, ehhez nincs joga egy biztonsági őrnek sem.

Tarr Ernő hangsúlyozta ugyanakkor: tudja, hogy a biztonsági őr a feladatát teljesítette, de ezúttal hiba történt. Hozzátette, hogy nem érti, a hatóságok miért nem lépnek fel a vásárlókat valóban zavaró személyek eltávolítása érdekében. A helyszínre sietve éppen szemtanúi lehettünk a Tarr Ernő által említett „torzonborz nő” ismételt kivezetésének. Az asszony ugyanis ekkor a pecsenyeárusok közelében, egy padon ült, s a csarnok gondnoka, valamint egy biztonsági őr lépett oda hozzá. Majd mintegy másfél méter távolságból, jó hangosan felszólították, hogy „mondtuk már, hogy legyen szíves távozni a csarnokból”. A vörösborral átitatott, egykor fehér kabátban ülő nő a második felszólításra feltápászkodott, és bizonytalan léptekkel elindult kifelé. Az őrök három méterről követték, egészen addig, amíg szitkozódva be nem vágta maga mögött az ajtót.


Utána indultunk, megpróbáltunk vele beszélni, ám a nevét sem tudtuk meg tőle.

-Fogadjunk, hogy a másikon visszajön!- lépett oda hozzánk Mátés Antal, akihez kisvártatva más őstermelők, kereskedők is csatlakoztak. Mint elmondták, a hajléktalanok egy része nem okoz problémát: ők csak melegedni járnak be a vásárcsarnokba, s megértették, hogy a társasház szabályait be kell tartaniuk. Néhányan azonban kilógnak a sorból.

- Vannak, akiket nem érdekel senki és semmi. Odavizelnek a sarokba, aprópénzért molesztálják a vásárlókat, élelmiszert lopnak a standokról. Nem is csoda, ha a vevők megijednek tőlük.

Beszélgetésünknek az előbb „kidobott” nő megjelenése vetett véget, egy másik ajtón tényleg visszatért.

- A Csarnok Üzletházban magántulajdonban lévő üzletek és kosaras piac működik. A társasház területén az elmúlt időszakban egyre inkább zavarta az üzletmenetet néhány nem megfelelő viselkedésű és ruházatú egyén, akik a viselkedésükkel megbotránkoztatták mind az eladókat, mind a vásárlóközönséget - adta tudtunkra Rózsás Károly, a vásárcsarnokot működtető intézőbizottság elnöke.

- Felkértem a társasház gondnoki és őrzési feladataival megbízott biztonsági szolgálatot, hogy a renitensen viselkedőket kérjék fel a távozásra. A biztonságiak erőszak alkalmazása nélkül felszólították a távozásra és a kijáratig kísérték őket.

TÖRVÉNY
A törvények alapján az üzletek és a piac rendjét az azt üzemeltető vállalkozók, illetve a vásárt szervezők jogosultak betartatni. Ők tehát felléphetnek olyan személyek eltávolítása érdekében, akik a piaci árusítás rendjét megzavarják. Hajléktalanok a vásárcsarnok emeletén.
 

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com